A pedagógusszerep A pedagógusszerep a foglalkozási szerepek közé tartozik. Sok, kulturálisan és társadalmilag előírt viselkedés jellemzi. A pedagógusokkal szemben a szülők, gyerekek, a fenntartó, de a szélesebb társadalmi közeg is szerepelvárásokat fogalmaz meg. Ha ezek nincsenek összhangban, az megnehezítheti a szereppel való azonosulást, illetve a szerepnek megfelelő viselkedést. A mai pedagógusok azzal szembesülhetnek, hogy szerepeik…

  A munka kihat az egyén személyiségére, befolyásolja a személyiség egészét: a feladattudatát, felelősségérzését, kitartását, munkafegyelmét. A gyermek munka jellegű tevékenységén saját életével, a közvetlen környezetével, illetve a közössége érdekével összefüggő tevékenységet értjük. Mindez összhangban van teherbíró képességével, a feladatok elvégzéséhez szükséges képességekkel és nem kevésbé feladattudatának fejlettségi szintjével. Munkára nevelés az óvodában jelenti a…

Kulcsszavak, fogalmak: Személyiség fejlődése Biológiai tényezők Környezeti hatások Biológiai és környezeti nevelési hatások kölcsönhatása A biológiai öröklődés: Az öröklődés az a folyamat, amely során az utódokban megjelennek a szülőktől örökölt gének és kromoszómák, ill. ezek kombinációja. Viszonylagos állandóság található az arcvonásokban, a mozdulatokban, a hanghordozásban, a temperamentumban, a kommunikációs szokásokban stb. Mindezek azt jelzik, hogy…

Szokás: begyakorolt cselekvéssor  tehermentesíti a tudatot  a csecsemő és a kisgyermek életében a biztonság és a nyugalom alapja  Kialakulása hosszas gyakorlással, egymást követő események, tevékenységek gyakori ismétlődésével. Már újszülöttkortól kezdve kialakul, de határozottabban a csecsemőkortól megfigyelhető és fontos a személyes példamutatás. Megszüntetése nehéz ezért fontos a helyes szokások kialakítása. Csecsemőkorban: Tisztába tétel: 6-7 óránál többet…

témák:  nevelési célok megjelenése a nevelési folyamatban a pedagógiai célrendszer és a személyiségstruktúra összefüggései a pedagógiai célrendszer elemei a közösségfejlesztő magatartás és tevékenység szükségrendszerét alkotó együttesei   A nevelési folyamatban a személyiség különböző strukturális elemeinek fejlesztése történik. A pedagógia legáltalánosabb feladata az egyén felkészítése magas szintű társadalmi funkciók ellátására. Az ilyen funkciók ellátásában a legmagasabb…

A nevelési módszer fogalma: A módszer általános értelemben egy célhoz vezető utat jelent. A görög meta hodosz (azaz a felé vezető út) kifejezésből származik. Nevelési módszernek nevezzük a nevelőmunka gyakorlati végrehajtása során  egy-egy nevelési feladat, helyzet, probléma megoldásának módját, menetét. A szűkebb értelemben vett nevelési eszköz fogalma: Szűkebb értelemben vett nevelési eszköznek nevezzük mindazokat a…

Pedagógia: Komplex fogalom, magában foglalja a nevelés elméletét és gyakorlatát egyaránt, kölcsönösen kiegészítik egymást. Görög szóból ered – Paidagogus= gyermek vezetője.  A pedagógia tárgya: A gyermek (fejlesztendő személyiség) alakításának, fejlesztésének folyamata. E folyamat kapcsán a pedagógia tárgya lehet minden, ebben a folyamatban részt vevő szereplő, tényező. E személyiségfejlesztő folyamat során a pedagógia megtanítja:   a gyermeket…

Személyiségfejlesztés fontos eszköze a munka Tudatos szervezés, gyermekkel való együttműködés, pozitív értékelést igényel Nagyobb önállóság felelősségérzet erősödése Túlvédés, kiszolgálás fékezi a gyermek aktivitását A munka a gyermek számára játékos tevékenység ezáltal nem is választható szét a munka és a játék Értékteremtő munka pedagógiai funkciója: a gyermekek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése Gyermek számára érthetővé válik  az…

Szakaszolás Widlöcher (1984)   Három jelentősebb periódust különböztetünk meg:   1-3 év: Firka korszak Elsődlegesen a mozgás és a nyomhagyás öröme dominál.   3-9 év: Képzeletszerű rajzolás vagy intellektuális realizmus Forma és alakábrázolás, kompozíciós ábrázolás sokszínű szakasza. A rajzi tevékenység csúcspontja, melyben a képzeletvezérelt és szimbolikus gondolkodás központi szerepet kap. A rajz a közlés eszköze,…

a) Szociális, érzelmi fejlettség mutatói (megfigyelésre javasolt képességek és az azokhoz kapcsolódó részképességek) – Érzelmi élet (alapvető érzelmi állapota, temperamentum, érzelmek kifejezése, mások érzelmeinek felismerése) – Akarat (akadályok leküzdése, szabálytudat, késleltetés, monotóniatűrés, kudarctűrés, feladattudat) – Szociális képességek: önismeret, énkép, önérvényesítés, szabályokhoz való viszony (önértékelés, önbizalom, önfegyelem, önérvényesítés, normákhoz-szabályokhoz való viszonyulás) – Kapcsolatai felnőttekkel, társakkal (kapcsolatteremtés…