A gyermeki fejlődés figyelemmel kísérésének területei

  1. a) Szociális, érzelmi fejlettség mutatói (megfigyelésre javasolt képességek és az azokhoz kapcsolódó részképességek)

– Érzelmi élet (alapvető érzelmi állapota, temperamentum, érzelmek kifejezése, mások érzelmeinek felismerése)

– Akarat (akadályok leküzdése, szabálytudat, késleltetés, monotóniatűrés, kudarctűrés,

feladattudat)

– Szociális képességek: önismeret, énkép, önérvényesítés, szabályokhoz

való viszony (önértékelés, önbizalom, önfegyelem, önérvényesítés, normákhoz-szabályokhoz

való viszonyulás)

– Kapcsolatai felnőttekkel, társakkal (kapcsolatteremtés felnőttekkel, társakkal, közösséghez való viszonyulás jellemzői, konfliktusmegoldás)

– Tevékenységekhez való viszony, önállóság, érdeklődés (kezdeményezőkészség, motiváltság, kitartás, tevékenységvégzés közbeni önállóság, munkatempó, együttműködés, szervezőképesség, érdeklődés: iránya, területei)

Javasolt módszerek: beszélgetés, megfigyelés, cselekedtetés

 

  1. b) Értelmi fejlettség mutatói (megfigyelésre javasolt képességekés az azokhoz kapcsolódó részképességek)

– Érzékelés (látás, hallás, szaglás, ízlelés, bőrérzékletek: tapintás, hőmérsékletérzékelés, fájdalom érzékelése)

– Vizuális észlelés (szemmozgás tudatos kontrollja, vizuális zártság, vizuális időrendiség,

sorrendiség-ritmus, alak-háttér differenciálás, rész-egész viszony felismerés, alakállandóság, formafelismerés: szín-forma-nagyság differenciálás, csoportosítások, hasonlóság-különbség felismerés,)

– Taktilis, mozgásos és térészlelés, időészlelés (testrészek, tárgyak felismerése, érzetek azonosítása, test mozgásának észlelése, testhelyzet észlelése, térbeli helyzet felismerése, időrendiség felismerése, időbeli relációk megértése)

– Auditív észlelés (közvetlen környezet hangjainak felismerése, dallam, ritmus felismerés)

– Keresztcsatornák működése (különböző ingerek átfordításának képessége: vizuális-auditív-

mozgásos-tapintásos csatornák közötti átkapcsolás)

– Gondolkodás, tájékozottság, számolási képességek (analízis-szintézis, absztrahálás, összehasonlítás, összefüggések felismerése, általánosítás, konkretizálás, rendszerezés, következtetés, ok-okozati viszonyok felismerése, csoportosítás, válogatás, szabályalkotás, problémamegoldás, általános tájékozottság, számolási képességek: számsor ismeret, mennyiség és számfogalom)

– Képzelet (képzelet: spontán, irányított, alkotó)

– Figyelem (spontán, irányított: terjedelem, tartósság, megosztottság, szándékosság,

feladattudat, feladattartás)

– Emlékezet (rövid-hosszútávú memória, vizuális-auditív-taktilis-motoros: felidézés, sorrendiség)

Javasolt módszerek: beszélgetés, megfigyelés, mesélés, cselekedtetés, közös játék társasjátékkal, kártyával, puzzle, memória, képes könyvek

 

  1. c) Testi érettség, mozgásfejlettség mutatói (megfigyelésre javasolt képességekés az azokhoz kapcsolódó részképességek)

– Fizikális adatok (alkati jellemzők, testi fejlődés zavarai)

– Nagymozgások kivitelezése, mozgáskoordináció, kondicionális

képességek (elemi nagymozgások kivitelezése: pl. járások, futások, kúszás, mászás, stb.,

egyensúlyérzék, szem-kéz, szem-láb koordináció, kondicionális képességek: erő, állóképesség, ügyesség, hajlékonyság, gyorsaság)

– Laterális dominancia (szem-kéz-láb-fül dominancia)

– Testtudat, térbeli tájékozódás (önismeret, tájékozódás saját testen: testrészek ismerete, önmagához való viszony, testhatárok érzékelése, irányok differenciálása saját testhez mérten,

tájékozódás térben: irányok differenciálása, mozgásminták utánzása, síkbeli

tájékozódás: irányok differenciálása a síkban, megfelelő haladási irányok).

– Finommotorika (eszközhasználat, két kéz koordinációja, ujjak egymástól független mozgatása, grafomotorika: helyes ceruzafogás, testtartás, kéztartás, rajzmozgás

lendületessége, nyomaték, vonaltartás, forma kivitelezés, emberábrázolás részletezettsége, arányosság mutatói)

Javasolt módszerek: megfigyelés mozgásos tevékenységek alkalmával,

együttjátszás, labdázás, gyöngyfűzés, rajzos tevékenységek, emberábrázolás,

családrajz, stb.

 

  1. d) Beszédfejlettség mutatói (megfigyelésre javasolt képességek és az azokhoz kapcsolódó részképességek)

– Beszédmotorika, beszédkedv, beszédstílus (beszédhangok képzése, tiszta kiejtés, érthető beszéd, beszédkedv, metakommunikáció, beszédstílus: beszédtempó, hangszín, hanglejtés,

beszédritmus, beszédfolyamatosság, hangerő)

– Beszédészlelés (beszédhangok azonosítása, szavak egészének felismerése, szavak

azonosságának-különbözőségének felismerése, hangok helyes sorrendisége, ritmuskészség)

– Beszédértés (szavak, mondatok, történetek jelentésének megértése, lényeg kiemelés)

– Szókincs (aktív/passzív szókincs, relációs szókincs)

– Grammatika (mondatalkotás, szövegalkotás, szórend, szóbeli kifejezőkészség)

Javasolt módszerek: beszélgetés, megfigyelés, mesélés, képeskönyvnézegetés

Hasonló

  • Új módszerek a pedagógiában

    A projektoktatás: Olyan célközpontú oktatási stratégia, mely egyrészt a sajátos célok elérését, a valós életet integráló és reprezentáló tanulási tartalommal, a komplex szemléletmódot segítő, tevékenységközpontú, feladatorientált tanulói tevékenységet biztosító szervezési formákkal, módszerekkel, technikákkal, eszközökkel, az iskolai keretet kitágítva természetes tanulási környezetben valósítja meg; másrészt a stratégia eredményeként létrejött projekt további tanulási célok spirálisan fejlődő modelljét…

  • A pedagógia fogalma, célja, feladata, tárgya

    A pedagógia fogalma: A személyiséggel, annak fejlesztésével foglalkozó nevelés tudománya. Komplex fogalom, magába foglalja a nevelés elméletét és gyakorlatát is. A pedagógia célja: A nevelési eredményeket meghatározó érték és normarendszer kialakításához szükséges követelmények teljesítése, és az ehhez szükséges feladatok meghatározása. A személyiség fejlesztése során érvényesülő összefüggések, törvényszerűségek feltárása, középpontjában a célirányos fejlesztéssel. Befolyásolják: szociokulturális tényezők,…

  • Reformpedagógia második szakasza

    A második szakasz fő meghatározója, hogy világmozgalommá szerveződik a nemzetközi pedagógiai reformirányzat, azaz Európából áthelyeződik a színtér Amerikába is. A korszak új elemeként jelenik meg a korábbi sokféle gyermekközpontú reformpedagógia motívum szintézisbe foglalásának igénye, és a gyermek közösségi keretek között történő individuális nevelése. Az epocha képviselői; a Waldorf pedagógia, Freinet pedagógiája, a Dalton-terv, a Winnetka…

  • Tanulás

    Tanulás: egy folyamat, tapasztalatok és ismeretszerzés eredményeként kialakuló tartós viselkedésváltozás pedagógiai értelemben: oktatás során elsajátított ismeretek, jártasságok, készségek kialakítása, képességek fejlesztése pszichológiai értelemben: minden változás, amely külső hatásra, tapasztalásra, gyakorlás révén jön létre A tanulás formái: elméleti, gyakorlati, jártasságok, készségek A tanulás fajtái: perceptuális tanulás: tájékozódás érzékszervekkel pszichomotoros tanulás: mozgásos, lelki indíttatású verbális tanulás: a…

  • A motiváció rendszere

    témakörök: motiváció rendszere  alapfogalmai motiváció elméletek emberi motiváció Vallerand az intrinsic motiváció Abraham Maslow szükséglethierarchia-elmélete Maslow piramis A motiváció szó a latin eredetű movere igéből ered, melynek jelentése mozogni, mozgatni. A motiváció meghatározza a szervezet aktivitásának mértékét, a viselkedés szervezettségét és hatékonyságát. A motiváció alapfogalmai: Szükséglet: olyan hiány a szervezetben (pl. oxigénhiány, tápanyaghiány, folyadékhiány stb.),…

  • A gyermekmunka és a játék hasonlóságai és különbségei gyermekkorban

    Személyiségfejlesztés fontos eszköze a munka Tudatos szervezés, gyermekkel való együttműködés, pozitív értékelést igényel Nagyobb önállóság felelősségérzet erősödése Túlvédés, kiszolgálás fékezi a gyermek aktivitását A munka a gyermek számára játékos tevékenység ezáltal nem is választható szét a munka és a játék Értékteremtő munka pedagógiai funkciója: a gyermekek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése Gyermek számára érthetővé válik  az…