Eredmény(ek) 67 mutatása
Nyelvtan érettségi

A nyelvi elrendezés a művészi nyelvhasználatban

Az irodalmi mű szövegének alapvető szerkezeti jellemzője a képi hálózat, amelyet az író a nyelvi egységek tudatos kiválasztásával és egyedi elrendezésével alakít ki. A hangok, szavak, szerkezetek, mondatok, szövegrészek kerülhetnek egymással olyan kombinációba, hogy többletjelentéssel gazdagodnak. Alakzatoknak, latinul sémáknak nevezzük a nyelvi elemek, egységek jellegzetes összekapcsolási módját, a megszokottól eltérő használatát. Ezeket a hangoktól kezdve …

Nyelvtan érettségi

Nyelvemlékeink

Nyelvemléknek nevezzük a nyelv régebbi állapotát tükröző és a későbbi korokig fennmaradt írásbeli megnyilatkozásokat. Ezek által nyomon követhető a nyelv hangzásának változása, a szókincs bővülésének menete, a szövegformák fejlődése. Magyar nyelvemlékekről a magyar írásbeliség kezdetétől beszélhetünk. A X. század előtti ősmagyar kor nyelvemléktelen, a X. század utáni korok nyelvemlékes korszakai nyelvünk történetének. Az egyház, a …

Nyelvtan érettségi

A társalgási stílus

A stílus a nyelvhasználat jellegzetes módja. Az egyes nyelvváltozatokra épülő és ezért többé-kevésbé eltérő, tipikus kifejezésmód, azaz eszközök és stiláris szabályok használatában eltérő nyelvhasználati mód a stílusréteg. Életünkben legnagyobb szerepe a társalgási stílusnak van. A megértés; nyelvbeli és életbeli sikereink sokszor attól függenek, hogy miképpen fejezzük ki magunkat. A társalgási stílus tehát a mindennapi, kötetlen …

Nyelvtan érettségi

A tudományos stílus

A stílus a nyelvhasználat jellegzetes módja. Az egyes nyelvváltozatokra épülő és ezért többé-kevésbé eltérő, tipikus kifejezésmód, azaz eszközök és stiláris szabályok használatában eltérő nyelvhasználati mód a stílusréteg. A tudományos stílus átfogó fogalom, hisz ide sorolandó a filozófia, a természettudományok, az alkalmazott tudományok és a művészetek stílusa. Azonban ezen eltérő területek nyelvének is vannak közös jellemzői. …

Nyelvtan érettségi

Az írott magyar nyelv egységesülése

A legtágabb értelemben vett irodalmi nyelv a nemzeti nyelv írott változata, a nyelvi eszmény mintaképe. Központi és eszményi jellegénél fogva az irodalmi nyelv egy nyelv életében csak későbbi fokon alakulhat ki kisebb hatókörű csoportnyelvekből. A magyar nyelvben kicsiny a nyelvjárási tagolódás, ezért az írásbeliség nem csupán egyetlen nyelvjárást részesített előnyben, hanem többnek az elemeit ötvözte: …

Irodalom érettségi Nyelvtan érettségi

Az összetett költői kép

A szépirodalmi stílusnak, azon belül pedig a lírának meghatározó sajátossága a képszerűség. Tágabb értelemben költői képnek nevezünk minden felidéző erejű metaforát, metonímiát, hasonlatot, stb. Szűkebb értelemben a költői kép több képszerű stíluselem kapcsolata, egységbe szerveződése. A képeknek egymáshoz való viszonyában fellelhetjük az alakzatokra jellemző eljárásokat, az ismétlést, a kihagyást és a felcserélést, ezért mondhatjuk, hogy …

Nyelvtan érettségi

A szövegösszefüggés nyelvtani eszközei

A szöveg a teljesség és lezártság érzetét kelti, tehát egymással összefüggő mondatok sorából szerkesztett egész. A kapcsolatot a szövegösszetartó erő, a kohézió biztosítja. A kohézió “hatósugara” szerint megkülönböztetünk globális, azaz átfogó és lineáris, azaz egyenes vonalú kohéziót. A globális kohéziót a tartalmi-jelentésbeli kapcsolatok biztosítják, a lineáris kohézió a szövegfolytonosságban mutatkozik meg; alkotói a grammatikai kapcsolóelemek. …

Nyelvtan érettségi

Szövegformálás és szövegfajták

A szöveg a nyelv és a beszéd legmagasabb szintű egysége. Van kommunikatív tartalma, megszerkesztett, lezárt nyelvi egység. Tartalma mindig valamilyen közlemény, szerepe tehát valamilyen üzenet közvetítése. Megformáltságának fő vonása, hogy nyelvi eszközökből áll. Hatása függ a közlésfolyamat tényezőitől. A szöveget tartalom szempontjából a teljesség, a megformáltság szempontjából pedig a kerekség, lezártság jellemzi. Terjedelme és megformáltsága …

Nyelvtan érettségi

Állandósult nyelvi szerkezetek: szólások, közmondások

A nyelv szókészletébe nemcsak szavak tartoznak, hanem a szónál nagyobb, kötött formák, állandósult szókapcsolatok is. Az állandósult szókapcsolatok legfontosabb jellemzője az alaki és jelentésbeli összeforrottság. Jelentésük nem szószerinti, hanem átvitt (pl. csütörtököt mondott: Pista szerda helyett csütörtököt mondott -ez esetben nem állandósult szókapcsolatról beszélünk, hisz ez nem átvitt értelmű). Az állandósult szókapcsolatoknak nagy a stiláris …