Az ókori Görögország a Balkán félsziget déli részén terült el. E terület felszíne is, tengerpartja is erősen tagolt. Ez az erősen tagolt felszín a politikai fejlődésre is hatott: egymástól független, kis politikai egységek, városállamok kialakulását segítette elő. Görögország területén sok városállam, polisz jött létre. A két legellentétesebben fejlődő, s a görög világ életében döntő szerepet…
A Pixel című prózakötete 2011-ben jelent meg. Az alkotás 30, elsőre novellának tűnő írásból áll (a történetek külön-külön is értelmezhetők), a szövegek azonban számos szállal kapcsolódnak egymáshoz, és regényszerű „szövegtestté” állnak össze. Az alkotás regényszerűségét hangsúlyozza azzal, hogy a harminc egységet „fejezet”-nek nevezi. Az egyes fejezetek egy-egy emberi testrészt állítanak a középpontba (A kéz története,…
A társadalmi nyelvváltozatok főbb különbségei 1. A nyelv tagolódásával a szociolingvisztika (társadalmi nyelvészet) tudományága foglakozik. A szociolingvisztika legfőbb kiindulópontja, hogy a nyelv és a társadalom szorosan összefügg, kölcsönhatásban van, egyik megváltozása a másik változását vonja maga után. Nyelvi hovatartozásunkat társadalmi hovatartozásunk szabja meg: anyanyelvünkkel egy nemzethez tartozunk, esetleg a magyar nyelvnek egy területi változatát használjuk…
A szöveg a nyelv legmagasabb szintű egysége. Formailag és tartalmilag is összefüggő, lezárt, egész megnyilatkozás. Terjedelme: egyetlen szó is lehet, de több ezer oldal is. Kritériuma az, hogy az adott szituációban kerek, egész, összefüggő és elegendő információt közöljön. Tehát ez is szöveg: A szövegeket különböző szempontok szerint osztályozzuk. résztvevők száma szerint: monologikus, dialogikus (párbeszédes) vagy…
Kommunikáció: magyarul: közlésfolyamat. = Információ átadása, a feltétele, hogy az adó és a vevő között működik a visszajelzés. Pl.: a közlekedési tábla csak információt ad. De ha a tanórán egy tanár beszél visszajelzést kap abból, hogy milyen a testtartásom, arckifejezésem, írok-e vagy figyelek, vagy mást csinálok: tehát ez kommunikáció. A kommunikáció fajtái: Nyelvi (VERBÁLIS) kommunikáció:…
I. A Nyugat és kora A XIX. század második felében az európai kultúrtörténettel addig nagyjából lépést tartó magyar irodalom fejlődése megállni látszott. Az ízlésvilág meghatározója Gyulai Pál és az általa képviselt konzervatív népnemzeti iskola volt. A költészeti ideálnak még mindig Petőfi és Arany számított, holott az európai irodalomban már más szelek fújtak. Az új költészeti…
Nagy Imre miniszterelnöksége 1953-1955 Nagy Imre a parlamentben bejelentette a miniszterelnök leváltását és ismertette az „új szakasz” programját: az országgyűlés szerepének növelése az aránytalan iparfejlesztés mérséklését erőszakos téeszesítés visszafogása törvénytelenségek megszűntetése megszűntették az internálást elkezdték a koncepciós perek felülvizsgálatát Eredmények: a bebörtönzöttek szabadon engedése, rehabilitáció leállították az erőszakos téeszesítést erőfeszítéseket tettek a közellátás jobbítására emelték…
Ismétlés: Köztes-Európa szovjetizálása Szovjet módszerek: A helyi kommunista pártok pozíciószerzésének elősegítése (SZEB közreműködéssel) 1948-ra nyíltan szovjetbarát csatlós kormányok vették át a hatalmat A folyamat szakaszai: Kezdetben (1945), csak a kulcspozíciók megszerzését segítették elő a kommunisták számára Megszervezték a gazdaság felügyeletét (kommunista befolyás) A szovjet hadsereg fenyegető jelenléte Széles körű népi képviselettel (nemzeti bizottságok, üzemi bizottságok,…
A vas és acél országa A sztálinizmus szolgai másolása valósult meg A gazdaságpolitika irányítása Gerő Ernő feladata volt. Kitűzött célok ↔ hazánk méretei, természeti adottságai A célirányos modernizálás helyett a nehézipar erőltetett fejlesztése, a hadiipar és a hadsereg fejlesztése lett előirányozva, valamint az önellátásra törekvés ↑ Már az 50-es években is korszerűtlennek számító ipart hoztak…
A kolerafelkelés 1830-ban Magyarország területeit elérte a kolerajárvány. ↓ 1831 A Felvidéken a feszültségek felkeléshez vezettek A felkelés tanulsága: A jobbágykérdés megoldásra vár Az első reformországgyűlés (1832-1836) Sok reformokat akaró követ érkezik a megyékből erre az országgyűlésre, akik Wesselényi elképzeléseivel egyet értettek. Pl. Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc Jobbágykérdés Érdekegyesítés: A nemesség és a jobbágyság…