Pedagógiai, pszichológiai ismeretek

A gyermek megismerésének lehetőségei, módszerei

A személyiség megismerésének elvi kérdései

A nevelés a személyiségformálás folyamata.

A nevelés során nem szabad szem elől téveszteni a gyermeki személyiség strukturális egységét.

A személyiségre hatunk, így az maga egészében változik, reagál arra a hatásra.

Ezért nagyon lényeges, hogy a gyermeki személyiséget minden oldalról, minél alaposabban megismerjük.

A nevelési folyamat a gyakorlat szerves része a személyiségmegismerés, a fejlődési tendenciák pontos felfedése.

Célja a személyiség struktúrájának elemzése.

A tudományos igényű és szándékú személyiségvizsgálat és megismerés, mind az empirikus vizsgálódás célja a fejlődési folyamat feltérképezése, a fejlődési tendenciák megállapítása. 

Diagnosztizálás után a fejlődést, a pozitív irányú változást elősegítő nevelési hatások megtervezése, megvalósítása a feladat.

Az alkalmazható módszerek körének, a megismerés programjának megválasztása a nevelő felkészültségének színvonalától függ.

A gyermeki személyiség megismerése feltételezi a fejlődéslélektan, az adott életkori sajátosságok alapos ismeretét.

Ahhoz, hogy a gyermeki fejlődésről, az egyes gyerekek személyiségének adatairól és fejlőési irányairól megbízható és pontos képet formáljon, a pedagógus pszichológiai ismeretei, kultúrája nélkülözhetetlen.

Fontos kritérium: megismerés tárgyával, témájával kapcsolatban több oldalról szerezzünk adekvát információt. Alapkövetelmény az „egy módszer nem módszer” elvének megvalósítása.

Megfigyelés:

A célirányos és tudatos érzékelést, észlelést nevezzük megfigyelésnek.

A pedagógiai tevékenység folyamatában lévő történések, változások adekvát kutatási módszere.

Fontos és nehéz feladat a megfigyelés megbízhatóságának biztosítása, ezért mindig csak azt rögzítsük, ami történik.

A megfigyelés eredményeinek hasznosíthatóságát a következő tényezők biztosítják:

-egyértelműen tisztázni kell a tevékenységet vagy a problémát, amit megfigyelünk

– egyértelműen kell rögzíteni a megfigyelés adatait

-a következtetéseket az adatokból vonjuk le. kerüljük a szubjektivitást

-ne cseréljük fel az ok és okozat tényét

-az objektivitás biztosítására törekedjünk

-a megfigyelésre természetes környezetet teremtsünk mindig

-adekvát megfigyelési technikát és technikai eszközöket alkalmazzunk

A megfigyelések típusai, amit gyakorló pedagógusok is végezhetnek:

  • A megfigyelés rendeltetése szerint:

-ped. folyamat elemzése

-ped. szituáció elemzése

-személyiség jellemző jegyének megfigyelése

– a ped. folyamatra ható tényezők elemzése

      b.) A megfigyelés időtartama szerint:

               -rövid ideig tartó (pl: egy nap, egy hét)

               -hosszabb ideig tartó (pl: félév, tanév)

      c.) A megfigyelés rendszeressége szerint:

               -folyamatos

               -bizonyos időszakonként ismétlődő

               -alkalmankénti

               -egyszeri

      d.) A megfigyelések köre alapján:

               -egyéni

               -csoport (7-10 fő)

               -osztály

      e.) A megfigyeltek tájékoztatása szerint:

               -nyílt

               -leplezett

       f.) A megfigyelő szerepe alapján:

              -személyes vagy közvetlen (passzív szemlélődés vagy aktív részvétel)

              -közvetett (technikai eszközt használunk a rögzítéshez)

Ezek a típusok egymást kiegészítve/kombináltan is megjelenhetnek.

A gyermek megismerése és megfigyelése a játékban

Óvodáskorban a játék a kisgyermek leggazdagabb, legbonyolultabb tevékenysége, ezek közül is a szerepjáték a legsajátosabb.

A gyermek kifejezési lehetősége és fejlődésének feltétele is a játék, és a folyamatban nem csak megnyilvánul a gyermek, hanem alakul, változik és fejlődik, ezért a gyermeknek a játék a fejlettségének a mutatója is.

Nagyon lényeges, hogy az óvónő ismerje a gyermek játékát.

Amire a játék során figyelni kell:

-játékszintje megfelel-e életkorának

-mennyire aktív, mennyire képes elmélyülni, mennyire éli bele magát a játékszituációba

-mit játszik

-milyen a játék légköre: milyen hangulatot, indulatot tükröz vele

-a társaihoz való viszonya közben milyen

-vannak-e viszonylag állandó összetételű játszócsoportok

A megismerés egyúttal a fejlesztés eszköze.

Egyes gyermek megismerése, fejlesztése a pedagógiai ráhatás tudatosodásához vezet.

A beszélgetés:

A kapcsolatteremtés, a különféle kapcsolatok megnyilvánulásának egyik formája.

A beszélgetés egy céltudatosan használt módszer is.

A beszélgetés lehet:

  1. spontán vagy előre megtervezett
  2. kötött vagy kötetlen témájú
  3. folyhat egy tanulóval vagy csoportosan

A beszélgetést bárki kezdeményezheti.

A nevelő hatását az adja, hogy az adott szituációt közösen elemzik, értékelik és közösen keresnek megoldást a problémára.

Alapvető feltétele: bizalom, őszinteség, a beszélgető partner komolyan vétele.

A megfigyelésnél szerzett információkat bővíthetjük a beszélgetés és a kérdőív kitöltése által kapott információkkal. 

A feldolgozás módszerei:

Elengedhetetlen, hogy a legközvetlenebb hazai és külföldi szakirodalmat tanulmányozzuk.

A különböző, minőségi és mennyiségi módszerekkel lehet feldolgozni a gyűjtött anyagot és ezek által juthatunk el a következtetések megállapításhoz.

A pedagógiai folyamatok mennyiségi viszonyokkal való jellemzése a kvantifikáció.

Ez azt jelenti hogy a vizsgálatot vezető személy, különböző szempontok alapján, a matematikai statisztika módszereit felhasználva számszerűleg dolgozza fel.

A különböző mennyiségi változások közötti kapcsolatot, változást értékelni, elemezni kell.

Magyarázatot kell adni a valószínűsítését igazoló statisztikai adatokra.

A minőségi elemzés pedagógiai tények, jelenségek, összefüggések logikai feldolgozását, analízisét, szintézését, a belőlük következő általánosítások, következtetések levonását, megfogalmazását jelenti.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.