Eredmény(ek) 89 mutatása
Nyelvtan érettségi

Stílusirányzatok, stíluskorszakok

–  Irodalmi korszakok= stíluskorszakok –  Közös stilisztikai sajátosságok (STÍLUSJEGYEK) több alkotót kötnek össze –  Egy-egy új stílusirányzatot történelmi, társadalmi, gondolkodásbeli változás indít el Főbb stíluskorszakok a magyar irodalomban 1.      Középkor: –  ideje: első szövegemléktől – XVI. sz. –  jellemzők:  – latin nyelvi hatás                               – ősi beszélt magyar                               – népköltészet                               – tömörség (Halotti beszéd)                               – alliteráció (Ómagyar Máris …

Nyelvtan érettségi

A köznyelvi és a hivatalos stílus összehasonlítása

Mi a stílusréteg? Stílusréteg:    a társadalmi érintkezés meghatározott területén jellemzően használt nyelvi kifejezőeszközök rendszere, illetve az ezek használatának szabályai. A nyelvi stílust a választott nyelvi elemek és elrendezésük határozza meg. A hivatalos stílust hivatalos helyeken, hivatalos ügyeink intézése során használjuk. Pl. rendőrségen, bankban, postán stb. Melyek a főbb stílusrétegek? Irodalmi és köznyelvünkben a következő főbb stílusrétegeket …

Nyelvtan érettségi

A publicisztikai stílus jellemzői

A publicisztika szó a latin publicare = közhírré tesz, közhasználatra ad szóból származik. szűkebb értelemben: a sajtó, az újságírás (írásbeli tájékoztatás, közvélemény-formálás) Tágabb értelemben: a sajtó, a rádió és a televízió (írásbeli és szóbeli tájékoztatás, közvélemény-formálás) Igen széleskörű kommunikációs szerepet tölt be, az élet minden területével kapcsolatot tart; erős hatásra, meggyőzésre törekszik; sok műfajt fejlesztett …

Nyelvtan érettségi

A beszéd felépítése, a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig

A szövegszerkesztés menete:              1.Az első lépések: Témaválasztás, címadás, a témának és a kommunikációs céloknak megfelelő szövegtípus kiválasztása. A beszéd kommunikációs körülményei: kinek, milyen céllal, milyen helyzetben adjuk elő a szöveget (pl. ünnepi beszéd, nyilvános vitához való hozzászólás, búcsúztató beszéd stb.) Anyaggyűjtés előtt: elővázlat írása ( céltudatosabb gyűjtés érdekében).              2.Anyaggyűjtés: A beszédhez szükséges adtok, tények, gondolatok gyűjtése. Forrásai: mások tapasztalatai, …

Nyelvtan érettségi

A szónoki beszéd jellemzői, felépítése

Milyen a jó szónok? A jó szónok felkészült: az átgondolt szöveget többféleképpen is előadhatja, de a szabad előadással arathatja a legnagyobb sikert. A félig szabad előadásban gondolatainknak csak egy részét adjuk elő szabadon, más részét pedig (definíciókat, adatokat) papírról olvassuk. A kötött, felolvasott módot tudományos előadásokhoz, ünnepi megemlékezésekhez célszerű használni. A jó szónok a közönséggel …

Nyelvtan érettségi

A kulturált vitatkozás kritériumai, vita értelmezése

A vita fogalma   VITA = az érvek ütköztetése. Célja a vitapartnerétől eltérő vélemény igazolása, a partner meggyőzése. A vitának van témája, és legalább két résztvevője eltérő állásponttal. A vita, az érvelés több társadalomtudományi ágazat fontos eszköze (és témája), pl. politika, retorika, filozófia, etika, jog, kommunikációelmélet, logika, pszichológia, stb. A vitának vannak erkölcsi szabályai, ezt …

Nyelvtan érettségi

A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek

1. A szöveg A nyelv és a beszéd legnagyobb egysége; a nyelvileg megformált mondanivaló egységet alkotó egésze. (Terjedelme minimum egy mondat.) A szövegösszetartó erőt kohéziónak nevezzük. Ezt nyelvtani elemekkel és a jelentésbeli összefüggéssel teremtjük meg. 2. Globális és lineáris kohézió Vannak olyan szövegösszetartó elemek, melyek a szöveg egészét vagy hosszabb szakaszait hivatottak egyben tartani, mint …

Nyelvtan érettségi

A továbbtanuláshoz, illetve a munka világában szükséges szövegtípusok

Az önéletrajz Önéletrajzot általában iskolai felvételik, új munkahely megpályázása, valamilyen pályázati anyag mellékleteként készítünk. Az önéletrajz személyünk, iskolai végzettségünk, tanulmányaink, szakismeretünk, munkásságunk, munkahelyeink, érdeklődési körünk bemutatása. Egy önéletrajz sokat elárul írójáról, nyelvi, helyesírási képességéről, sőt igényességéről, rendszeretetéről is tanúskodik. Az önéletrajz leggyakrabban alkalmazott típusai: az általános és a szakmai önéletrajz. Mindkettő íródhat hagyományos, illetve amerikai …

Nyelvtan érettségi

Az egyszerű mondat részei

A mondat a szöveg egysége, viszonylag önálló, kerek egész. A mondat építőelemei a szavak, melyek bizonyos nyelvtani kapcsolatban állnak egymással, és szószerkezeteket, szintagmákat alkotnak. 1. A mondat szerkezet szerint lehet: Egyszerű mondat Az egyszerű mondat egy tagmondatból áll. Fajtái: a) Tőmondat: csak alanyból és állítmányból áll. Pl.: Ádám iszik. b) Bővített mondat: az alanyon és …

Nyelvtan érettségi

A szófajok rendszere

Szófaj: a nyelvhasználatban azonos szerepet betöltő szavak osztályai. A szavakat szótári jelentésük, alaktani viselkedésük és mondatrészi szerepük alapján soroljuk be szófaji csoportokba. Szótári jelentés (szótári szó): tartalmas-e a szó jelentése (felszólal, sietve), vagy csupán nyelvtani viszonyjelentése van (el, de, között), esetleg a kommunikációban tölt be fontos szerepet (pápá, hé), illetve érzést, indulatot, akaratot fejez ki …