Egészséges életmódra nevelés területei, megvalósítása

Az óvodai nevelés egyik legfontosabb feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, fejlődésének elősegítése. Ennek keretében:

  • a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, 
  • a harmonikus, összerendezett mozgásfejlődés elősegítése, 
  • a gyermek egészségének védelme, baleset-megelőzés 
  • a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása 
  • egészséges környezet biztosítása 
  • prevenció, korrekció (pl. gyógytorna) 

Gondozás
A gondozás két fő feladata:


  1. Az egészséges környezet biztosítása (óvoda helyiségei, udvara)
  • jól megválasztott napirend, mely elegendő teret és időt biztosít a tevékenységekre 
  • helyes életritmus kialakítása 
  • táplálkozás, étkezés (napi 3x) megfelelő összetételre való figyelés 
  • minden délelőtt gyümölcsöt kapnak a gyerekek, heti 2x gyümölcs az uzsonna 
  • az étkezések között min. 3 óra telik el 
  • testápolás, öltözködés, szokások kialakítása 
  • mozgás 
  • pihenés, alvás 
  1. 2. Betegségek, az egészség kisebb eltéréseinek megelőzése, javítása

 Az egészséges életmód szokásainak megalapozása, alakítása, továbbfejlesztése. A szülők tájékoztatása, közös együttműködés kialakítása az óvodai szokásrendszer alapján. Speciális szakemberek bevonása (orvos, pszichológus, gyógytornász).

Mozgás
A testnevelés az óvodai nevelés folyamatában a gyermekek egészséges testi- és mozgásfejlesztése útján szolgálja személyiségük fejlődését. Az óvónő feladata a megfelelő mozgás-feltételek megteremtése, amelyek elősegítik a biológiai fejlődést, növelik a szervezet teherbíró, ellenálló és alkalmazkodó képességét. Fontos a jó levegőjű, tiszta környezet biztosítása.
A különböző mozgások elsajátításának folyamatát az óvónő a gyermekek mozgástapasztalatára, játékos kedvére építi, szem előtt tartva, hogy a testnevelés legértékesebb anyaga a mozgásos játék. Lehetőséget ad arra is, hogy ki-ki képességei szerint hajtsa végre a gyakorlatokat. A testnevelési feladatok teljesítésére felhasználja még a mindennapos testnevelést is (kocogás, futás, fogójátékok, játékos gimnasztika). 

Az óvónő az eltérő korosztályoknál más és más követelmény alapján állítja össze a feladatokat. A mozgás megszerettetésében együttműködik a családdal (közös kirándulások, szánkózások). A mozgáshoz fontos a megfelelő öltözék biztosítása, a gyerekek rászoktatása arra, hogy a mozgáshoz kevés ruhát, megfelelő cipőt viseljenek. Nagyon fontos a szabad levegőn való, kötetlen mozgás, ahol a gyermek saját indíttatásból, erejéhez mérten mozoghat. Minél több időt kell biztosítani az udvari játékra. Rossz idő esetén sétával, a betonos udvaron történő játékkal ill. szellőztetéssel biztosítja a friss levegőt a gyerekek számára. 

A néphagyományok ápolásához szorosan kapcsolódva az óvónő megismerteti a helyi népi mozgásos és versenyjátékokat a gyermekekkel. Prevenció keretében mezítlábas torna is helyet kap a napirendben, erre azért van szükség, mert viszonylag sok a lúdtalpas kisgyerek.

A testileg egészségesen fejlődő gyermek 6-7 éves korára eljut az első alakváltozásra. (testarányok, fogváltás, teherbírás, összerendezett mozgás, finommotorika). Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. Önállóan végzi a testápolást, önkiszolgálást, étkezést, öltözködést. Rendben tartja környezetét, játékait, saját személyes dolgait.

Balesetmegelőzés


A legtöbb óvodában az udvaron ütéscsillapító felület található a kisház, hinták, csúszda alatt. Az udvar befüvesítése is a sérülések megelőzését szolgálja. 

A csoportokban a radiátor előtt védőkorlát van, nincsenek balesetveszélyes eszközök, anyagok a gyerekek környezetében. A mosdókban a felső, magas szekrényekben elzárva tárolják a takarítószereket, vegyi anyagokat.
EU-KONFORM Elsősegély-felszerelést kapott minden óvoda, amely a vezető irodában található, adott esetben könnyen hozzáférhető. Az óvónőket megtanították a csomag használatára. Az óvoda szoros kapcsolatban áll a gyermekorvossal, telefonon bármikor elérhető.
A gyerekeket is tanítani kell önmaguk és egymás testi épségének megóvására, ezt nap mint nap elmondják az óvónők, a csoportnaplóban is külön tervezik.

Lelki egészség


Az óvónő feladatai:

  • egészséges pszichés klíma biztosítása 
  • érzelmi biztonság, tevékenységszükséglet kielégítése 
  • rugalmas napirend biztosítása 
  • derűs légkör folyamatos biztosítása 
  • differenciált bánásmód 
  • a másság elfogadtatása 
  • kapcsolatok pozitív érzelmi töltése 

A lelkileg egészséges gyermek nyitottá válik a világra, elfogadja a másságot, alkalmazkodik a különböző helyzetekhez. Társaihoz türelmes, megértő, szívesen segít a társainak, óvónőnek.  Szeretettel fordul társai felé, vannak barátai, kapcsolatai kiegyensúlyozottak, elutasítja a durvaságot

 

Hasonló

  • A különleges bánásmód fogalma, csoportjai

    Az SNI fogalma: a 2003. évi Közoktatási törvényben jelent meg először ez a fogalom: sajátos nevelési igényű az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján annak minősül. Nem diagnózis, hanem iskoláztatási fogalom. Az SNI formái: testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása pszichés fejlődési zavar miatt nevelési, tanulási folyamatban…

  • Személyiség

    Személyiség fogalma (Gordon W: Allport szerint): a személyiség azoknak a pszichológiai rendszereknek a dinamikus struktúrája az egyénben, amelyek a környezethez való egyéni alkalmazkodást meghatározzák. Minden fejlődési periódusában van egy viszonylagos egysége. Az adott életkori periódusra érvényes személyiségstruktúrát aktuális személyiségnek nevezzük. A régebbi személyiségstruktúrák megőrződnek az aktuális személyiségben, hatásaival, következményeivel együtt, rejtett formában, inaktív állapotban. (Kudarcok…

  • Egészségnevelés

    Az egészségnevelés célja, feladata Az egészségnevelés: tudatosan kialakított tanulási-tanítási folyamat, amely változatos módszerekkel bővíti, fejleszti az egészséggel kapcsolatos ismereteket, készségeket a lakosság körében az egyén és a környezetében élők egészségének javítása, megőrzése érdekében. Foglalkozik: a személyi higiéniával, az egészséges táplálkozással, a rendszeres testmozgással, a szabadidő aktív eltöltésével, a lelki egyensúly megőrzésével, a harmonikus párkapcsolattal, a…

  • Nevelés

    A nevelés fogalma: Egy folyamat, mely egy alacsonyabb szintről egy magasabbra juttat el. Személyiségre irányuló, ismeretelsajátítás közben kialakuló viselkedésváltozás, a képességek kibontakoztatása, a személyiség formálódása, értékközvetítés. Intézményesített szocializáció, amely a személyiséget a társadalom létezéséhez nélkülözhetetlen erőforrássá alakítja. A társas hatásokat célirányos, tervezett, szervezett, ellenőrzött, szakszerű, módszeres formában alkalmazza. Céltudatos személyiségfejlesztés, egész életre kiterjed, pozitív változást…

  • A korai gondozás fogalma, tartalma, intézményrendszere

    Korai gondozás / fejlesztés / intervenció A koragyermekkori intervenció (beavatkozás, közbelépés) legkorszerűbb definícióját megtaláljuk a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló, 15/2013. (II.26.) EMMI rendeletben: A korai fejlesztés feladata a komplex koragyermekkori intervenció és prevenció (megelőzés):  az ellátásra való jogosultság megállapításának időpontjától kezdődően  a gyermek fejlődésének elősegítése,  a család kompetenciáinak (hozzáértésének) erősítése,  a gyermek es a…

  • Reformpedagógia második szakasza

    A második szakasz fő meghatározója, hogy világmozgalommá szerveződik a nemzetközi pedagógiai reformirányzat, azaz Európából áthelyeződik a színtér Amerikába is. A korszak új elemeként jelenik meg a korábbi sokféle gyermekközpontú reformpedagógia motívum szintézisbe foglalásának igénye, és a gyermek közösségi keretek között történő individuális nevelése. Az epocha képviselői; a Waldorf pedagógia, Freinet pedagógiája, a Dalton-terv, a Winnetka…