Szerepek

Szerep, szerepelvárások és szerepkonfliktusok

Szerepek: a társadalom által elvárt viselkedésminták összessége, a szocializációs folyamat során sajátítjuk el. Vannak szociális és társadalmi szerepek.

Szerep sajátosságai:

  • pozícióhoz kötött
  • külső társas környezettől kapott
  • el kell sajátítani
  • több szerepnek kell megfelelni
  • nem csak elvárásokkal jár, hanem esetleg jogokkal, juttatásokkal

Szerepelsajátítás folyamata a szerepelvárásoknak megfelelően:

  • felfedezés: nem egyformán viselkedünk különböző helyzetekben
  • differenciálás: mi a különbség valódi oka
  • kipróbálás: megfelelő viselkedés, tárgyak használata
  • identifikáció: azonosulás a szereppel
  • szerepgyakorlás: elvárásnak megfelelő viselkedés bármely társas helyzetben

Fontosabb társadalmi szerepek: nemi szerep, életkori, családi, foglakozási, szervezeti, interakciós (kezdeményező-reagáló), oktatási (mentorápoló-mentorált) szerepek

Szerepkonfliktusok: akkor keletkeznek, amikor gond az elvárásoknak való megfelelés

  • szerepen belül: szerepfeszültség, ugyanazon szereppel kapcsolatos ellentétes elvárások okozzák, ismeri az elvárást, meg is felel neki, de nehezen (mást vár el a beosztott, mást a főnök)
  • szerepek között: többféle szerepelvárásnak az egyén nem tud maradéktalanul eleget tenni, választani, rangsorolni kell (családanya, vezető pozíció státusokkal kapcsolatos elvárások)
  • egyén és szerepe között: ha az adott szerep nem illik az azt megvalósító egyén személyiségéhez, a szerep elvárásai ellentétesek az egyén személyes meggyőződésével
  • szereptévesztés: nem az elvárt viselkedésnek megfelelő cselekvés (azt hiszi, személyének szól az elismerés, nem a státusának)

Szerepkonfliktusok feloldása:

  • ha az elvárás legitim, ahhoz igazodnak az illegitimmel szemben
  • kibúvókeresés a negatív szankciók elkerülésére
  • morális kibúvó, amikor a legitimitást és szankciókat is figyelembe veszik egyenlő mértékben

 

Hasonló

  • A nevelés elmélete

    Pedagógia: Komplex fogalom, magában foglalja a nevelés elméletét és gyakorlatát egyaránt, kölcsönösen kiegészítik egymást. Görög szóból ered – Paidagogus= gyermek vezetője.  A pedagógia tárgya: A gyermek (fejlesztendő személyiség) alakításának, fejlesztésének folyamata. E folyamat kapcsán a pedagógia tárgya lehet minden, ebben a folyamatban részt vevő szereplő, tényező. E személyiségfejlesztő folyamat során a pedagógia megtanítja:   a gyermeket…

  • Szociális tanulás folytatása

    A szociális tanulásban az utánzás és az azonosulás (identifikáció) fontos szerepet tölt be. Ez a két mód különösen gyermekkorban hangsúlyos, a gyermek elsősorban általuk sajátít el cselekvéseket, ismereteket, készségeket. Utánzás Az utánzás a tanulás egy fajtája, melyben a megerősítés döntő szerepet játszik. Az utánzás segítségével tanulja meg a gyerek a viselkedési modell nyújtotta magatartásformákat, cselekvési…

  • A különleges bánásmód fogalma, csoportjai

    Az SNI fogalma: a 2003. évi Közoktatási törvényben jelent meg először ez a fogalom: sajátos nevelési igényű az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján annak minősül. Nem diagnózis, hanem iskoláztatási fogalom. Az SNI formái: testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása pszichés fejlődési zavar miatt nevelési, tanulási folyamatban…

  • Egészségnevelés

    Az egészségnevelés célja, feladata Az egészségnevelés: tudatosan kialakított tanulási-tanítási folyamat, amely változatos módszerekkel bővíti, fejleszti az egészséggel kapcsolatos ismereteket, készségeket a lakosság körében az egyén és a környezetében élők egészségének javítása, megőrzése érdekében. Foglalkozik: a személyi higiéniával, az egészséges táplálkozással, a rendszeres testmozgással, a szabadidő aktív eltöltésével, a lelki egyensúly megőrzésével, a harmonikus párkapcsolattal, a…

  • A gyermeki fejlődés figyelemmel kísérésének területei

    a) Szociális, érzelmi fejlettség mutatói (megfigyelésre javasolt képességek és az azokhoz kapcsolódó részképességek) – Érzelmi élet (alapvető érzelmi állapota, temperamentum, érzelmek kifejezése, mások érzelmeinek felismerése) – Akarat (akadályok leküzdése, szabálytudat, késleltetés, monotóniatűrés, kudarctűrés, feladattudat) – Szociális képességek: önismeret, énkép, önérvényesítés, szabályokhoz való viszony (önértékelés, önbizalom, önfegyelem, önérvényesítés, normákhoz-szabályokhoz való viszonyulás) – Kapcsolatai felnőttekkel, társakkal (kapcsolatteremtés…

  • Személyiség

    Személyiség fogalma (Gordon W: Allport szerint): a személyiség azoknak a pszichológiai rendszereknek a dinamikus struktúrája az egyénben, amelyek a környezethez való egyéni alkalmazkodást meghatározzák. Minden fejlődési periódusában van egy viszonylagos egysége. Az adott életkori periódusra érvényes személyiségstruktúrát aktuális személyiségnek nevezzük. A régebbi személyiségstruktúrák megőrződnek az aktuális személyiségben, hatásaival, következményeivel együtt, rejtett formában, inaktív állapotban. (Kudarcok…