A munka kihat az egyén személyiségére, befolyásolja a személyiség egészét: a
feladattudatát, felelősségérzését, kitartását, munkafegyelmét.
A gyermek munka jellegű tevékenységén saját életével, a közvetlen
környezetével, illetve a közössége érdekével összefüggő tevékenységet értjük.
Mindez összhangban van teherbíró képességével, a feladatok elvégzéséhez
szükséges képességekkel és nem kevésbé feladattudatának fejlettségi szintjével.
Munkára nevelés az óvodában jelenti a munkához való viszony
kialakítását, a munka szükségletének igénylését, a kellő motiváció biztosítását, a
szükséges képességek fejlesztését: szervezőképességét, feladat értelmezésének,
megértésének, sőt egyes esetekben a feladatok önálló megfogalmazásának
képességét, a zökkenőmentes közös munkákban való részvétel képességét.
Legalapvetőbb feladat a munkához való viszony megalapozása. A korai
gyermekkorban kialakított pozitív viszony feltétele a későbbiekben megjelenő
munka szükségletének, a kitartásnak. A kisgyermek már az óvodáskor előtt is az
anya mellett szívesen végez munkajellegű tevékenységeket. Ezek a felnőtt
közelében folytatott tevékenységek pozitív élményekhez vezetnek. A rendszeres
otthoni „munkavégzés” jó előkészítője az óvodában adódó munkajellegű
feladatoknak. A kellően motivált munkaalkalmak feltételei a munka melletti kitartásnak.
A munka új helyzetbe hozza a gyermeket. Hamar megtapasztalja, hogy a
munkamegbízatásokat, vállalásokat be kell fejezni, azt nem lehet idejekorán
abbahagyni. A gyermeki munka fejleszti a feladattudatot. A feladattudat komplex
fogalom, illetve jelenség, melynek egyaránt van mentális, akarati, érzelmi és
erkölcsi oldala.
A két-hároméves gyermek még minden mérlegelés, esélylatolgatás
nélkül vállalja a feladatot. Elsősorban a tevékenység öröméért vagy
azért, hogy az óvodapedagógus/szülő mellett maradhasson.
Megjelenik a munkafajták vagy egyes munkaműveletek közötti
szelektálás. Előnyt élveznek a szimpatikus munkanemek. De még
hiányzik a munka pontos teljesítésének a szükséglete.
Megjelenik a munka céljának a felismerése. A munkacél motivációs
tényezővé válik, s ezzel párhuzamosan a kevésbé kedvelt műveletek
elvégzésére is sor kerül.
Mindezekben az esetekben szükség van a felnőttek jelenlétére.
Négyéves kor után jelentkezik a feladatok globális, azaz egészben
látásának értelmezése és vállalása. Pl.: a megterítés minden
mozzanatának a vállalása, a csoportszoba rendbetétele. Azért nagy
jelentőségű ez a változás, mert a feladattudat alárendeződik a cél
világos vállalásának, de különösen a kevésbé kedvelt részműveletek
vállalásának is.
Végül bekövetkezik a feladatok önálló megfogalmazása és megoldása.
Természetesen az első lépcsőben csak az ismert tevékenységek határán
belül. Az óvodáskor végére (az elégséges tapasztalatok hatására) már
újfajta feladatok megfogalmazása és teljesítése is előfordul.
A gyermekmunka és a játék hasonlóságai és különbségei gyermekkorban
Személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű tevékenység. A gyermekmunka tudatos szervezést , gyermekkel való együttműködést, és folyamatos pozitív értékelést igényel.
Nagyobb önállóságot kell adnunk a gyermekeknek ahhoz, hogy önmagukat próbára tehessék és a felelősségérzet erősödjék. Túlvédés, és a kiszolgálás fékezi a gyermek aktivitását.
A munka a gyermek számára játékos tevékenység ezáltal nem is választható szét a munka és a játék. Értékteremtő munka pedagógiai funkciója: a gyermekek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése. Ez az a felület ahol a gyermek számára érthetővé válik az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata. A kézzel fogható eredmény pedig a megelégedést, büszkeséget vált ki, és mint ilyen az egyik legerőteljesebb motiváló tényező.
Nevelési céljaink elérése érdekében felhasználhatjuk a gyermek:
- öntevékenységét
- nyitottságát
- megismerési vágyát
- aktivitását
- érdeklődését
Sikeres munkateljesítmény a pozitív élmények átélése a személyiség fejlesztésének az eszköze és ebben hasonlít a játékkal. A munkatevékenység játékos elvégzése élményként és tapasztalatként is funkcionál a gyermeknél. A tevékenykedés lehetősége, az eszközök motiválják a gyermeket a cselekvés során. Igyekszünk hogy a gyermekek pozitív élményeket szerezzenek a munkavégzés során.
A gyermekmunka irányításának feladatai
Folyamatosan biztosítsa, és bővítse a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket. A munkaeszközök számára biztosítson olyan helyet ahol a gyermekek elérhetik és használhatják a szükséges eszközöket. Lehetőségeket kell adni a gyermekeket bármilyen érdeklődő munkatevékenységek elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban.
Fontos hogy a munka örömöt nyújtson a gyermek számára és teljes önállósággal végezhessék azokat.
Az egyes életkorokban jellemző munkafajták
- Önkiszolgálás
- Folyamatos rendet teremtő munka
- Csoport életéhez kapcsolódó munkák
- ünnepi készülődések
- születésnapi meglepetések
- Gyermek szükségleteit kielégítő munkák
- Tízórai készítés
- Élő környezet ápolása és gondozása
- Növények
- Állatok
- Eszközök készítése
- kézműves munka