Pedagógiai, pszichológiai ismeretek

Pedagógia fogalma

Pedagógia = Neveléstudomány (de értelmezését tekintve a pedagógia szélesebb fogalmat takar)

 

A neveléstudomány az ember céltudatos alakításának tevékenységét tanulmányozza. 

Vizsgálja a személyiség alakíthatóságának, fejleszthetőségének összefüggéseit, törvényszerűségeit. 

Komplex tudomány, magában foglalja a nevelés elméletét és gyakorlatát (praxis). 

A két dolog szoros kapcsolatban van, egyik oldal erősíti a másikat, a nevelés egységét értjük alatta.

 

Pedagógia tárgya: 

  • gyermek (ember) megismertetése valóságról és ezáltal birtokba vétele
  • annak átalakítása a megismerés és a művelődés során
  • emberek közötti kapcsolatok törvényeire, formáira tanítja meg
  • bevezeti az értékek világába, orientálja értékrendszerének alakulását.

 

Tudományosság kritériuma:

  • ellenőrizhetőség (állítások ellenőrizhetőek, megismételhetőek)
  • egzaktság (fogalmak tiszták,  ellentmondás mentesek legyenek, érthetőek)
  •  érvényesség (konstruktív, fejleszthető)

 

A pedagógiában fontos a normaadás és az orientálás!

 

Pedagógia felosztása: 

  • általános pedagógia (a nevelésnek, mint személyiség formálásnak a társadalmi összefüggéseit vizsgálja)
  • neveléselmélet (nevelés folyamata, tartalma, elveit, módszereit, színtereit vizsgálja)
  • didaktika(oktatás elmélete- tanítás-tanulás segítés folyamata, tartalmi szervezeti, módszertani kérdései)
  • módszertanok (tantárgyi metodikák – tananyag feldolgozásának kérdéseit vizsgálja)
  • neveléstörténet ( nevelési eszmék, intézmények, oktatáspolitikai törekvések, nevelés-oktatás gyakorlata és elméletének alakulását vizsgálja a történelem folyamán)
  • összehasonlító pedagógia (különböző országok oktatási rendszerét vizsgálja, hasonlítja össze, elemzi, állapítja meg a fejlődési tendenciákat)
  • gyógypedagógia (testileg, idegrendszerileg sérült, fogyatékkal élők nevelési lehetőségeivel foglalkozik)
  • nevelési színterek pedagógiája (intézmények pedagógiája )
  • életkorok pedagógiája (gyermekek fejlődésének szakaszaiban előforduló nevelési sajátosságok összessége)
  • iskolaszervezettan (iskolarendszer sajátos kérdéseivel foglalkozik)
  • ….

 

Interdiszciplináris – tudományközi kapcsolatok jellemzik

Segédtudomány – diszciplina munkáját, kutatásait segíti

Határtudomány –  etika, pszichológia, élettan, egészségtan, szociológia…

 

Szükségletek rendszere: 

 

Szükséglet: a legősibb, legalapvetőbb motívum. 

Cselekvésre ösztönöz, az emberi magatartás hajtóereje.

Hierarchikus rendszert alkotnak- 

A nevelés gyökerei az alapvető szükségletekben rejlenek.

 

Abraham Maslow( 1908- 1970) motivációs rendszere 

  • jelentős a velünk született szükségletek rendszere (szeretet, szimpátia, tisztelet…)
  • önaktualizáció – a tevékenység új mozgató erőinek a megjelenése. 

 

Primer szükségletek: velünk született reflexekbe, ösztönökben nyilvánul meg

 

Szekunder szükségletek: velünk született bázisra építve elsajátított szükségletek 

 

Tercier szükségletek: kulturális célok felé 

 

A pedagógiai céloknak valós szükségletekre kell épülniük

A nevelésnek egyetemes célokat kell megfogalmazni – értékközvetítés

 

A nevelés szükségessége és lehetősége

 

ókor: Platon – a nevelés teszi az embert igazán emberré, Arisztotelész – a nevelés hatalmában bízott. 

 

Középkor kereszténység – nevelésnek fontos szerepe volt  Pestalozzi,Descartes, Locke, Kant

 

Locke – ’Tabula Rasa’ elmélete- az egyén születésekor fehér lap, olyanná lesz amit erre a lapra ráírnak…

Lombroso- született bűnöző elmélete, 

 

biogenetikus elmélet – öröklés a meghatározó

szociáldeterminizmus – környezet meghatározó szerepe

konvergencia elmélet – kéttényezős elmélet (William Stern)

 

Allport elmélete: személyiség= öröklés x környezet 

 

A személyiség, olyan egyedi megismételhetetlen, dinamikus, funkcionális rendszer, amely veleszületett testi és idegrendszeri sajátosságai bázisán, a társadalmi és természeti környezettel  való folytonos kölcsönhatásban, állandó fejlődés és változás folyamatában, ’én tudata’ birtokában többé-kevésbé tudatos viselkedésválasztással határozza meg önmagát. 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük