A személyiség megismerésének elvi kérdései
A nevelés a személyiségformálás folyamata.
A nevelés során nem szabad szem elől téveszteni a gyermeki személyiség strukturális egységét.
A személyiségre hatunk, így az maga egészében változik, reagál arra a hatásra.
Ezért nagyon lényeges, hogy a gyermeki személyiséget minden oldalról, minél alaposabban megismerjük.
A nevelési folyamat a gyakorlat szerves része a személyiségmegismerés, a fejlődési tendenciák pontos felfedése.
Célja a személyiség struktúrájának elemzése.
A tudományos igényű és szándékú személyiségvizsgálat és megismerés, mind az empirikus vizsgálódás célja a fejlődési folyamat feltérképezése, a fejlődési tendenciák megállapítása.
Diagnosztizálás után a fejlődést, a pozitív irányú változást elősegítő nevelési hatások megtervezése, megvalósítása a feladat.
Az alkalmazható módszerek körének, a megismerés programjának megválasztása a nevelő felkészültségének színvonalától függ.
A gyermeki személyiség megismerése feltételezi a fejlődéslélektan, az adott életkori sajátosságok alapos ismeretét.
Ahhoz, hogy a gyermeki fejlődésről, az egyes gyerekek személyiségének adatairól és fejlőési irányairól megbízható és pontos képet formáljon, a pedagógus pszichológiai ismeretei, kultúrája nélkülözhetetlen.
Fontos kritérium: megismerés tárgyával, témájával kapcsolatban több oldalról szerezzünk adekvát információt. Alapkövetelmény az „egy módszer nem módszer” elvének megvalósítása.
Megfigyelés:
A célirányos és tudatos érzékelést, észlelést nevezzük megfigyelésnek.
A pedagógiai tevékenység folyamatában lévő történések, változások adekvát kutatási módszere.
Fontos és nehéz feladat a megfigyelés megbízhatóságának biztosítása, ezért mindig csak azt rögzítsük, ami történik.
A megfigyelés eredményeinek hasznosíthatóságát a következő tényezők biztosítják:
-egyértelműen tisztázni kell a tevékenységet vagy a problémát, amit megfigyelünk
– egyértelműen kell rögzíteni a megfigyelés adatait
-a következtetéseket az adatokból vonjuk le. kerüljük a szubjektivitást
-ne cseréljük fel az ok és okozat tényét
-az objektivitás biztosítására törekedjünk
-a megfigyelésre természetes környezetet teremtsünk mindig
-adekvát megfigyelési technikát és technikai eszközöket alkalmazzunk
A megfigyelések típusai, amit gyakorló pedagógusok is végezhetnek:
- A megfigyelés rendeltetése szerint:
-ped. folyamat elemzése
-ped. szituáció elemzése
-személyiség jellemző jegyének megfigyelése
– a ped. folyamatra ható tényezők elemzése
b.) A megfigyelés időtartama szerint:
-rövid ideig tartó (pl: egy nap, egy hét)
-hosszabb ideig tartó (pl: félév, tanév)
c.) A megfigyelés rendszeressége szerint:
-folyamatos
-bizonyos időszakonként ismétlődő
-alkalmankénti
-egyszeri
d.) A megfigyelések köre alapján:
-egyéni
-csoport (7-10 fő)
-osztály
e.) A megfigyeltek tájékoztatása szerint:
-nyílt
-leplezett
f.) A megfigyelő szerepe alapján:
-személyes vagy közvetlen (passzív szemlélődés vagy aktív részvétel)
-közvetett (technikai eszközt használunk a rögzítéshez)
Ezek a típusok egymást kiegészítve/kombináltan is megjelenhetnek.
A gyermek megismerése és megfigyelése a játékban
Óvodáskorban a játék a kisgyermek leggazdagabb, legbonyolultabb tevékenysége, ezek közül is a szerepjáték a legsajátosabb.
A gyermek kifejezési lehetősége és fejlődésének feltétele is a játék, és a folyamatban nem csak megnyilvánul a gyermek, hanem alakul, változik és fejlődik, ezért a gyermeknek a játék a fejlettségének a mutatója is.
Nagyon lényeges, hogy az óvónő ismerje a gyermek játékát.
Amire a játék során figyelni kell:
-játékszintje megfelel-e életkorának
-mennyire aktív, mennyire képes elmélyülni, mennyire éli bele magát a játékszituációba
-mit játszik
-milyen a játék légköre: milyen hangulatot, indulatot tükröz vele
-a társaihoz való viszonya közben milyen
-vannak-e viszonylag állandó összetételű játszócsoportok
A megismerés egyúttal a fejlesztés eszköze.
Egyes gyermek megismerése, fejlesztése a pedagógiai ráhatás tudatosodásához vezet.
A beszélgetés:
A kapcsolatteremtés, a különféle kapcsolatok megnyilvánulásának egyik formája.
A beszélgetés egy céltudatosan használt módszer is.
A beszélgetés lehet:
- spontán vagy előre megtervezett
- kötött vagy kötetlen témájú
- folyhat egy tanulóval vagy csoportosan
A beszélgetést bárki kezdeményezheti.
A nevelő hatását az adja, hogy az adott szituációt közösen elemzik, értékelik és közösen keresnek megoldást a problémára.
Alapvető feltétele: bizalom, őszinteség, a beszélgető partner komolyan vétele.
A megfigyelésnél szerzett információkat bővíthetjük a beszélgetés és a kérdőív kitöltése által kapott információkkal.
A feldolgozás módszerei:
Elengedhetetlen, hogy a legközvetlenebb hazai és külföldi szakirodalmat tanulmányozzuk.
A különböző, minőségi és mennyiségi módszerekkel lehet feldolgozni a gyűjtött anyagot és ezek által juthatunk el a következtetések megállapításhoz.
A pedagógiai folyamatok mennyiségi viszonyokkal való jellemzése a kvantifikáció.
Ez azt jelenti hogy a vizsgálatot vezető személy, különböző szempontok alapján, a matematikai statisztika módszereit felhasználva számszerűleg dolgozza fel.
A különböző mennyiségi változások közötti kapcsolatot, változást értékelni, elemezni kell.
Magyarázatot kell adni a valószínűsítését igazoló statisztikai adatokra.
A minőségi elemzés pedagógiai tények, jelenségek, összefüggések logikai feldolgozását, analízisét, szintézését, a belőlük következő általánosítások, következtetések levonását, megfogalmazását jelenti.