A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a köznevelés kiemelt feladatának tekinti a sajátos nevelési igényű tanulók társadalmi beilleszkedésének elősegítését.
A törvényi szabályozás a pozitív diszkrimináció alapján kezeli a sajátos nevelési igényű tanulókat.
Az SNI tanulókat, gyermekeket ellátó intézmények:„… az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban (külön vagy közös, vagy részben közös nevelésben és oktatásban) történhet”.
A jogi szabályozás azt is előírja, hogy kik azok a szakemberek akik elláthatják a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását, nevelését. Amennyiben az óvoda, iskola nem rendelkezik speciális szakképzettséggel rendelkező pedagógussal, ezen gyermek oktatása-nevelése utazó gyógypedagógusi hálózat útján is biztosítható. Az utazó gyógypedagógusi hálózat megszervezése és működtetése a kormányhivatal feladata.
A főszabálytól eltérő rendelkezések vonatkoznak az SNI tanulók tankötelezettségére is. „A tankötelezettség a tanuló 16. életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényűtanulók tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanulási évnek a végéig, amelyben a 23. életévét betölti.”
A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amikor hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti tankötelezettségét.
Hazánkban a sajátos nevelési igényű tanulóknak a törvény többletjogokat biztosít:
-Az igazgató egyes tantárgyakból, tantárgyrészek minősítése alól mentesítheti a tanulót.
-Lehetőség van az egyéni tovább haladásra az 1-4. évfolyamokon.
-Érettségi vizsgán más tantárgyat választhat.
-Egy évfolyam tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időt is meghatározhat az iskola a helyi tantervében.
–Az osztályok, csoportok átlaglétszámának számításánál a sajátos nevelési igényű gyermeket/tanulót – a fogyatékosság típusától függően – kettő vagy három főként kell figyelembe venni, azaz a nekik szervezett, elkülönített osztályok maximális létszáma 7–15 fő között lehet, integrált oktatás esetén pedig e szorzó alkalmazásának kötelezettsége biztosítja az alacsonyabb osztálylétszámot.
–A rehabilitációs célú órakeret – a fogyatékosság típusától függően – a kötelező tanórai foglalkozásokra fordítandó óraszám 15–50%-a, míg a fejlesztő foglalkozások időkerete a kötelező tanórai foglalkozásokra fordítandó óraszám 15%-a. Az időkeretet az egyes évfolyamok, osztályok tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosíthatják.
–A sajátos nevelési igényű tanulót a vizsgán hosszabb felkészülési idő illeti meg, lehetővé kell tenni számára az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) használatát, szükség esetén pedig az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval, illetve a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő kiváltását.
–A sajátos nevelési igényű tanuló számára engedélyezhető a tanuló egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást biztosító egyéni tanrend.
–Biztosított számukra az ingyenes tankönyvellátás, a kedvezményes étkezés, az útiköltség térítés, az emelt összegű családi pótlék.
-A szülőknek lehetősége van a hosszabbított GYES igénybevételére.
A köznevelési törvény a különleges bánásmódra jogosultak körébe bevonja azokat a gyermekeket/tanulókat is, akik beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel ( BTM) küzdenek – ők fejlesztő foglalkozásra jogosultak. A fejlesztő foglalkozás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.
Az emberi erőforrások (EMMI) miniszterének rendelete szabályozza a sajátos nevelési igényű tanulók óvodai nevelését, iskolai oktatását. Előírja, hogy a helyi pedagógiai programot úgy kell kialakítani, hogy a gyermekek között fennálló különbségeket az óvodák és iskolák vegyék figyelembe.
Magyarországon a fogyatékosság tényét a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, illetve az Országos Szakértői Rehabilitációs Bizottság állapíthatja meg. A vizsgálat alapján véleményt készít, javaslatot tesz a gyermek ellátásának módjára, formájára, helyére. Megállapításai kötelező érvényűek az intézmény számára.
Speciális támogató intézkedések
A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő integrált oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézménnyel szembeni elvárás a tanuló beilleszkedésének, a többi tanulóval való együtt haladásának megvalósítása.
A jogszabályok biztosítják szükség esetén egyéni fejlesztési terv készítését, ennek alapján egyéni haladási ütem lehetőségét.
Az integrált nevelésben/oktatásban részt vállaló köznevelési intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények (EGYMI-k) szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógusi és utazó konduktori hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét.