Nyelvtan érettségi

Nyelvtan érettségi
Állandósult nyelvi szerkezetek: szólások, közmondások
Byadmin november 9, 2020
A nyelv szókészletébe nemcsak szavak tartoznak, hanem a szónál nagyobb, kötött formák, állandósult szókapcsolatok is. Az állandósult szókapcsolatok legfontosabb jellemzője az alaki és jelentésbeli összeforrottság. Jelentésük nem szószerinti, hanem átvitt (pl. csütörtököt mondott: Pista szerda helyett csütörtököt mondott -ez esetben nem állandósult szókapcsolatról beszélünk, hisz ez nem átvitt értelmű). Az állandósult szókapcsolatoknak nagy a stiláris…
Read More Állandósult nyelvi szerkezetek: szólások, közmondások
Nyelvtan érettségi
Helyesírásunk alapelvei és az írásjelek
Byadmin november 9, 2020
A honfoglalás után a letelepedett magyarság körében a latin írás honosodott meg. Az első magyar nyelvű szövegek, melyek fennmaradtak: a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom. Néhány hangunk írásmódja 900 éve változatlan, pl. b, m, n, l, stb. Más hangok írásmódja századokig ingadozott pl. s, sz, z, zs, c, cs, h, v, gy, ty, ny,…
Read More Helyesírásunk alapelvei és az írásjelek
Nyelvtan érettségi
Azonos alakúság, többértelműség, rokonértelműség
Byadmin november 9, 2020
Minden szónak van hangalakja és jelentése. A szavakat a hangalak és a jelentés viszonya szerint is lehet osztályozni. Megkülönböztetünk egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú és rokon értelmű szavakat. Egyjelentésű a szó, ha hangsora csak egy jelentést idéz fel. Nem sok ilyen szavunk van. Egyjelentésűek általában a bonyolultabb szóösszetételek, a szakszavak, néhány toldalék. Egyjelentésű szavak például: ablakpárkány,…
Read More Azonos alakúság, többértelműség, rokonértelműség
Nyelvtan érettségi
A névmások szerepe a szövegszerkesztésben
Byadmin november 9, 2020
A névmás más szót, szavakat helyettesítő szó: “más név”. Csak általános, elvont jelentése van, amelyből konkrét, aktuális jelentés csak az adott beszédhelyzetben válik, tehát helyettesítő forma. Helyettesítheti egy mondat vagy tagmondat már korábban említett, esetleg később említendő szavát (főnév, melléknév, számnév, határozószó), szószerkezetét. Összefoglalhatja egy mondat vagy akár egy egész mű tartalmát is. Névmásokkal nemcsak…
Read More A névmások szerepe a szövegszerkesztésben
Nyelvtan érettségi
Összetett szavak
Byadmin november 9, 2020
A szóösszetétel a szóalkotásnak az a módja, melynek során két szót eggyé kapcsolunk össze. Ha az új szó valamely alkotóeleme már maga is összetett szó, akkor többszörösen összetett szóról beszélünk (gépkocsivezető). Összetett szavak keletkezhetnek mondatban vagy azon kívül. A gyakran egymás mellett előforduló szavak jelentése lassan egységesül, s fokozatosan új szóvá tapadnak össze. Létrejöhetnek még…
Read More Összetett szavak
Nyelvtan érettségi
Az ige és az igenevek szerepe a mondatban
Byadmin november 9, 2020
I. Az ige Az ige cselekvést, történést, állapotot, létezést kifejező szófaj. Az ige a mondatban mindig állítmány, szervezője az egész mondatnak. Az igének vannak kötelező és lehetséges bővítményei. Az ige megmutatja a cselekvő számát, személyét, a cselekvés módját, idejét, utalhat a cselekvés tárgyára. (Egy-egy ige jelentése szorosan összefügg kötelező bővítményeinek rendszerével, hiszen sokféle árnyalat kifejezésére…
Read More Az ige és az igenevek szerepe a mondatban
Nyelvtan érettségi
A társalgási stílusréteg
Byadmin október 25, 2020
A hagyományos stilisztikák a következő tipikus stílusrétegeket különböztetik meg a szövegek stílushatása alapján: társalgási, hivatalos, publicisztikai, tudományos, előadói (szónoki), szépirodalmi stílus. Mindegyik stílusrétegnek van szóbeli és írott változata és legalább három stílusszintje (igényes, közepesen igényes, igénytelen). A társalgási stílus elnevezésben a „társalgás” kifejezés hétköznapi nyelvi kapcsolatokra utal (egyszerű, közvetlen beszélgetésre, odavetett félmondatokra vagy mindennapi leveleinkre, céduláinkra, üzeneteinkre)….
Read More A társalgási stílusréteg
Nyelvtan érettségi
A diakrónia és a szinkrónia a nyelvben
Byadmin szeptember 30, 2020
Nyelv szerepe a társadalom szerves része folytonosan változó rendszer vizsgálhatjuk: a jelenlegi állapotát (szinkrónia), vagy a változás állapotát (diakrónia) Diakrónia: A nyelvtörténet, történetek nyelve, amely a nyelv változását vizsgáló módszer. Az előzményeket és a következményeket is egyaránt kutatja. Pl.: ómagyar kori szövegben hogyan hangzottak a szavak (nyíltabbá válás: -hálsz, -halsz, ; vagy tővéghangzók : feheru…
Read More A diakrónia és a szinkrónia a nyelvben
Irodalom érettségi | Nyelvtan érettségi
Alá- és mellérendelő viszonyok a nyelvben
Byadmin szeptember 30, 2020
A nyelvi elemek (szóösszetétel, szintagmák, tagmondatok) összekapcsolásának a nyelvben két meghatározó formája van. Az alárendelő kapcsolatok nyelvi, grammatikai viszonyokon alapulnak. Ebben az esetben az egyik tag fölérendeltje a másiknak, közöttük nyelvtani viszony van: alanyi,, tárgyi, határozói, jelzői. A mellérendelő viszony esetében a tagok egyenrangúak, közöttük logikai viszony van, ami lehet kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó és…
Read More Alá- és mellérendelő viszonyok a nyelvben