Az SNI fogalma: a 2003. évi Közoktatási törvényben jelent meg először ez a fogalom: sajátos nevelési igényű az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján annak minősül. Nem diagnózis, hanem iskoláztatási fogalom.
Az SNI formái:
- testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása
- pszichés fejlődési zavar miatt nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgráfia, dyscalculia, autizmus, kóros aktivitászavar)
Az integráció fogalma, jellemzői:
Különálló részeknek nagyobb egészbe, egységbe való beillesztése; jelen értelmezésben a fogyatékos, akadályozott, azaz speciális nevelési szükségletű gyermekeknek vagy fiataloknak a nem fogyatékosok közé való beillesztése
Az inklúzió fogalma, jellemzői:
Befogadás, az integráció magasabb szintjét jelenti. Az együttnevelés elfogadó gyakorlata. Szemléletváltás, az intézmény szervezeti átalakuláson megy keresztül. A módszer, az óravezetés nem hagyományos, jellemző a differenciáló, önértékelésre alapozó pedagógiai gyakorlat
Az integráció és az inklúzió közötti különbségek:
Az integráció beillesztésről szól – külső akarat; az inklúzió a befogadásról – a csoport belső akarata
A szegregáció fogalma, jellemzői: latin kifejezés, elválasztás, elkülönítés, elkülönülés, szétválás. A társadalmi életben ez negatív jelentés, az elkülönítés gyakran diszkriminációval jár
Jelentése: szociális, kulturális vagy biológiai determináltságú, egyéni különbségekkel rendelkező gyermekeknek, tanulóknak a többségi gyermekektől, tanulóktól elkülönítetten, külön intézményben vagy csoportban, illetve osztálykeretben biztosított nevelése, oktatása.
A pedagógiai és családsegítő munkatárs feladatai az integráltan nevelt SNI-s gyermekkel kapcsolatban:
- SNI okának megismerése
- kommunikáció, meghallgatás, bizalomépítés
- család megismerése, kapcsolattartás
- igényfelmérés, fejlődési sajátosságok megismerése
- elvárások, követelmények összehangolása
- segítségnyújtás a pedagógusnak
- külön foglalkozások biztosítása, foglalkozások előkészítése
- szabadidő hasznos, igény szerinti eltöltésének segítése, szervezése
- kapcsolatépítés a társakkal, csoportba illeszkedés segítése
- önálló feladatokkal megbízás, sikerélmény megélésének segítése
A pszichológia helye a tudományok rendszerében:
A XIX. század közepétől önálló tudomány, a filozófiáról vált le. Területén erőteljes differenciálódás figyelhető meg:
- alaptudományok: általános lélektan, szociálpszichológia, fejlődéslélektan, állatlélektan
- alkalmazott ágai: jelentőségüket a gyakorlati felhasználhatóságuk határozza meg, pl. társadalomlélektan, kriminálpszichológia, klinikai pszichológia, neveléslélektan, gyógypedagógiai pszichológia, stb.
A pszichológia fogalma:
Lélektan, a viselkedés, átélés és tapasztalás tudománya
A pszichológia tárgya: a lelki jelenségek és tulajdonságok egész köre, illetve a külsőleg is megfigyelhető viselkedés (emberre és állatra vonatkoztatva)
A pszichológia feladata:
- feltárja a lelki jelenségek okait, lefolyásuk törvényszerűségeit, hatásukat az emberi cselekvésre
- vizsgálja az egyéni lelki megnyilvánulások sajátosságait, fejlődését, a társas helyzetben zajló lelki történések hatásmechanizmusait
- megfigyeli a személyiség szerveződését, fejlődését, a viselkedés általános és egyéni jellemzőit, indítékait
A pszichológia vizsgálati módszerei:
- kísérleti módszer: feltételek szabályozásával mérések végzése az összefüggések feltárására (pl. alvás, pihenés – tanulás)
- korrelációs módszer: természetes helyzetekben megjelenő különbségek vizsgálata, egy befolyásunkon kívül eső változó összekapcsolódik-e (korrelációban áll-e) egy minket érdeklő változóval (pl. testsúly az ízléssel)
- tesztek: képességet, teljesítményt, vagy más pszichológiai vonást mérnek (nagy mennyiségű adat begyűjtését teszi lehetővé)
- megfigyelés: végezhető természetes vagy mesterséges körülmények között a kutatás céljától függően
- kérdőíves eljárások: zárt kérdés (eldöntendő válaszok), nyílt kérdés (saját közlendők)
- esettanulmányok: közvetett eszköz valakinek a megfigyelésére, tudományos célú életrajzok az egyének tanulmányozására
A személyiség fogalma (Allport):
A személyiség azoknak a pszichológiai rendszereknek a dinamikus struktúrája az egyénben, amelyek a környezethez való egyéni alkalmazkodást meghatározzák.