Tanulás

Tanulás: egy folyamat, tapasztalatok és ismeretszerzés eredményeként kialakuló tartós viselkedésváltozás

  • pedagógiai értelemben: oktatás során elsajátított ismeretek, jártasságok, készségek kialakítása, képességek fejlesztése
  • pszichológiai értelemben: minden változás, amely külső hatásra, tapasztalásra, gyakorlás révén jön létre

A tanulás formái: elméleti, gyakorlati, jártasságok, készségek

A tanulás fajtái:

  • perceptuális tanulás: tájékozódás érzékszervekkel
  • pszichomotoros tanulás: mozgásos, lelki indíttatású
  • verbális tanulás: a fogalom összekapcsolása a szóval
  • szociális tanulás: emberi kapcsolatok megtanulása

A tanítás-tanulás folyamata: minden esetben egy interaktív, interperszonális folyamat, melyben egyenlő szereplőként kell, hogy részt vegyen a tanár és a tanuló, bár közöttük a hangsúly eltolódhat:

  • tanárközpontú tanítási-tanulási folyamat: a tanításon van a hangsúly előadás, magyarázat formájában, vizuális elemekkel, szemléltető eszközökkel kiegészítve. A tanuló a befogadó, általában inaktív résztvevő
  • tanulóközpontú tanítási-tanulási folyamat: a tanulás a domináns, a tanár a passzív résztvevő, háttérből menedzseli a tanulók tevékenységét, szerepe a tanulási környezet megteremtése és fenntartása. Felfedezéses, kutatási, oktatási módszerek az elsődlegesek
  • kombinált tanítás: az előző két módszer kombinációja, a témakör és a tanulók felkészültsége határozza meg, hogy mikor melyik alkalmazható

Tanulási folyamat szervezésénél fontos: motiváció, megerősítés, differenciálás, előzetes tapasztalatok figyelembe vétele, és különbözőségek felismerése (pl. tanulási zavar, kivételes képesség valamilyen területen)

Tanulási stratégiák:

  • mélyre ható tanulási stratégia: a dolgok megértésére törekszik
  • szervezett tanulás: a jó tanulásszervezésre épít
  • mechanikus tanulás: lényege a részletek megjegyzése, memorizálása

Tanulási technikák: azok az eljárásrendszerek, melyek segítségével a tanuló képes kialakítani az alapvető gondolkodási, megismerési műveleteket, és ezeket más helyzetekben, új problémamegoldásokban is alkalmazni tudja:

  • tanár: magyaráz, bemutat, szemléltet, kérdez, stb.
  • tanár-tanuló: kölcsönösség → beszélgetés, vita
  • tanuló: feladatmegoldás, kutatás, megfigyelés, csoportmunka, házi feladat megoldása, stb.

Tanulási technikák:

  • SQ4R: Scan→előzetes áttekintés; Query→kérdések alkotása; Read→elolvasás; Reflect→az olvasott információk átgondolása; Recite→felidézés; Review→ismétlő áttekintés
  • MURDER-program: Mood→hangulatteremtés; Understanding→megértés; Recalling→visszahívás; Digest→emésztés; Expanding→kiterjesztés; Reviewing→áttekintés
  • 5R módszer: Record→jegyzetelés; Reduce→szűkítés; Recite→felmondás; Reflect→tükrözés; Review→áttekintés

Tanulási problémák, zavarok, akadályok:

  • diszlexia: nyelv, beszéd, olvasás zavara
  • diszgráfia: írászavar
  • diszkalkúlia: matematikai képesség zavara
  • akadályok: figyelem-összpontosítás zavara, viselkedési problémák, tanulásban akadályozottak, idegrendszeri sérülések, szociális környezet, tanulási motiváció hiánya

Motiválás és aktivizálás

A motiváció: cselekvésre ösztönző késztetés, indíték. Az egyén céljairól, törekvéseiről, kielégítendő szükségleteiről szól.

Albert Einstein: „Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja.”

Maslow: szükségletek kielégítése motiválja cselekedeteinket

Motiválás fontos eszköze: a kommunikáció helyes formájának megválasztása, az egyén hitelének megalapozása, bevonása a döntéshozatalba, pozitív magatartásának elismerése, lehetőség szerint jutalmazása. A kritika legyen konstruktív.

 

Nevelési tervek és követelmények:

  • 2011.évi CXC. törvény
  • Nemzeti Alaptanterv (NAT) 2012/110 (VI.4) kormányrendelet, tartalmat szabályozó dokumentum
  • Helyi tanterv, pedagógiai program→pedagógusok feladatai; a tanulók által elérendő teljesítményszintek (legyen képes, ismerje meg, legyen jártas)

– kerettanterv→szakközépiskola, szakgimnázium, szakmára képző

– 2013.évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről

Hazai intézményrendszer tagozódása:

  • fokozat szerint: óvoda, alapfokú oktatási intézmény, középiskola, felsőfokú oktatási intézmény
  • funkció szerint: általános-, szak-, tovább-, átképzés, felnőttképzés
  • sajátos feladatok szerint: gyógypedagógiai-, közművelődési-, segítő-szolgáltató intézmény
  • fenntartó szerint: állami, egyházi, alapítványi, magán

Hasonló

  • A szocializáció fogalma és színterei

      A társadalomban elfoglalt helyet és a hozzá tartozó társadalmi jellemzőket az egyén „örökli” és megtanulja; illetve örökli és megtanulja azoknak az eszközöknek a használatát, amelyekkel megtarthatja, illetve megváltoztathatja a társadalomi helyzetét. Ezt a társadalmi tanulást szocializációnak nevezzük.  A szocializáció az a folyamat, amelynek során az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy,…

  • Oktatás

    Az oktatás fogalma: meghatározásában nincs teljes körű szakmai egyetértés hétköznapi értelmezésben: információ, tudás nagyobb mennyiségben történő, rendszeres átadása pedagógiai értelmezésben: a tudás intézményesített átadása Az oktatás célja: A célt követelményrendszerek és központi oktatási programok szabályozzák. A nevelők és diákok részéről jelentősen eltérhetnek. Lehetnek általános, közvetlen, társadalmi, iskolatípusra, pedagógiai gyakorlatra vonatkozó célok. Az oktatás módszerei: Az…

  • Főbb tevékenységi formák: gyermekmunka

      A munka kihat az egyén személyiségére, befolyásolja a személyiség egészét: a feladattudatát, felelősségérzését, kitartását, munkafegyelmét. A gyermek munka jellegű tevékenységén saját életével, a közvetlen környezetével, illetve a közössége érdekével összefüggő tevékenységet értjük. Mindez összhangban van teherbíró képességével, a feladatok elvégzéséhez szükséges képességekkel és nem kevésbé feladattudatának fejlettségi szintjével. Munkára nevelés az óvodában jelenti a…

  • Új módszerek a pedagógiában

    A projektoktatás: Olyan célközpontú oktatási stratégia, mely egyrészt a sajátos célok elérését, a valós életet integráló és reprezentáló tanulási tartalommal, a komplex szemléletmódot segítő, tevékenységközpontú, feladatorientált tanulói tevékenységet biztosító szervezési formákkal, módszerekkel, technikákkal, eszközökkel, az iskolai keretet kitágítva természetes tanulási környezetben valósítja meg; másrészt a stratégia eredményeként létrejött projekt további tanulási célok spirálisan fejlődő modelljét…

  • A gyermeki fejlődés figyelemmel kísérésének területei

    a) Szociális, érzelmi fejlettség mutatói (megfigyelésre javasolt képességek és az azokhoz kapcsolódó részképességek) – Érzelmi élet (alapvető érzelmi állapota, temperamentum, érzelmek kifejezése, mások érzelmeinek felismerése) – Akarat (akadályok leküzdése, szabálytudat, késleltetés, monotóniatűrés, kudarctűrés, feladattudat) – Szociális képességek: önismeret, énkép, önérvényesítés, szabályokhoz való viszony (önértékelés, önbizalom, önfegyelem, önérvényesítés, normákhoz-szabályokhoz való viszonyulás) – Kapcsolatai felnőttekkel, társakkal (kapcsolatteremtés…

  • A fogyatékosság fogalma, kritériumai, területei (okok, tünetek)

     Fogyatékosságot okozó tényezők (kórtani szempontból)   – öröklött – szerzett (intrauterin – méhen belül                  perinatális – szülés körüli károsodás                  posztnatális – szülés utáni károsodás)   Veszélyeztető tényezők:   – fertőző betegségek: rubeola, bárányhimlő nikotin,  drog,  alkohol – fejlődési rendellenesség: szájüregben, csontos mellkas, szívfejlődési rendellenesség koraszülöttség balesetek: attól függ, hogy az agy melyik féltekéje sérül gyógyszerek,…