Pedagógiai, pszichológiai ismeretek

Egészségnevelés

Az egészségnevelés célja, feladata

Az egészségnevelés: tudatosan kialakított tanulási-tanítási folyamat, amely változatos módszerekkel bővíti, fejleszti az egészséggel kapcsolatos ismereteket, készségeket a lakosság körében az egyén és a környezetében élők egészségének javítása, megőrzése érdekében.

Foglalkozik: a személyi higiéniával, az egészséges táplálkozással, a rendszeres testmozgással, a szabadidő aktív eltöltésével, a lelki egyensúly megőrzésével, a harmonikus párkapcsolattal, a családi élet tudatos alakításával, a családtervezéssel, az egészséges és biztonságos tárgyi környezettel, az egészségkárosító magatartásformákkal.

Az egészségnevelésben kiemelkedően fontos az iskolák szerepe. Az iskola ugyanis kitüntetett színtere a fiatal nemzedékek társadalmi beilleszkedésének, a szocializációnak, ahol – ha találkozik a szándék a lehetőségekkel, a személyi és tárgyi feltételekkel – hatni lehet mind a tárgyi környezetre, mind a pszicho-szociális körülményekre, továbbá az iskolai egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra.

Az egészségnevelés célja: az egészségkulturáltság kialakítása, s ezzel az egyén alkalmassá tétele arra, hogy az egészségével kapcsolatos szükségleteit önmaga kielégítse. Az egészségnevelés a személyiségre irányul.

Az egészségnevelés feladata: az emberek tudatos és felelősségteljes magatartásának kialakítására irányuló sokoldalú nevelőtevékenység. Ez magában foglalja az ismeretek átadását, az egészségi jártasságok, készségek, valamint szokások kialakítását. A fő feladata, hogy az egyén interiorizálja mindezeket.

Ez a primer-, a szekunder-, és a tercier prevencióban nyilvánul meg.

  • a primer prevenció az egészséges emberekre irányul a károsító tényezővel való találkozást előzzük meg. (ismeretterjesztő előadás, szűrővizsgálatok, anya-gyermekvédelem, foglalkoztatás egészségügy stb.).
  • a szekunder prevenció az egészségesekre, a kockázati helyzetekben levőkre, és a betegekre irányul (mentálhigiénés klub, kismamagondozás stb.).
  • a tercier prevenció a kompenzált állapotú, egyensúlyban levő idült betegekkel, az utógondozottakkal, és a rehabilitációra szorulókkal foglalkozik (gondozóhálózatok).

/Az egészségnevelés fő feladata: a meglévő értékek megtartására irányuló pozitív, aktív prevenciós szemlélet kialakítása, az aktív egészségtámogató magatartás kialakítása. Az egészségnevelés, mint tudományág komplex jellegű, az orvostudomány és a társadalomtudományok kölcsönhatásában alkot új tudományterületet. Gyakorlata elméleti-tudományos tevékenységre épül, gyűjti, kutatja, rendszerezi az egészség megvédésére, fejlesztésére, visszaszerzésére vonatkozó nevelési, magatartástudományi ismereteket, ezekből gyakorlati következtetéseket von le, s azokat a gyakorlat próbájának veti alá. /

Elmélete több tudományterület integrációjában született:

  • az alaptudományok: filozófia, etika, közgazdaságtan;
  • az alapozó tudományok: pszichológia, nevelés-oktatástan, szociológia, társadalom-orvostan, egészségnevelés-történet;
  • orvosi-biológiai szaktudományok: anatómia-élettan, közegészség-járványtan, klinikai orvostudományok;
  • szervezés-vezetéstudomány: az egészségnevelés szervezése, módszertana.
  • az egészségnevelés tudománya az elmélet és a gyakorlat dialektikus egysége.

Módszertani elemek

Az egészségnevelés módszereiben jelen kell lennie az egészség állapotáról, a társadalom és az egészség viszonyáról szóló információgyűjtésnek. Biztosítani kell az információ feldolgozás, a feldolgozott információk alapján történő döntéshozatal, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtása módszereinek a bemutatását.

Az egészségnevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák. 

Ajánlott módszerek az egészségnevelés számára:

  • interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról,
  • serdülőkori önismereti csoport-foglalkozások, kortárssegítők képzése,
  • problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel,
  • interaktív, sajátélményen alapuló szituációs játékok,
  • részvétel a helyi egészségvédelmi programokon,
  • sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése,
  • az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése,
  • érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása),
  • környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés),
  • a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése,
  • az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése.

Az egészségnevelés eszközei: korai szűrés, betegségmegelőzés, szűrés és prevenció összekapcsolása, mozgás, étrend, segítő kapcsolatok, szülők, pedagógusok

Egészségnevelés területei:

  • Szomatikus: higiénés nevelés, betegségek elkerülése, baleset megelőzés, elsősegélynyújtás, táplálkozás, önvizsgálat, önszűrés
  • Pszichés: egészséges életvezetés, stressz elhárítás, érzelmi-, akarati nevelés, relaxáció
  • Szociálhigiéné: kedvező társas környezet, kommunikációs nevelés, szociális háló

Az egészségnevelés színterei:

  • család: elsődleges szocializációs terep
  • nevelési-oktatási intézmények
  • egészségügyi intézmények
  • tömegközlekedési eszközök
  • közterületek (pl.: plakátok)

Intézményrendszere:

  • ÁNTSZ egészségnevelési osztálya
  • Nemzeti Egészségvédelmi Intézet (tömegkommunikáció, nevelési-oktatási intézmények)
  • Egészségügyi intézmények: fekvőbeteg, járó beteg intézmények
  • iskolaorvosi szolgálat
  • gyógyszertárak
  • társadalmi és tömegszervezetek: vöröskereszt
  • oktató-nevelő intézmények: bölcsőde, óvoda, iskola

A pedagógia és egészségnevelés helye és szerepe az egészségügyi ellátó rendszerben:

Az egészségügyi ellátás során a gyógyító tevékenység szerves részét képezi az egyének egészségvédelme, egészségnevelése:

  • érzelmi nevelés: empátia, érzelmi mechanizmusok szabályozása
  • viselkedési minták közvetítése: példamutatás, a viselkedés közvetlen szabályozása
  • jutalmazás, büntetés, megerősítés: a környezet szokás és normarendszerétől függ
  • döntési helyzetek biztosítása: önkontroll és akarati működés
  • ismeretek, tapasztalatok közvetítése

Az egészségnevelés hatása szerint lehet: egyéni, kiscsoportos, nagycsoportos, tömeges→egész lakosságra kiterjed, módosíthatja az életvitelt

Foglalkozások tervezése:

  • előadás mondanivalója, időtartama
  • előadás hallgatósága, életkora, előképzettsége
  • előadás helye, technikai lehetőségek
  • időpont helyes megválasztása (ami a célközönség számára megfelelő)
  • megfelelő propaganda, meghirdetés

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük