A diakrónia és a szinkrónia a nyelvben

  1. Nyelv szerepe
  • a társadalom szerves része
  • folytonosan változó rendszer
  • vizsgálhatjuk: a jelenlegi állapotát (szinkrónia), vagy a változás állapotát (diakrónia)

Diakrónia: A nyelvtörténet, történetek nyelve, amely a nyelv változását vizsgáló módszer. Az előzményeket és a következményeket is egyaránt kutatja.

Pl.: ómagyar kori szövegben hogyan hangzottak a szavak (nyíltabbá válás: -hálsz, -halsz, ; vagy tővéghangzók : feheru varu )

Példamondat: feheru varu rea meneh hodu utu rea (1055-ös tihanyi alapítólevél)

Szinkrónia: A jelenlegi nyelv állapotát vizsgáló módszer(leíró nyelvészet), amely független az előzményektől vagy a következményektől.

Pl.: leíró nyelvtani feladatok

  1. Nyelvek eredete (2)
  • 1. közös ősnyelvtől származnak ~> monogenézis elve (Bábel-tornya)
  • 2. több ősnyelv volt ~> poligenézis elve
  1. Nyelvtípusok (3)
  1. izoláló nyelvtípus
  • elszigetel, elkülönít
  • a nyelvtani viszonynak nem a toldalék az alapja, hanem a szórend és a hangsúly
  • Pl.: kínai, vietnami nyelv
  1. flektáló=hajlító nyelvtípus
  • a nyelvtani viszony a szótő változtatásával alakul ki
  • Pl.: német vagy angol nyelv
  1. agglutináló=ragasztó nyelvtípus
  • a szótőhöz kapcsol toldalékot ~> háztól, házban
  • Pl.: magyar nyelv

 

 

Hasonló

  • Az egyszerű mondat

    Byadmin

    A mondat a szöveg egysége, viszonylag önálló, kerek egész. A mondat építőelemei a szavak, melyek bizonyos nyelvtani kapcsolatban állnak egymással, és szószerkezeteket, szintagmákat alkotnak. 1. A mondat szerkezet szerint lehet: Egyszerű mondat Az egyszerű mondat egy tagmondatból áll. Fajtái: a) Tőmondat: csak alanyból és állítmányból áll. Pl.: Ádám iszik. Könyvajánló Érettségi – Nyelvtan Készülsz a nyelvtan érettségire? Csekkold ezt a könyvet, átfogóbb…

  • Az internetes szövegek jellemzői és a forrás

    Byadmin

    A szöveg Van időnk elkészítésére  ezért elegánsabb, megformáltabb mint a beszéd Lehetnek folyamatos és nem folyamatos szövegek Könyvajánló Érettségi – Nyelvtan Készülsz a nyelvtan érettségire? Csekkold ezt a könyvet, átfogóbb tudást ad és nem fog semmilyen random kérdés kifogni rajtad Megnézem a Bookline-on → Partnerlink – vásárlás esetén jutalékot kaphatunk, neked ugyanannyiba kerül. Az…

  • A magyar nyelv eredete és rokonsága

    Byadmin

    1. A nyelvrokonság, a nyelvek eredete Nyelvrokonság: Nyelveknek közös eredeten alapuló kapcsolata. Nyelvcsalád: Egy közös nyelvből kifejlődött rokon nyelvek csoportja. Könyvajánló Érettségi – Nyelvtan Készülsz a nyelvtan érettségire? Csekkold ezt a könyvet, átfogóbb tudást ad és nem fog semmilyen random kérdés kifogni rajtad Megnézem a Bookline-on → Partnerlink – vásárlás esetén jutalékot kaphatunk, neked ugyanannyiba kerül. A nyelvek…

  • A kommunikációs zavar, manipuláció, elvárás, megfelelés

    Byadmin

    I. Bevezető  A kommunikáció információcserét, információ átadását jelenti valamely jelrendszer szándékos és kölcsönös felhasználása által. A kommunikáció megvalósulásához ún. tényezőkre van szükség. Ezek: feladó (adó): befogadó (vevő, címzett):  üzenet, kód, kódolás, dekódolás, csatorna, közös előismeretek,  beszédhelyzet. II.    A kommunikációs zavar Eredményes a közlésfolyamat akkor, ha az üzenet elér a vevőhöz, és ő azt úgy értelmezi, ami az adó eredeti közölnivalója, szándéka volt. Az eredményesség érdekében az üzenetnek: pontosnak, nyelvileg jól megformáltnak és  egyértelműnek kell lennie. A…

  • Az ige és az igenevek szerepe a mondatban

    Byadmin

    I. Az ige Az ige cselekvést, történést, állapotot, létezést kifejező szófaj. Az ige a mondatban mindig állítmány, szervezője az egész mondatnak. Az igének vannak kötelező és lehetséges bővítményei. Az ige megmutatja a cselekvő számát, személyét, a cselekvés módját, idejét, utalhat a cselekvés tárgyára. (Egy-egy ige jelentése szorosan összefügg kötelező bővítményeinek rendszerével, hiszen sokféle árnyalat kifejezésére…

  • A szóelemek

    Byadmin

    A szótári szó a jel és rag nélkül álló, szótárazható nyelvi egység (például: olvas, okos, könyv, kék, sok). A közlésfolyamatban a szavak nemcsak így fordulnak elő, hanem a mondat részeként valamely jelentésmozzanatot tartalmaznak. A jelentésmozzanattal bővített szótári szó a szóalak. A szóalak tehát valamely szerkesztés eredménye, így jelentéssel bíró részekre bontható. Ezeket a részeket nevezzük…