A nevelési cél, a nevelési módszer és a nevelés eszközrendszerének a kapcsolata

A nevelési módszer fogalma:

A módszer általános értelemben egy célhoz vezető utat jelent. A görög meta hodosz (azaz a felé vezető út) kifejezésből származik.

Nevelési módszernek nevezzük a nevelőmunka gyakorlati végrehajtása során 

egy-egy nevelési feladat, helyzet, probléma megoldásának módját, menetét.

A szűkebb értelemben vett nevelési eszköz fogalma:

Szűkebb értelemben vett nevelési eszköznek nevezzük mindazokat a jelenségeket, tárgyakat, tevékenységi, szervezeti és munkaformákat, amelyeket valamely nevelési módszerhez felhasználunk. 

  • A tevékenységi forma általában a későbbiekben előforduló munka, játék és tanulás kategóriákat jelenti. 
  • A szervezeti forma kifejezés azt a szervezeti keretet (osztályt vagy tanulókört) jelenti, amelyben az egyén nevelése folyik.

A nevelési eljárás fogalma: 

Nevelési eljárásnak nevezzük a nevelési eszköz alkalmazásának a módját.

A nevelési célok és a nevelési eszközök kapcsolata:

Bizonyos pedagógiai fogalmak egyaránt felfoghatók cél és eszközkategóriának.

Az egyik fogalom a közösség, a másik pedig az alapműveltség.

  • A közösség célkategória, mivel a nevelés általános céljában a közösségi beállítottság is szerepel, hiszen a közösségi beállítottság csak közösség által (nevelési eljárás), a közösségben (szervezeti forma) alakítható ki.
  • Az alapműveltség azért célkategória, mert a társadalom minden egyes tagjának szüksége van rá, , mivel elsajátíttatásával a személyiséget kívánjuk fejleszteni. 

Az eszköz és a cél kölcsönhatása:

Általában az eszköz alá van rendelve a célnak, hiszen a célhoz választjuk meg az eszközöket. A pedagógia esetében csak az erkölcsi normák és a nevelési elvek által meghatározott eszköztárból választhatunk. 

Az eszköznek abban a vonatkozásban viszont kitüntetett szerepe van a célhoz képest, hogy nélküle a cél nem érhető el.  A célok mindaddig irreálisak maradnak, amíg az elérésükhöz szükséges eszközök nem állnak rendelkezésre.

A célrendszer az eszközrendszer szabályozója:

Egy adott nevelési rendszerben a reális, a társadalmi valóságot figyelembe vevő célokhoz rendelkezésre kell, hogy álljanak az eszközök is. 

A nevelés történetében az is észrevehető, hogy a rendszerváltások nyomán, amikor a hatalomra került új elit minőségileg megváltozott célokat határoz meg a nevelés számára is, akkor ellentét támad az új célrendszer és a régi eszközrendszer között.

  • Ennek az ellentétnek a feloldása érdekében erőfeszítések történnek az eszközrendszer továbbfejlesztésére, hiszen a nevelés alapvetően fontos társadalmi funkció. 

 

John Dewey felfogása:

  • A célok és eszközök ugyanazon dolgoknak különböző nevei aszerint, hogy milyen perspektívából nézzük azokat. A célokat kifejteni csak úgy érdemes, ha kifejtjük az elérésükhöz vezető folyamatot is, amelyben a tettek eszközök sorával alkotnak egy értelmes egészet.
  • Minden olyan feltételnek a megteremtése, amelyet azért kell létrehoznunk, hogy majd eszközül szolgáljon egy cél eléréséhez, önmagában is cél jellegű.

A nevelés tevékenységi formái:

  • Az eszközök között fontos szerepe van a tevékenységi formáknak, hiszen a nevelt aktivitása nélkül nincs eredményes nevelés.
  • A nevelés eredményessége érdekében fontos, hogy olyan összefüggő tevékenységrendszert alakítsunk ki, ami lehetővé teszi az egyén és a közösség formálását is.
  • A társadalomba való eredményes beillesztés érdekében a tevékenységrendszernek tükröznie kell azt a társadalmi gyakorlatot, amelyre a nevelteket fel kívánjuk készíteni.

 

Hasonló

  • Főbb tevékenységi formák: gyermekmunka

      A munka kihat az egyén személyiségére, befolyásolja a személyiség egészét: a feladattudatát, felelősségérzését, kitartását, munkafegyelmét. A gyermek munka jellegű tevékenységén saját életével, a közvetlen környezetével, illetve a közössége érdekével összefüggő tevékenységet értjük. Mindez összhangban van teherbíró képességével, a feladatok elvégzéséhez szükséges képességekkel és nem kevésbé feladattudatának fejlettségi szintjével. Munkára nevelés az óvodában jelenti a…

  • A motiváció rendszere

    témakörök: motiváció rendszere  alapfogalmai motiváció elméletek emberi motiváció Vallerand az intrinsic motiváció Abraham Maslow szükséglethierarchia-elmélete Maslow piramis A motiváció szó a latin eredetű movere igéből ered, melynek jelentése mozogni, mozgatni. A motiváció meghatározza a szervezet aktivitásának mértékét, a viselkedés szervezettségét és hatékonyságát. A motiváció alapfogalmai: Szükséglet: olyan hiány a szervezetben (pl. oxigénhiány, tápanyaghiány, folyadékhiány stb.),…

  • Andragógiai alapismeretek

    Andragógia: a felnőttek iskolai és iskolán kívüli nevelésének, oktatásának, képzésének történetét, cél- és feladatrendszerét, folyamatának törvényszerűségeit és sajátosságait, intézményeit, módszer és eszközrendszerét kutató tudomány. A szakirodalomban az andragógia kifejezést a gyakorlati felnőtt nevelői munka megnevezésére is használják. A felnőttképzés speciális tanítási, oktatási módszereket igényel. Az élethosszig tartó tanulás kapcsán egyre nagyobb a számuk átképzésekben, ráképzésekben,…

  • A gyermek megismerésének lehetőségei, módszerei

    A személyiség megismerésének elvi kérdései A nevelés a személyiségformálás folyamata. A nevelés során nem szabad szem elől téveszteni a gyermeki személyiség strukturális egységét. A személyiségre hatunk, így az maga egészében változik, reagál arra a hatásra. Ezért nagyon lényeges, hogy a gyermeki személyiséget minden oldalról, minél alaposabban megismerjük. A nevelési folyamat a gyakorlat szerves része a…

  • Reformpedagógia második szakasza

    A második szakasz fő meghatározója, hogy világmozgalommá szerveződik a nemzetközi pedagógiai reformirányzat, azaz Európából áthelyeződik a színtér Amerikába is. A korszak új elemeként jelenik meg a korábbi sokféle gyermekközpontú reformpedagógia motívum szintézisbe foglalásának igénye, és a gyermek közösségi keretek között történő individuális nevelése. Az epocha képviselői; a Waldorf pedagógia, Freinet pedagógiája, a Dalton-terv, a Winnetka…

  • Szerepek

    Szerep, szerepelvárások és szerepkonfliktusok Szerepek: a társadalom által elvárt viselkedésminták összessége, a szocializációs folyamat során sajátítjuk el. Vannak szociális és társadalmi szerepek. Szerep sajátosságai: pozícióhoz kötött külső társas környezettől kapott el kell sajátítani több szerepnek kell megfelelni nem csak elvárásokkal jár, hanem esetleg jogokkal, juttatásokkal Szerepelsajátítás folyamata a szerepelvárásoknak megfelelően: felfedezés: nem egyformán viselkedünk különböző…