témák:
- nevelési célok megjelenése a nevelési folyamatban
- a pedagógiai célrendszer és a személyiségstruktúra összefüggései
- a pedagógiai célrendszer elemei
- a közösségfejlesztő magatartás és tevékenység szükségrendszerét alkotó együttesei
- A nevelési folyamatban a személyiség különböző strukturális elemeinek fejlesztése történik.
A pedagógia legáltalánosabb feladata az egyén felkészítése magas szintű társadalmi funkciók ellátására.
Az ilyen funkciók ellátásában a legmagasabb rendű, társadalmiasult személyiségkomponenseknek van elsődleges szerepük, a pedagógiai célrendszerben ezek fejlesztését kell megfogalmazni.
- A pedagógia nem bármiféle társadalmi aktivitásra törekszik vagyis pedagógiai értelemben nem csupán az egyén társadalmi aktivitásának intenzitása a fontos, legalább ilyen mértékben ennek az aktivitásnak az iránya, társadalmi tartalma, szociális értékessége is.
- A pedagógiai célrendszer két tartományának alá-fölé rendelését az indokolja, miszerint a személyiség végrehajtó sajátosságainak társadalomellenes módon történő mozgósítása az ösztönző-reguláló sajátosságok minőségének függvénye.
- Megfelelően kevésbé fejlett végrehajtó sajátosságok birtokában is jobban megfelelhet az egyén aktivitása a társadalom elvárásainak, ha ösztönző-reguláló tulajdonságai megfelelő minőségűek, mint ha végrehajtó feltételrendszere fejlett ugyan, de ösztönző-reguláló szisztémájának minősége aszociális pl: megfogalmazva a társadalom számára összehasonlíthatatlanul értékesebb egy átlagos kivitelezési lehetőségekkel rendelkező szakmunkás, mint egy zseniális bűnöző.
A pedagógiai célrendszer és a személyiségstruktúra összefüggései:
A pedagógiai célrendszer elemei:
- Nevelési cél és az ennek alárendelt az oktatási-képzési cél, amely a személyiség végrehajtó sajátosságcsoportjának fejlesztését írja elő.
Egy ilyen struktúrájú pedagógiai célrendszer jól szolgálhatja a korszerű nevelőiskola koncepciójának megalapozását.
- Nyilvánvaló, hogy a pedagógiai gyakorlatban kívánatos a nevelési célkitűzéseket preferáló olyan nevelésközpontú szemléletmód erősítése, amelynek alapján a pedagógiai eszközrendszer döntő hányada nem pusztán az ismeretközvetítés, hanem ezen túl a személyiség komplex és valóban mindenoldalú fejlesztése érdekében, az ösztönző-reguláló, valamint a végrehajtó személyiségkomponenseknek a társadalom értékrendjével megegyező módon történő fejlesztése érdekében kerülhet mozgósításra.
- Nevelési szempontból különös figyelmet érdemel a személyiség ösztönző-reguláló komponense.
Ugyanakkor a nevelés folyamatában a szükségletrendszer hierarchikus struktúrájának kialakítására törekszünk.
A szükségletrendszer nem homogén, abban különböző értékű és funkciójú elemek vannak jelen, tehát a szükségletrendszer nem csupán az ösztönzőerő intenzitásától, hanem tartalmától függően is rétegezett.
- A nevelésnek természetesen nem lehet célja minden szükségleti réteg azonos súlyú fejlesztése, vagyis a nevelési célrendszer struktúráját is koordinálni kell a szükségletrendszer létező, illetve kialakítandó struktúrájával.
- Szükségleti rétegek közül melyek fejlesztését tegyük a nevelés elsődleges vagy másodlagos feladatává, a társadalmi elvárások az irányadóak.
Azt mondhatjuk, hogy a nevelés keretében a legfőbb célkitűzés a közösségfejlesztő (morális/erkölcsi) magatartás és tevékenység szükségleteinek kialakítása a személyiségben.
A közösségfejlesztő (morális/erkölcsi) magatartás és tevékenység szükségletrendszerét a következő szükségletek együttese alkotja:
– a szellemi, fizikai és közéleti munka szükséglete;
– a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeinek védelmére, óvására irányuló szükséglet;
– a segítségnyújtás, a karitativitás szükséglete;
– a toleráns magatartás szükséglete;
– a fegyelmezett magatartás szükséglete.