Pedagógiai, pszichológiai ismeretek

Főbb tevékenységi formák: gyermekmunka

 

A munka kihat az egyén személyiségére, befolyásolja a személyiség egészét: a

feladattudatát, felelősségérzését, kitartását, munkafegyelmét.

A gyermek munka jellegű tevékenységén saját életével, a közvetlen

környezetével, illetve a közössége érdekével összefüggő tevékenységet értjük.

Mindez összhangban van teherbíró képességével, a feladatok elvégzéséhez

szükséges képességekkel és nem kevésbé feladattudatának fejlettségi szintjével.

Munkára nevelés az óvodában jelenti a munkához való viszony

kialakítását, a munka szükségletének igénylését, a kellő motiváció biztosítását, a

szükséges képességek fejlesztését: szervezőképességét, feladat értelmezésének,

megértésének, sőt egyes esetekben a feladatok önálló megfogalmazásának

képességét, a zökkenőmentes közös munkákban való részvétel képességét.

 Legalapvetőbb feladat a munkához való viszony megalapozása. A korai

gyermekkorban kialakított pozitív viszony feltétele a későbbiekben megjelenő

munka szükségletének, a kitartásnak. A kisgyermek már az óvodáskor előtt is az

anya mellett szívesen végez munkajellegű tevékenységeket. Ezek a felnőtt

közelében folytatott tevékenységek pozitív élményekhez vezetnek. A rendszeres

otthoni „munkavégzés” jó előkészítője az óvodában adódó munkajellegű

feladatoknak. A kellően motivált munkaalkalmak feltételei a munka melletti kitartásnak.

A munka új helyzetbe hozza a gyermeket. Hamar megtapasztalja, hogy a

munkamegbízatásokat, vállalásokat be kell fejezni, azt nem lehet idejekorán

abbahagyni. A gyermeki munka fejleszti a feladattudatot. A feladattudat komplex

fogalom, illetve jelenség, melynek egyaránt van mentális, akarati, érzelmi és

erkölcsi oldala.

           A két-hároméves gyermek még minden mérlegelés, esélylatolgatás

nélkül vállalja a feladatot. Elsősorban a tevékenység öröméért vagy

azért, hogy az óvodapedagógus/szülő mellett maradhasson.

Megjelenik a munkafajták vagy egyes munkaműveletek közötti

szelektálás. Előnyt élveznek a szimpatikus munkanemek. De még

hiányzik a munka pontos teljesítésének a szükséglete.

Megjelenik a munka céljának a felismerése. A munkacél motivációs

tényezővé válik, s ezzel párhuzamosan a kevésbé kedvelt műveletek

elvégzésére is sor kerül.

Mindezekben az esetekben szükség van a felnőttek jelenlétére.

 Négyéves kor után jelentkezik a feladatok globális, azaz egészben

látásának értelmezése és vállalása. Pl.: a megterítés minden

mozzanatának a vállalása, a csoportszoba rendbetétele. Azért nagy

jelentőségű ez a változás, mert a feladattudat alárendeződik a cél

világos vállalásának, de különösen a kevésbé kedvelt részműveletek

vállalásának is.

Végül bekövetkezik a feladatok önálló megfogalmazása és megoldása.

Természetesen az első lépcsőben csak az ismert tevékenységek határán

belül. Az óvodáskor végére (az elégséges tapasztalatok hatására) már

újfajta feladatok megfogalmazása és teljesítése is előfordul.

 

A gyermekmunka és a játék hasonlóságai és különbségei gyermekkorban

Személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű tevékenység. A gyermekmunka tudatos szervezést , gyermekkel való együttműködést, és folyamatos pozitív értékelést igényel.     

Nagyobb önállóságot kell adnunk a gyermekeknek ahhoz, hogy önmagukat próbára tehessék és a felelősségérzet erősödjék. Túlvédés, és a kiszolgálás fékezi a gyermek aktivitását. 

A munka a gyermek számára játékos tevékenység ezáltal nem is választható szét a munka és a játék. Értékteremtő munka pedagógiai funkciója: a gyermekek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése. Ez az a felület ahol a  gyermek számára érthetővé válik  az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata. A kézzel fogható eredmény pedig a megelégedést, büszkeséget vált ki, és mint ilyen az egyik legerőteljesebb motiváló tényező. 

Nevelési céljaink elérése érdekében felhasználhatjuk a gyermek:

  • öntevékenységét
  • nyitottságát
  • megismerési vágyát
  • aktivitását
  • érdeklődését

Sikeres munkateljesítmény a pozitív élmények átélése a személyiség fejlesztésének az eszköze és ebben hasonlít a játékkal. A munkatevékenység játékos elvégzése élményként és tapasztalatként is funkcionál a gyermeknél. A tevékenykedés lehetősége, az eszközök motiválják a gyermeket a cselekvés során. Igyekszünk hogy a gyermekek pozitív élményeket szerezzenek a munkavégzés során.

 

A gyermekmunka irányításának feladatai

Folyamatosan biztosítsa, és bővítse a munkatevékenységhez szükséges, gyermekek számára megfelelő munkaeszközöket. A munkaeszközök számára biztosítson olyan helyet ahol a gyermekek elérhetik és használhatják a szükséges eszközöket. Lehetőségeket kell adni a gyermekeket bármilyen érdeklődő munkatevékenységek elvégzéséhez, még akkor is, ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban. 

Fontos hogy a munka örömöt nyújtson a gyermek számára és teljes önállósággal végezhessék azokat.

Az egyes életkorokban jellemző munkafajták

  • Önkiszolgálás
  • Folyamatos rendet teremtő munka
  • Csoport életéhez kapcsolódó munkák
  • ünnepi készülődések
  • születésnapi meglepetések
  • Gyermek szükségleteit kielégítő munkák
  • Tízórai készítés
  • Élő környezet ápolása és gondozása
  • Növények
  • Állatok
  • Eszközök készítése
  • kézműves munka

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük