Érettségizz könnyen és egyszerűen, kidolgozott érettségi tételek, irodalomból, történelemből, matematikából, informatikából, közgazdaságtanból, társadalom ismeretből és szinte minden tantárgyból.
Kommunikáció: magyarul: közlésfolyamat. = Információ átadása, a feltétele, hogy az adó és a vevő között működik a visszajelzés. Pl.: a közlekedési tábla csak információt ad. De ha a tanórán egy tanár beszél visszajelzést kap abból, hogy milyen a testtartásom, arckifejezésem, írok-e vagy figyelek, vagy mást csinálok: tehát ez kommunikáció. A kommunikáció fajtái: Nyelvi (VERBÁLIS) kommunikáció: …
Az érv felépítése Tétel, (állítás, premissza): egy következtetés megfogalmazása. (Ártatlan.) Bizonyíték, példa: A következtetés előzményei, magyarázatai. (Nem csinált rosszat, az egész osztály szeme előtt volt.) Összekötő elem tétel és bizonyíték között: Logikai összekötő kapocs. Ha egyértelmű a tétel és bizonyíték közötti összefüggés, akkor el is hagyható. Ekkor az érv csak kéttagú. (Az egész osztály előtt …
Vitaindító Egy vitatott probléma ismertetése. Azokat a kérdéseket fogalmazza meg, melyekre a vita során választ szeretnénk kapni. A feladat nem az, hogy kiálljunk valamelyik oldal mellett, vagy az, hogy megoldjuk a felvetődött problémát, hanem az, hogy felvetéseinkkel elindítsuk a gondolkodást. Felépítése: utalunk a kommunikációs helyzetre; vázoljuk a problémát – szólhatunk arról is, miért aktuális éppen …
A retorika: a beszéd művészete (Arisztotelész). Feladata, hogy meggyőzésre alkalmas legyen, így minden elemző-meggyőző szövegtípus alapja. Tárgya lehet minden olyan ügy, amelynek javára a szónok meg akarja nyerni a közönségét. Az érvelő szöveg célja: elgondolkodtatja, egy állítás igazságáról meg akarja győzni az olvasót vagy hallgatót A szónoki beszéd felépítése BEVEZETÉS a hallgató jóindulatának megnyerése felkelteni a …
Egy szöveg összefoglalására a következő esetekben lehet szükség: szöveget szerkesztünk, írunk valamely témában egy meglévő szöveg (tanulmány, újságcikk, használati utasítás, tankönyvi lecke stb.) magunk számára való áttekintésére, megértésére, emlékeztetésre) A szövegalkotás folyamán összefoglalást 4 esetben készíthetünk: a szöveg megírása előtt önmagunknak, ez segíti a szöveg megírását a szöveg bevezetésében, így a hallgatókat, olvasókat tájékoztatjuk a …
A nyelvi jelek alapvetően mesterséges szimbolikus jelek. SZÓ = HANGALAK (H) + JELENTÉS (J) A nyelvi jel teste és jelentése közötti kapcsolat az emberek megegyezésén alapul. Ez alól kivételek a hangutánzó és hangulatfestő szavak, itt a hangzás tükrözi a szó jelentését. (pl. csörren, liheg, cikázik) A szavak esetében a jel érzékszervekkel felfogható, teste a szó …
Érv: olyan kijelentés, amellyel egy állítást akarunk elfogadtatni egy vitában. Legalább két részből áll: a tételből és az alátámasztásból. Érvfajták: Definícióból levezetett érv pl.: A hal kopoltyúval lélegző élőlény. A szárazföldön tehát elpusztul. Ok-okozati összefüggésből származó érv Ezzel megtudjuk, hogy milyen ok vezetett el az érvben szereplő következményhez. pl.: Azért nem írtam leckét, mert beteg …
KÉPSZERŰSÉG = a közlés képfelidéző és érzelemkifejező ereje A szemléletesség legfőbb elemei a szóképek (trópusok) = egy fogalom, illetve jelenség nevének átvitele egy másik fogalomra, jelenségre a köztük fennálló valamilyen kapcsolat alapján. = Két fogalmat, jelenséget összehasonlítunk, köztük összefüggést létesítünk azzal a céllal, hogy az egyiket a másikkal szemléltessük. HASONLAT Egy dolgot érzékletesebbé tesz …
Bevezetés jelenleg az újabb magyar kor nyelvtörténeti korszakában van a nyelvtörténet 20-21. sz. rohamos technikai fejlődése: informatika hatása a nyelvre, nyelvromlás Írásbeli és szóbeli szövegek jellemzői, típusai Szóbeli szövegek kevesebb igényesség laza mondatkapcsolatok szabálytalan szövegszerkesztés pongyolább mondatok gyakrabban szükséges az ismétlés és visszautalás azonnal látjuk, halljuk a hallgatók visszajelzéseit nem nyelvi jelek kísérik (gesztusok, …
I. Bevezető A kommunikáció információcserét, információ átadását jelenti valamely jelrendszer szándékos és kölcsönös felhasználása által. A kommunikáció megvalósulásához ún. tényezőkre van szükség. Ezek: feladó (adó): befogadó (vevő, címzett): üzenet, kód, kódolás, dekódolás, csatorna, közös előismeretek, beszédhelyzet. II. A kommunikációs zavar Eredményes a közlésfolyamat akkor, ha az üzenet elér a vevőhöz, és ő azt úgy értelmezi, ami az adó eredeti közölnivalója, szándéka volt. Az eredményesség érdekében az üzenetnek: pontosnak, nyelvileg jól megformáltnak és egyértelműnek kell lennie. A …