A gyermeki fejlődés figyelemmel kísérésének területei

  1. a) Szociális, érzelmi fejlettség mutatói (megfigyelésre javasolt képességek és az azokhoz kapcsolódó részképességek)

– Érzelmi élet (alapvető érzelmi állapota, temperamentum, érzelmek kifejezése, mások érzelmeinek felismerése)

– Akarat (akadályok leküzdése, szabálytudat, késleltetés, monotóniatűrés, kudarctűrés,

feladattudat)

– Szociális képességek: önismeret, énkép, önérvényesítés, szabályokhoz

való viszony (önértékelés, önbizalom, önfegyelem, önérvényesítés, normákhoz-szabályokhoz

való viszonyulás)

Kapcsolatai felnőttekkel, társakkal (kapcsolatteremtés felnőttekkel, társakkal, közösséghez való viszonyulás jellemzői, konfliktusmegoldás)

Tevékenységekhez való viszony, önállóság, érdeklődés (kezdeményezőkészség, motiváltság, kitartás, tevékenységvégzés közbeni önállóság, munkatempó, együttműködés, szervezőképesség, érdeklődés: iránya, területei)

Javasolt módszerek: beszélgetés, megfigyelés, cselekedtetés

 

  1. b) Értelmi fejlettség mutatói (megfigyelésre javasolt képességekés az azokhoz kapcsolódó részképességek)

– Érzékelés (látás, hallás, szaglás, ízlelés, bőrérzékletek: tapintás, hőmérsékletérzékelés, fájdalom érzékelése)

– Vizuális észlelés (szemmozgás tudatos kontrollja, vizuális zártság, vizuális időrendiség,

sorrendiség-ritmus, alak-háttér differenciálás, rész-egész viszony felismerés, alakállandóság, formafelismerés: szín-forma-nagyság differenciálás, csoportosítások, hasonlóság-különbség felismerés,)

– Taktilis, mozgásos és térészlelés, időészlelés (testrészek, tárgyak felismerése, érzetek azonosítása, test mozgásának észlelése, testhelyzet észlelése, térbeli helyzet felismerése, időrendiség felismerése, időbeli relációk megértése)

– Auditív észlelés (közvetlen környezet hangjainak felismerése, dallam, ritmus felismerés)

– Keresztcsatornák működése (különböző ingerek átfordításának képessége: vizuális-auditív-

mozgásos-tapintásos csatornák közötti átkapcsolás)

– Gondolkodás, tájékozottság, számolási képességek (analízis-szintézis, absztrahálás, összehasonlítás, összefüggések felismerése, általánosítás, konkretizálás, rendszerezés, következtetés, ok-okozati viszonyok felismerése, csoportosítás, válogatás, szabályalkotás, problémamegoldás, általános tájékozottság, számolási képességek: számsor ismeret, mennyiség és számfogalom)

– Képzelet (képzelet: spontán, irányított, alkotó)

– Figyelem (spontán, irányított: terjedelem, tartósság, megosztottság, szándékosság,

feladattudat, feladattartás)

– Emlékezet (rövid-hosszútávú memória, vizuális-auditív-taktilis-motoros: felidézés, sorrendiség)

Javasolt módszerek: beszélgetés, megfigyelés, mesélés, cselekedtetés, közös játék társasjátékkal, kártyával, puzzle, memória, képes könyvek

 

  1. c) Testi érettség, mozgásfejlettség mutatói (megfigyelésre javasolt képességekés az azokhoz kapcsolódó részképességek)

– Fizikális adatok (alkati jellemzők, testi fejlődés zavarai)

– Nagymozgások kivitelezése, mozgáskoordináció, kondicionális

képességek (elemi nagymozgások kivitelezése: pl. járások, futások, kúszás, mászás, stb.,

egyensúlyérzék, szem-kéz, szem-láb koordináció, kondicionális képességek: erő, állóképesség, ügyesség, hajlékonyság, gyorsaság)

– Laterális dominancia (szem-kéz-láb-fül dominancia)

– Testtudat, térbeli tájékozódás (önismeret, tájékozódás saját testen: testrészek ismerete, önmagához való viszony, testhatárok érzékelése, irányok differenciálása saját testhez mérten,

tájékozódás térben: irányok differenciálása, mozgásminták utánzása, síkbeli

tájékozódás: irányok differenciálása a síkban, megfelelő haladási irányok).

– Finommotorika (eszközhasználat, két kéz koordinációja, ujjak egymástól független mozgatása, grafomotorika: helyes ceruzafogás, testtartás, kéztartás, rajzmozgás

lendületessége, nyomaték, vonaltartás, forma kivitelezés, emberábrázolás részletezettsége, arányosság mutatói)

Javasolt módszerek: megfigyelés mozgásos tevékenységek alkalmával,

együttjátszás, labdázás, gyöngyfűzés, rajzos tevékenységek, emberábrázolás,

családrajz, stb.

 

  1. d) Beszédfejlettség mutatói (megfigyelésre javasolt képességek és az azokhoz kapcsolódó részképességek)

– Beszédmotorika, beszédkedv, beszédstílus (beszédhangok képzése, tiszta kiejtés, érthető beszéd, beszédkedv, metakommunikáció, beszédstílus: beszédtempó, hangszín, hanglejtés,

beszédritmus, beszédfolyamatosság, hangerő)

– Beszédészlelés (beszédhangok azonosítása, szavak egészének felismerése, szavak

azonosságának-különbözőségének felismerése, hangok helyes sorrendisége, ritmuskészség)

– Beszédértés (szavak, mondatok, történetek jelentésének megértése, lényeg kiemelés)

– Szókincs (aktív/passzív szókincs, relációs szókincs)

– Grammatika (mondatalkotás, szövegalkotás, szórend, szóbeli kifejezőkészség)

Javasolt módszerek: beszélgetés, megfigyelés, mesélés, képeskönyvnézegetés

Hasonló

  • A korai gondozás fogalma, tartalma, intézményrendszere

    Pedagógiai szakszolgálati tevékenység  (jelenleg ide rendelt tevékenység a koragyermekkori intervenció a köznevelés intézményrendszerében) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, tíz pedagógiai szakszolgálati tevékenységet sorol fel. Ezek országos hálózatát a 2013 februárjában életbe lépett 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (szakszolgálati rendelet) határozza meg.  A tíz pedagógiai szakszolgálati feladat a köznevelési törvény alapján: a) a…

  • A pedagógia fogalma, célja, feladata, tárgya

    A pedagógia fogalma: A személyiséggel, annak fejlesztésével foglalkozó nevelés tudománya. Komplex fogalom, magába foglalja a nevelés elméletét és gyakorlatát is. A pedagógia célja: A nevelési eredményeket meghatározó érték és normarendszer kialakításához szükséges követelmények teljesítése, és az ehhez szükséges feladatok meghatározása. A személyiség fejlesztése során érvényesülő összefüggések, törvényszerűségek feltárása, középpontjában a célirányos fejlesztéssel. Befolyásolják: szociokulturális tényezők,…

  • Nevelés

    A nevelés fogalma: Egy folyamat, mely egy alacsonyabb szintről egy magasabbra juttat el. Személyiségre irányuló, ismeretelsajátítás közben kialakuló viselkedésváltozás, a képességek kibontakoztatása, a személyiség formálódása, értékközvetítés. Intézményesített szocializáció, amely a személyiséget a társadalom létezéséhez nélkülözhetetlen erőforrássá alakítja. A társas hatásokat célirányos, tervezett, szervezett, ellenőrzött, szakszerű, módszeres formában alkalmazza. Céltudatos személyiségfejlesztés, egész életre kiterjed, pozitív változást…

  • Főbb tevékenységi formák: gyermekmunka

      A munka kihat az egyén személyiségére, befolyásolja a személyiség egészét: a feladattudatát, felelősségérzését, kitartását, munkafegyelmét. A gyermek munka jellegű tevékenységén saját életével, a közvetlen környezetével, illetve a közössége érdekével összefüggő tevékenységet értjük. Mindez összhangban van teherbíró képességével, a feladatok elvégzéséhez szükséges képességekkel és nem kevésbé feladattudatának fejlettségi szintjével. Munkára nevelés az óvodában jelenti a…

  • A korai gondozás fogalma, tartalma, intézményrendszere

    Korai gondozás / fejlesztés / intervenció A koragyermekkori intervenció (beavatkozás, közbelépés) legkorszerűbb definícióját megtaláljuk a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló, 15/2013. (II.26.) EMMI rendeletben: A korai fejlesztés feladata a komplex koragyermekkori intervenció és prevenció (megelőzés):  az ellátásra való jogosultság megállapításának időpontjától kezdődően  a gyermek fejlődésének elősegítése,  a család kompetenciáinak (hozzáértésének) erősítése,  a gyermek es a…

  • Elméleti nevelés

    A nevelés: A nevelés az a folyamat, amelyben a pedagógus által irányított tanulói tevékenységrendszer fejleszti az egyén képességeit, a fejlesztő hatások révén alakul a tanuló értékrendszere, személyisége, amelyek lehetővé teszik számára az egyéni és társadalmi feladatok megoldását. A nevelés célja és feladata: Feladata: fejlődés fejlesztés hatás tervezés irányítás tevékenység Célja: egyént életfeladatai megoldására képessé tegye…