Andragógiai alapismeretek

Andragógia: a felnőttek iskolai és iskolán kívüli nevelésének, oktatásának, képzésének történetét, cél- és feladatrendszerét, folyamatának törvényszerűségeit és sajátosságait, intézményeit, módszer és eszközrendszerét kutató tudomány. A szakirodalomban az andragógia kifejezést a gyakorlati felnőtt nevelői munka megnevezésére is használják.

A felnőttképzés speciális tanítási, oktatási módszereket igényel. Az élethosszig tartó tanulás kapcsán egyre nagyobb a számuk átképzésekben, ráképzésekben, munka melletti képzésben.

Felnőttség feltételei:

  • életkor: 18. életév betöltése, büntető felelősség, szavazati jog
  • biológiai és fizikai felnőttség: testnövekedés, nemi érés befejeződése
  • pszichikai felnőttség: stabil Én-tudat, intellektuális, érzelmi és magatartásbeli érettség, realitásérzék, döntéskészség, csalódástűrés
  • pszicho-szociális érettség: felelősségtudat, munkavállalói státusz, anyagi önállóság

Az életkori szakaszok jellemzőit tekintetbe kell venni:

  • 20-25 éves: társadalmi beilleszkedés, felnőtt szerep tanulása
  • 25-40 éves: kapcsolatrendszer állandósul, aktív életvezetés, egzisztencia-teremtés
  • 40-60 éves: konformizmus, stabilitásra törekvés
  • 60 év felett: nyugdíjas szerep tanulása, egzisztenciális visszalépés
  • 70 év felett: inaktivitás, múltba fordulás, az új befogadásának nehézségei

Felnőttek tanulási motivációi:

  • létfenntartás (hasznosság, anyagi érdek)
  • ranglétrán való előrehaladás (presztízs)
  • hasznos ismeretek
  • munkahelyi kényszer
  • megbecsülésre való törekvés
  • pihenés, felfrissülés

A kor előrehaladtával csökken a motivációezért fontos a tananyagok egymásra épülése, a korábban szerzett ismeretekre építés, gyakorlathoz közelítés

Alaptétel: „a felnőtt nem nagyra nőtt gyermek”

  • a tanuló számára egyértelműen kell meghatározni az elvárható követelményeket
  • a hangsúly a probléma megoldásán legyen, alkotó gondolkodásra törekvés a probléma megoldása során
  • tanulók aktív részvétele az új ismeretek elsajátításában
  • önálló tanulás előtérbe helyezése
  • tananyag összekapcsolása előzetes „hozott” ismeretekkel
  • tananyag elsajátításához szükséges források pontos meghatározása
  • igazodni kell a tanulók heterogén ismereteihez
  • alkalmat kell adni az önellenőrzésre
  • tanulási folyamat ütemezése

Előny: fegyelmezettség, felelősségtudat, szakmai és élettapasztalat, reális önértékelés

Hátrány: motiváció csökkenése, fáradtság, rossz tanulási szokások, beidegződések, más irányú elfoglaltság

Felnőttek oktatási, nevelési formái:

  • zárt rendszerű képzés: összefüggő, irányított folyamat, meghatározott terjedelmű tennivalókat és követelményeket fogalmaz meg, alkalmazkodik (?) a tanuló időbeosztásához, egyéni ütemezést tesz lehetővé. Lehet iskolarendszerű: nappali, esti, levelező; iskolarendszeren kívüli: tanfolyamos vagy távoktatásos
  • nyílt rendszerű: tartalma függ az érdeklődéstől, egyéni válogatás és tapasztalás eredménye

Konstruktivista tanulásfelfogás: „tanácsadás típusú” felnőttoktatási módszer, szakmai képzés, továbbképzés, pszichológiai tanácsadás.

Lényege: a tanulás életszerű, szituációfüggő, alkalmazásorientált legyen, célok és feladatok közötti logikai összefüggés felismerésének kifejlesztése, az egyén aktív tevékenysége, valóságos cselekvés, problémamegoldás. Tanuló és tanulási folyamat van a középpontban, öntevékeny tanulást kell segíteni, önálló munkavégzést, tanulást és motivációt erősíteni

Hasonló

  • Új módszerek a pedagógiában

    A projektoktatás: Olyan célközpontú oktatási stratégia, mely egyrészt a sajátos célok elérését, a valós életet integráló és reprezentáló tanulási tartalommal, a komplex szemléletmódot segítő, tevékenységközpontú, feladatorientált tanulói tevékenységet biztosító szervezési formákkal, módszerekkel, technikákkal, eszközökkel, az iskolai keretet kitágítva természetes tanulási környezetben valósítja meg; másrészt a stratégia eredményeként létrejött projekt további tanulási célok spirálisan fejlődő modelljét…

  • Szociális tanulás folytatása

    A szociális tanulásban az utánzás és az azonosulás (identifikáció) fontos szerepet tölt be. Ez a két mód különösen gyermekkorban hangsúlyos, a gyermek elsősorban általuk sajátít el cselekvéseket, ismereteket, készségeket. Utánzás Az utánzás a tanulás egy fajtája, melyben a megerősítés döntő szerepet játszik. Az utánzás segítségével tanulja meg a gyerek a viselkedési modell nyújtotta magatartásformákat, cselekvési…

  • A pedagógia fogalma, célja, feladata, tárgya

    A pedagógia fogalma: A személyiséggel, annak fejlesztésével foglalkozó nevelés tudománya. Komplex fogalom, magába foglalja a nevelés elméletét és gyakorlatát is. A pedagógia célja: A nevelési eredményeket meghatározó érték és normarendszer kialakításához szükséges követelmények teljesítése, és az ehhez szükséges feladatok meghatározása. A személyiség fejlesztése során érvényesülő összefüggések, törvényszerűségek feltárása, középpontjában a célirányos fejlesztéssel. Befolyásolják: szociokulturális tényezők,…

  • Személyiség

    Személyiség fogalma (Gordon W: Allport szerint): a személyiség azoknak a pszichológiai rendszereknek a dinamikus struktúrája az egyénben, amelyek a környezethez való egyéni alkalmazkodást meghatározzák. Minden fejlődési periódusában van egy viszonylagos egysége. Az adott életkori periódusra érvényes személyiségstruktúrát aktuális személyiségnek nevezzük. A régebbi személyiségstruktúrák megőrződnek az aktuális személyiségben, hatásaival, következményeivel együtt, rejtett formában, inaktív állapotban. (Kudarcok…

  • A gyermeki rajzfejlődés főbb szakaszai

    Szakaszolás Widlöcher (1984)   Három jelentősebb periódust különböztetünk meg:   1-3 év: Firka korszak Elsődlegesen a mozgás és a nyomhagyás öröme dominál.   3-9 év: Képzeletszerű rajzolás vagy intellektuális realizmus Forma és alakábrázolás, kompozíciós ábrázolás sokszínű szakasza. A rajzi tevékenység csúcspontja, melyben a képzeletvezérelt és szimbolikus gondolkodás központi szerepet kap. A rajz a közlés eszköze,…

  • Szerepek

    Szerep, szerepelvárások és szerepkonfliktusok Szerepek: a társadalom által elvárt viselkedésminták összessége, a szocializációs folyamat során sajátítjuk el. Vannak szociális és társadalmi szerepek. Szerep sajátosságai: pozícióhoz kötött külső társas környezettől kapott el kell sajátítani több szerepnek kell megfelelni nem csak elvárásokkal jár, hanem esetleg jogokkal, juttatásokkal Szerepelsajátítás folyamata a szerepelvárásoknak megfelelően: felfedezés: nem egyformán viselkedünk különböző…