Informatika érettségi

Az internet szolgáltatásai – a böngészés részletes jellemzése

Internet fogalma

Az internet az egész világot behálózó számítógép-hálózat.

  • A mai internet elődjét a 60-as években az Egyesült Államok hadseregének megbízásából fejlesztették ki, és – a fejlesztő intézmény után – ARPANetnek keresztelték. Kifejlesztésének célja olyan katonai kommunikációs hálózat létrehozása volt, mely egyes elemeinek üzemképtelenné válása esetén is képes a további működésre.

  • A 70-es évekig több, egymástól elszigetelt csomagkapcsolt hálózat működött, de hamarosan felmerült az igény, hogy ezeket egymáshoz kapcsolják, és egységesítsék az adatátviteli módszereket. Ekkor alakult ki a ma is használt internetprotokoll. A protokoll a hálózati adatátvitel módját (kommunikációt) leíró szabályok összessége. Protokollokat használnak a hálózatokban egymással kommunikáló számítógépek és programok is.

  • A 80-as években százával csatlakoztak a hálózathoz az egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek, valamint az állami hivatalok. Ebben az évtizedben jelentek meg a magánfelhasználók is, és ekkor indult be az internet robbanásszerű növekedése.

  • Napjainkban az internethálózat mérete már exponenciális ütemben nő.

A legelterjedtebb hálózati protokoll, melyet kiterjedt hálózatok esetében használhatunk a TCP/IP (Transmission Control Protocol/Internet Protocol). Ez az Átviteli ellenőrző protokoll/internet protokoll az internet szabványosított, leggyakrabban használt kommunikációs protokolljainak az összessége.

Az internet alkalmazási protokollok közé soroljuk még az SMTP és POP3 levelezési protokollokat, csakúgy, mint az FTP adatlehívásra, valamint a HTTP webböngészésre használt protokollokat.

További protokollok az IPX/SPX (elsősorban Novelles környezetben használják) és a NetBEUI (általában kisméretű, Windows-os hálózatok esetében alkalmazzák).

Két számítógép közötti adatcsere csak azonos protokollok használata esetén valósítható meg.

Az internet szolgáltatásai

Az interneten számos szolgáltatást érhetünk el, melyek működését különféle protokollok határozzák meg. Erre azért van szükség, mert gyakran előfordul, hogy egy szerver többféle szolgáltatást is nyújt ugyanazon a címen. A leggyakrabban használt szolgáltatásokhoz kapcsolódó protokollok:

Protokoll

Elérhető szolgáltatás

http

A WWW-n elérhető bármilyen információt tartalmazó oldalak átvitelét szolgáló protokoll.

gopher

Csak szöveges oldalak leolvasására alkalmas protokoll.

ftp

Fájlok átvitelére szolgáló protokoll.

mailto, SMTP, POP

A levelezésben használt protokollok.

news

A UseNeten található hírcsoportok tartalmának elérésére szolgáló protokoll.

Ha internetről származó adatokat szeretnénk megjeleníteni számítógépünkön, akkor azokat – típusuktól függetlenül – le kell olvasnunk saját gépünkre. Ezt a műveletet letöltésnek nevezzük. Az adatok letöltésének sebességét számos tényező befolyásolja. Például, ha a kívánt adatokat tartalmazó szerverhez vezető útvonal csomópontjai vagy maga a szerver túlterhelt, a letöltés lassú lesz, hiába rendelkezünk nagy sebességű, közvetlen Internet-hozzáféréssel.

Az interneten lévő információkat általában magáncélra szabadon felhasználhatjuk, de találhatunk számos olyan helyet is, ahol fizetnünk kell az ott elérhető szolgáltatásokért. Az interneten nagy mennyiségben találunk letölthető felhasználói és segédprogramokat, valamint programfrissítéseket.

  1. WWW

A World Wide Web az internet egyik legnépszerűbb szolgáltatása. A WWW szervereken HTML–oldalakon találhatjuk meg az információkat. A HTML (HyperText Markup Language) egy dokumentum-leíró nyelv. Segítségével írják le a WWW dokumentumaink szerkezetét, amelyet a böngészőprogramok jelenítenek meg. A HTML–oldalak mára már nemcsak szöveges állományokat, hanem egyre több multimédiás elemet – képeket, hangokat, animációkat – is tartalmaznak. A WWW HTML állományainak a továbbítására szolgáló protokoll a HTTP (HyperText Transfer Protocol). A HTTP-vel lehetőségünk van multimédiás elemek továbbítására is. Ma már bárki rendelkezhet saját weboldallal az interneten, így a World Wide Web óriási mennyiségű információt tartalmaz minden témakörben. A nagyobb cégek és egyéb intézmények szinte mindegyike rendelkezik saját domain név alatt elérhető weboldalakkal. Például a Space Telescope Science Institute oldalait a http://www.stsci.edu címen találjuk. Ezen az oldalon a világűrbe telepített Hubble távcsővel végzett legfrissebb kutatási eredményeket publikálják.

A WWW oldalak „lapozgatását” böngészésnek vagy szörfözésnek is nevezzük.

  1. E-MAIL

Az e-mail az internet elektronikus levelezési rendszere, amely segítségével percek alatt küldhetünk üzenetet a világ bármely pontjára. Ma már szinte minden internet felhasználó rendelkezik egy vagy több saját e-mail címmel és egy levelezőszerveren tárolt elektronikus postafiókkal. Az elektronikus levelek interneten keresztüli továbbítását a levelezőszerverek végzik. A hálózatban lévő felhasználók egyedi azonosítóval rendelkeznek, ezt nevezzük felhasználói névnek. Egy e-mail cím a felhasználónévből és az elektronikus postaládát tartalmazó domain nevéből tevődik össze. E két elemet @ – angolul at – jel köti össze. E-mail cím például a diak@brody-ajka.sulinet.hu, ahol diak a felhasználó neve, a brody-ajka.sulinet.hu pedig a gimnázium internetes domain neve.

Az elektronikus levelek továbbításáért különböző protokollok felelősek. Az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) egyszerű levéltovábbítási protokoll, amely a hálózaton az elektronikus levelek továbbításáért felelős.

A POP (Post Office Protocol) a hálózat központi levelesládájába beérkező üzenetek helyi felhasználók címére történő szétosztásáért felelős protokoll.

A mailto protokoll is egy levelezési protokoll, mely megnyitja a levelezőszoftver ablakát, hogy üzenetet küldhessünk egy megadott e-mail címre.

Az FTP a fájlok hálózati átvitelére szolgáló protokoll. Segítségével az FTP-szervereken található adatokat a helyi hálózatunkon keresztül elérhető fájlszerverekhez hasonló formában érhetjük el. Ma már az FTP-szolgáltatást a legtöbb felhasználó nem használja közvetlenül, mert a fájlok letöltését a legtöbb esetben egy HTML-oldalról is kezdeményezheti.

Az FTP-szerverekre minden esetben be kell jelentkeznünk, ehhez érvényes felhasználói névre és jelszóra van szükségünk.

  1. GOPHER

A Gopher olyan digitális könyvtár, melyet az interneten elérhető adatbankokban (pl. könyvtárakban) szöveges menük segítségével használhatunk. Az internet széles körben való elterjedését megelőzően az egyetemek és tudományos intézmények főleg Gopher szervereket üzemeltettek, mivel akkoriban ez volt az egyik legelterjedtebb szolgáltatás. A Gopher ma is elsősorban tudományos jellegű szöveges információkat tárol, a helyi háttértárainkról ismert hierarchikus mappastruktúrához hasonló módon.

Az alábbi képen Magyarország egyik legnépszerűbb – a gopher://gopher.mek.iif.hu címen található – Gopher szerverének, a Magyar Elektronikus Könyvtárnak induló oldalát láthatjuk.

  1. USENET

A UseNet egy olyan világméretű hirdetőtábla, melyre az interneten keresztül bárki üzeneteket küldhet, és azokat bárki elolvashatja. A könnyebb áttekinthetőség érdekében ezeket az üzeneteket témakörök szerint, úgynevezett hírcsoportokra bontva találhatjuk a szervereken. A hírcsoportok tartalmát a mappastruktúrához hasonló hierarchikus rendszerben érhetjük el. Egyes hírcsoportok tartalmát a hírszerverek automatikusan kicserélik egymás között, így bizonyos hírcsoportokat több szerveren is megtalálunk. A hírcsoportok elérésére a UseNeten a news protokollt használjuk.

Egy jellegzetes hírcsoport például a hun.lists.hix.moka. Ebben a hírcsoportban tudományos témájú leveleket olvashatunk. A hírcsoportok nevét balról jobbra haladva értelmezhetjük. A témakörök neveit ponttal választjuk el egymástól.

A főbb témakörök listáját az alábbi táblázat tartalmazza:

Témakör

Tartalom

Alt

Vitatható vagy szokatlan témák; nem minden szolgáltatónál találhatók meg

Bionet

Biológiai tudományok

Biz

Üzleti témák

Comp

Számítástechnika és kapcsolódó témák

Misc

Máshova be nem sorolható hírcsoportok

News

Hírek magáról a UseNetről

Rec

Hobbi, játék és szórakozás

Sci

Tudományok, kivéve a biológiát

Soc

Szociális, politikai, kulturális témák, gyakran néprajzi csoportokról

Talk

Politika és kapcsolódó témák

Hun

Magyar nyelvű hírcsoportok. A többi hírcsoportban leggyakrabban az angol nyelvet használják.

IP cím, DNS

Az internetre kötött számítógépek mindegyike rendelkezik egy egyedi azonosítóval, az úgynevezett IP címmel. Az IP cím négy, egymástól ponttal elválasztott, 8 bites számból áll. Pl. a 195.199.249.70 IP cím a sulinet szerverét azonosítja. Mivel az interneten több százezer, állandóan elérhető szerver működik, ezek csupán IP címmel történő azonosítása a felhasználók számára lehetetlen feladatot jelentene. Az interneten történő könnyebb eligazodás érdekében fejlesztették ki az úgynevezett DNS (Domain Name System) szolgáltatást. A rendszer segítségével „nevükön szólíthatjuk” az internetre kötött szervereket. A nevekhez tartozó IP címek kikeresése (névfeloldás) az internetszolgáltatók által fenntartott DNS szerverek feladata.

A sulinet fentiekben említett 195.199.249.70 IP címen található szerverét egyszerűbben a www.sulinet.hu domain név használatával azonosíthatjuk.

A DNS rendszerben az internetre kötött számítógépek körzetenként kerülnek csoportosításra. A körzetek nevének kialakítása eleinte az egyes szervezetek tevékenységének figyelembevételével történt. Amikor az internet átlépte az Egyesült Államok határait, a külföldről csatlakozó szerverek azonosítására egyszerűen országok szerinti körzeteket hoztak létre. A domain név egyes részeit ponttal választjuk el egymástól. Ezeket az elemeket jobbról balra haladva célszerű értelmezni. Jobbról az első tag a szervert birtokló szervezet tevékenységére vagy területi elhelyezkedésére utal. A leggyakrabban használt körzetek:

Körzet

Ország

Tevékenység

com

leggyakrabban USA

Kereskedelmi tevékenységet végző szervezetek

gov

leggyakrabban USA

Kormányzati intézmények

edu

leggyakrabban USA

Oktatási intézmények

mil

leggyakrabban USA

Katonai szervezetek

net

leggyakrabban USA

Nagyobb internetes szolgáltatók vagy hálózatok

org

leggyakrabban USA

Egyéb non-profit szervezetek és intézmények

hu

Magyarország

Valamennyi, Magyarországon üzemelő szerver

de

Németország

Valamennyi, Németországban üzemelő szerver

uk

Nagy-Britannia

Valamennyi, Nagy-Britanniában üzemelő szerver

A következő tag általában a szervezet köztudatban lévő neve vagy annak rövidítése. Ezt követően az adott szervezeten belüli újabb körzetek neve következhet, de a legutolsó (bal oldali) név mindig magát a szervert azonosítja.

Az internetre való csatlakozáshoz több kapcsolódási mód közül választhatunk. A csatlakozási mód kiválasztásakor elsősorban az igényelt adatátviteli sebességet vesszük figyelembe, és azt, hogy állandó vagy ideiglenes kapcsolatra van-e szükségünk.

A webes dokumentumokat csak úgy érhetjük el, ha ismerjük azok címét. Az internetes erőforrások helyét meghatározó címet (útvonalat) URL-nek (Universal Resource Locator) nevezzük.

Általános formája: protokoll://szerver.szervezet_neve.körzet/könyvtár/fájlnév

Például: http://www.brody-ajka.sulinet.hu/brody/tartalom/targyak/informatika/erettsegi/tetelek/tetelek.htm

A fenti címben a http a protokoll megnevezése, a www.brody-ajka.sulinet.hu a gimnázium World Wide Web szerverének címe, a tartalom/targyak/informatika/erettsegi/tetelek a szerveren található egyik mappa neve (mappaszerkezet), a tetelek.htm pedig egy HTML-oldal neve, melyen a az érettségi tételek listáját olvashatjuk.

Böngésző program bemutatása

Az internetes szolgáltatások igénybevételéhez különféle kliensprogramokra van szükségünk. Léteznek speciálisan egy célra – pl. FTP-szolgáltatás használatára – kifejlesztett, illetve többfunkciós kliensprogramok.

  1. BÖNGÉSZŐK

Napjainkban egyre több olyan program áll rendelkezésünkre, amelyekkel weboldalakat érhetünk el vagy tölthetünk le. Ezeket a programokat együttesen böngészőknek nevezzük. Legismertebbek a Microsoft Internet Explorer, a Mozilla Firefox, és rohamosan terjed az Opera böngésző is. Korábban a böngészők közül a Netscape Navigator volt elérhető a legtöbb operációs rendszer platformján. A böngészők többsége a HTML-oldalak megtekintésén kívül több integrált szolgáltatást is tartalmaz.

  1. DOWNLOAD MANAGER

Összefoglaló néven azokat a programokat nevezzük letöltésvezérlőnek (Download Manager), amelyek nagy mennyiségű adatok letöltését könnyíthetik meg számunkra. A Download Manager segítségével a letöltést teljes mértékben automatizálhatjuk. Megadhatjuk, hogy mikor kezdjen el letölteni, beállíthatjuk, hogy mikor hagyja abba, és ha abbahagyta, megszakítsa-e a vonalat, esetleg kikapcsolja-e a számítógépet. Arra is van lehetőség, hogy egyszerre több állomány letöltését elindítsuk. Legjelentősebb tulajdonsága azonban, hogy a letöltés során megszakadt kapcsolatot újra felépíti, és ott folytatja a letöltést, ahol korábban abbahagyta. A legismertebb letöltésvezérlők a Go!Zilla, a GetRight és a FlashGet, melyeket a www.gozilla.com, a www.getright.com, illetve a www.flashget.com címeken érhetünk el.

  1. LEVELEZŐPROGRAMOK

A technika rohamos fejlődésével az információ gyors cseréjéhez napjainkban kommunikációs eszközök egész sora áll rendelkezésünkre. Ilyen eszközök az elektronikus levelezőprogramok, melyek segítségével a világ bármely pontjára küldhetünk és bárhonnan fogadhatunk levelet a számítógépünk és tetszőleges internetes kapcsolat segítségével.

A legismertebb levelezőprogramok az Outlook Express és a Pegazus Mail. A Netscape Communicator és az Opera böngésző beépített levező programot is tartalmaz.

  1. HÍROLVASÓ-PROGRAMOK

Az interneten úgynevezett hírkiszolgáló szerverekkel (News server) is találkozhatunk. A szerverek által tárolt információkat a hírolvasóprogramok (News reader) segítségével érhetjük el. Az ilyen típusú programok esetében az egyes hírcsoportoknál a levelek csak egy központi számítógépen, az ún. News serveren tárolódnak szerverenként egy példányban, onnan bárki elolvashatja az adott hírcsoportot. Ha valaki el akar olvasni egy levelet, akkor az megjelenik az ő gépén is. Ha valaki ír egy levelet, azt nem egy központi címre küldi el, hanem a News serverre tölti fel, és a továbbiakban az adott szerver foglalkozik a terjesztéssel.

Az Outlook Express, a Netscape Communicator és az Opera böngésző beépített hírolvasó funkcióval rendelkezik. Ezenkívül számtalan önálló hírolvasó program is létezik.

  1. FTP-kliensek

Az FTP-kliensek segítségével az adatok letöltési folyamata egyszerűbb, könnyebben kezelhető. Az FTP-programokat azért hozták létre, hogy a fájlszerverekről le lehessen tölteni a számunkra szükséges állományokat, vagy a másokkal megosztani kívánt állományainkat feltölthessük. A kimondottan FTP-re optimalizált szoftverek sokkal több funkciót nyújtanak a letöltésekhez, mint például az Internet Explorer vagy a Netscape Navigator. Az ismertebb FTP-programok közé tartozik például a CuteFTP és a CuffecupDirect FTP, melyek közül az utóbbi egy ingyenesen letölthető program.

Böngészés az interneten – az Internet Explorer 6.0 használata

A Microsoft stratégiájának része, hogy az internet minél több felhasználó számára hozzáférhető legyen. Az ingyenesen hozzáférhető Internet Explorer böngésző a Microsoft cég többéves munkájának eredménye. Segítségével könnyedén navigálhatunk az interneten, és számos, a multimédiát támogató kiegészítést is beépítettek a programba. A programot a Munkaasztalon található ikonjára duplán kattintva indíthatjuk el.

Az ablak felépítése

Az Internet Explorer 6.0 elindítása után az alábbi ablakot láthatjuk.

Az ablak címsorában láthatjuk az aktuális HTML-oldal megnevezését.

Az ablak címsora alatt a Windows-ból már ismert menüt láthatjuk, ami az Internet Explorer parancsait és beállítási lehetőségeit tartalmazza.

A menü alatt három eszköztárat láthatunk. A Szokásos gombok eszköztár az Internet Explorer legfontosabb, a böngészéskor leggyakrabban használt parancsait tartalmazza.

A Hivatkozások eszköztár néhány érdekesebb, gyakran látogatott hely címét tartalmazza. A későbbiekben látni fogjuk, hogy ezt a listát magunk is módosíthatjuk.

A harmadik eszköztár a Címsáv, amely az URL-címek bevitelére szolgál, valamint itt olvashatjuk le az aktuális oldal címét is.

A munkaterületen általában az aktuális HTML-oldal tartalma jelenik meg. Az Internet Explorer azonban – a telepített szoftverektől függően – képes más típusú fájlok tartalmának megjelenítésére is. Ilyenkor a Címsávon a fájl elérési útvonala látható.

Az Állapotsoron munkánk során számos hasznos információ jelenik meg. Az állapotsor jobb oldalán láthatjuk, hogy internet vagy intranet zónában böngészünk. Böngészés közben az egyes oldalak letöltésének folyamatát a bal szélen követhetjük nyomon.

Navigálás az oldalakon

A böngészőterületen megjelenő információk közötti navigálás megle­hetősen egyszerű feladat. A WWW oldalak nem csak egyszerű szövegeket és képeket, hanem további témakörökhöz vezető hivatkozásokat, más néven linkeket is tartalmazhatnak. Ilyen hivatkozás lehet kiemelt – általában eltérő színű és aláhúzott – szövegrész vagy bármilyen egyéb objektum, például egy kép is. Ha az egeret egy hivatkozás fölé toljuk, az egérmutató kéz alakúvá változik. A linkre kattintva megjeleníthetjük a hozzá tartozó HTML-oldalt.B öngészés közben a Vissza feliratú gomb segítségével egyenként lépegethetünk vissza a már meglátogatott oldalakra. A Vissza gomb lenyíló menüjének segítségével gyorsabban, a köztes oldalak átlépésével juthatunk el a korábban letöltött oldalak valamelyikére.

A z Előre gomb használatával az esetleges visszalépéseket megelőzően letöltött oldalakra ugorhatunk. Az Előre gomb is rendelkezik a Vissza gombhoz hasonló lenyíló menüvel.

A korábban letöltött oldalak megjelenítésére nem kell olyan sokáig várakoznunk, mint az újonnan letöltött oldalak esetén, mert munkánk meggyorsítása érdekében az Internet Explorer egy mappában ideiglenesen megőrzi azokat.

H a a meglátogatott oldal számunkra érdektelen információkat tartalmaz, és ez már a letöltés közben világossá válik, a letöltést megszakíthatjuk a Leállítás gomb segítségével.

A mennyiben egy oldal letöltése megszakadt vagy megszakítottuk, az oldal tartalmának újraolvasását a Frissítés gombbal kérhetjük. Amennyiben a Frissítés gombra a SHIFT billentyű nyomva tartása mellett kattintunk, az oldalt az Internet Explorer gyorsítótárának megkerülésével frissíthetjük.

A böngészőnk indításakor először megjelenő oldalra bármikor visszatérhetünk a Kezdőlap gombra kattintva. Indulóoldalunkat igény szerint – a későbbiekben ismertetésre kerülő módon – megváltoztathatjuk.

Ha egy másik internetes címre szeretnénk eljutni, gépeljük be annak címét a Címsávon található rovatba, és üssük le az ENTER billentyűt.

A címek beírásakor a http protokoll megnevezését általában elhagyhatjuk, azzal a böngésző automatikusan kiegészíti a címet. Például a http://www.topsec.hu URL eléréséhez elegendő csak a www.topsec.hu címet begépelni.

Az Internet Explorer gépelés közben megpróbálja a korábban látogatott oldalak címeivel kiegészíteni az eddig beírt szöveget. Amennyiben a megjelenő címet megfelelőnek találjuk, üssük le az ENTER billentyűt.

Weboldal megnyitása új ablakban

Az Internet Explorerben lehetőség nyílik arra, hogy az aktuális oldal elhagyása nélkül egy új böngészőablakban folytassuk a böngészést. Új ablak megnyitásához adjuk ki a Fájl menü Új Ablak parancsát. Az új ablakban automatikusan megjelenik az aktuális oldal. Ezután az új ablakot az eredetitől teljesen függetlenül kezelhetjük, akár új weboldalt is megnyithatunk.

Megjelenítési módok

A HTML-oldalak egyes megjelenítési módjait igényeink szerint megváltoztathatjuk. Lehetőségünk van az oldalon szereplő szövegek méretének megváltoztatására. A megfelelő betűméretet a Nézet menü Szövegméret almenüjéből választjuk ki.

Amennyiben olyan idegen nyelvű oldalt látogatunk meg, amely megjelenítéséhez az alapértelmezettől eltérő karakterkészletre van szükség, előfordulhat, hogy az oldalon található szövegek nem olvashatóak. Ilyen lehet például egy orosz nyelvű oldal.

Ebben az esetben a Nézet menü Kódolás almenüjéből kiválaszthatjuk az oldal helyes megjelenítéséhez szükséges karakterkészletet.

Amennyiben a kiválasztott karakterkészlet nem áll rendelkezésre, az Internet Explorer felkínálja a karakterkészlet letöltésének lehetőségét.

A Cirill betűs (Windows) karakterkészlet választása esetén a fenti példában szereplő oldal a következőképpen jelenik meg:

Az oldal teljes képernyőn való megjelenítéséhez kattintsunk a Nézet menü Teljes képernyő parancsára, vagy üssük le az F11 funkcióbillentyűt.A kedvencek használata

A Kedvencek listába azoknak az oldalaknak a címeit vehetjük fel, ahová a későbbiekben szeretnénk visszalátogatni. A Kedvencek tartalmát a mappaszerkezethez hasonlóan tetszés szerinti struktúrába szervezhetjük.

Cím felvétele a kedvencekbe

Böngészés közben az aktuális oldal címét a Kedvencek menü Hozzáadás a Kedvencekhez parancsának használatával vehetjük fel a listába. A megjelenő párbeszéd panelen szükség esetén módosíthatjuk az oldal nevét.

A Legyen elérhető kapcsolat nélkül jelölőnégyzet bekapcsolásának elsősorban modemes kapcsolat esetén van jelentősége. Az így felvett oldalak tartalmát az Internet Explorer egy külön mappában megőrzi, így azokat internetkapcsolat nélkül is bármikor megnézhetjük. Az ilyen oldalak frissítésére vonatkozó opciókat a Testreszabás gomb segítségével jeleníthetjük meg vagy módosíthatjuk.

Ha sok kapcsolat nélkül is elérhető címet veszünk fel a Kedvencek menübe, ezen oldalak frissítése nagyon sokáig tarthat, és a letöltött adatok jelentős háttértár-kapacitást foglalhatnak le.

Ha az aktuális oldalt egy külön kategóriába szeretnénk besorolni, annak címét a Kedvenceken belül egy külön mappába is felvehetjük. A mappastruktúra megjelenítéséhez kattintsunk a Létrehozás gombra, és jelöljük ki azt a mappát, amelyikben az oldal címét el akarjuk helyezni.

Az Új mappa gomb segítségével a Windows Intézőben tanultakhoz hasonló módon további mappákat hozhatunk létre.

Visszatérés egy kedvenc címre

A Kedvencekbe felvett címek megjelenítéséhez a Kedvencek menüpontot vagy ikont használhatjuk.

A menü használatakor válogathatunk az egyes mappák között, és a kiválasztott oldal nevére kattintva kezdeményezhetjük azok megjelenítését.

A Szokásos gombok eszköztáron lévő Kedvencek ikonra kattintva a böngésző bal szélén megjeleníthetjük a Kedvencek eszköztárat, mely a Kedvencek közé felvett mappáinkat és azok tartalmát láthatjuk.

Az eszköztárat annak jobb felső sarkában látható  Bezárás gombra, vagy ismét a Kedvencek ikonra kattintva rejthetjük el.

A Kedvencek listájába úgy is felvehetjük egy oldal címét, hogy a Címsávon a cím melletti kis lapocskát ábrázoló ikont az egérrel a Kedvencek eszköztár tetszőleges mappájába húzzuk.

Hivatkozások

A Hivatkozások eszköztár funkcióját tekintve nagyban hasonlít a Kedvencek tartalmához. A Hivatkozások közé azokat a címeket célszerű felvennünk, melyeket leggyakrabban látogatunk.

Cím felvételéhez fogjuk meg a Címsávon látható cím melletti ikont, és húzzuk rá a Hivatkozások eszköztárra az oldalcímek közé.

Korábban felvett címek törlése

Egy korábban a Kedvencek vagy a Hivatkozások közé felvett címet legegyszerűbben a gyorsmenü segítségével törölhetünk. A gyorsmenü megjelenítéséhez az egér jobb gombjával kattintsunk a törölni kívánt címre, és válasszuk a Törlés parancsot.

Korábban felvett címet úgy is törölhetünk, hogy a Kedvencek menü Kedvencek rendezése parancsára kattintva a megjelenő párbeszéd panelen kiválasztjuk a törölni kívánt címet, majd megnyomjuk a Törlés gombot.

A kezdőlap megváltoztatása

Az Internet Explorer indításakor megjelenő weboldalt kezdőlapnak nevezzük. Kezdőlapként bármely internetes oldalt beállíthatunk. A kezdőlap címét az Eszközök menü Internetbeállítások paran­csának használatakor megjelenő panelen adhatjuk meg.

A cím mezőbe tetszés szerinti URL-t írhatunk be. Ha a böngészőben látható aktuális oldalt szeretnénk kezdőlapnak beállítani, akkor kattintsunk a Jelenlegi gombra. Az Alapértelmezett gomb megnyomásakor a Microsoft cég által előre beállított kiinduló cím lesz a kezdőlapunk. Az Üres lap gomb használatával az Internet Explorer indításakor semmilyen lap nem kerül letöltésre, ezzel a program indítását felgyorsíthatjuk.

Eszköztárak módosítása

Az Internet Explorerben lehetőségünk van a Szokásos gombok eszköztáron szereplő gombok módosítására. Ehhez kattintsunk a Nézet menü Eszköztárak Testreszabás parancsára.

A megjelenő Eszköztár testreszabása párbeszéd panel Eszköztárgombok listájában az eszköztáron jelenleg szereplő gombok listáját láthatjuk. A Rendelkezésre álló gombok csoportból kiválaszthatjuk az eszköztáron elhelyezni kívánt gombokat, melyeket a Hozzáadás gomb segítségével adhatunk az Eszköztárgombok csoporthoz.

Az egyes gombokhoz tartozó szövegeket megjeleníthetjük, illetve tetszés szerint elrejthetjük. Erre a Szövegbeállítások legördülő listában van lehetőségünk.

Az egyes gombokat megjeleníthetjük kis ikon vagy nagy ikon formában, melyet az Ikonbeállítások legördülő listában választhatunk ki.

A felesleges eszköztárgombokat az Eszköztárgombok csoportban történő kijelölésük után az Eltávolítás gombra kattintva törölhetjük az eszköztárról.

Az eszköztárak alapbeállításait az Alaphelyzet gombra kattintva állítjuk vissza.

Az Eszköztár testreszabása párbeszéd panelt a Bezárás gombra kattintva zárhatjuk be.

A keresés eszköztár

A z Internet Explorer Keresés ikonjára kattintva a böngészőterület bal szélén megjelenik a Keresés eszköztár. E panel segítségével a legkedveltebb keresőszervereken kezdeményezhetünk keresést.

A Keresés eszköztár tartalma egy internetes oldal, amely a Microsoft cég szerverén található, ezért az itt bemutatottaktól eltérő lehet.

A z Új gombra kattintva új keresést kezdeményezhetünk.

Következő gomb segítségével, másik keresőszervert választva, újrakereshetünk az adott kulcsszóra.

Testreszabás gombra kattintva a megjelenő párbeszéd panelen a Keresés eszköztárral kapcsolatos beállításokat végezhetjük el.

A Keresés eszköztár használatának előnye, hogy a találatok listája böngészés közben nem tűnik el a képernyőről, mert azt az Internet Explorer a böngészőterülettől elkülönítve kezeli. A Keresés eszköztár bezárásához kattintsunk a Bezárás gombra vagy ismét a Keresés ikonra.

Fájlok letöltése

Az interneten nagy mennyiségben találunk programokat, programfrissítéseket és egyéb fájlokat. A fájlok háttértárra való letöltéséhez ma már elég egy weboldalon a megfelelő linkre kattintanunk, de régebben ez viszonylag összetettebb művelet volt. A fájlok futtatására, illetve letöltésére nagy gondot kell fordítanunk, nehogy vírusokat tartalmazó fájlokat töltsünk le. Vírusos fájl letöltésével nagy károkat okozhatunk gépünkön. Az egyes programokat érdemes a program gyártójának hivatalos honlapjáról letöltenünk, és letöltés után vírusirtó programmal ellenőriznünk.

Egy letölthető fájlra mutató linkre kattintva az alábbi panel jelenik meg a képernyőn:

A Megnyitás gomb használata esetén a Windows azonnal megnyitja a fájlt, azaz a programfájlokat futtatja, míg az adatfájlokat az őket kezelő programmal megnyitja.

A nagyméretű fájlokat ajánlatos elmenteni háttértárunkra, majd onnan megnyitni. Így a fájl legközelebbi használatához nem kell újból az internetre csatlakoznunk, és a fájl mindenkori letöltéséhez szükséges időt is megtakaríthatjuk.

A Mentés gombra kattintva a fájl háttértárunkra való letöltését kezdeményezzük. Az ezt követően megjelenő párbeszéd panelen vá­lasztjuk ki, hogy a menteni kívánt fájlt hol – melyik meghajtón és mappában – kívánjuk elhelyezni.

A fájlok méretétől és a rendelkezésünkre álló internetkapcsolat sáv­szélességétől függően a letöltés néhány másodperctől akár több óráig is terjedhet, mely folyamatot külön párbeszéd panelen követhetünk nyomon.

Oldalak mentése

A weboldalak megtekintésén túl lehetőségünk van az oldalak mentésére is. Az elmentett weboldalak tartalmához a későbbiekben az internetre való csatlakozás nélkül is hozzáférhetünk.

A mentést a Fájl menü Mentés másként parancsával kezdeményezzük.

A megjelenő párbeszéd panel Fájl típusa legördülő listájában azt választhatjuk ki, hogy milyen formában akarjuk a weboldalt lementeni.

A Teljes weblap formátum választása esetén az aktuális oldal megjelenítéséhez szükséges valamennyi fájl mentésre kerül.

A Webarchívum, egyetlen fájl formátumba történő mentés esetén egyetlen fájlba tömörítve menthető el a weboldal.

Weblap, csak HTML formátumban akkor mentünk, ha a weboldalt képek és egyéb összetevők nélkül szeretnénk tárolni.

Lehetőségünk van továbbá a weboldalt Szövegfájl formátumban elmenteni, ekkor kizárólag az oldalon szereplő szöveges információk kerülnek mentésre.

Képek mentése

Előfordulhat, hogy böngészés közben megtetszik egy kép egy weboldalon, de a teljes oldalt nem szeretnénk elmenteni. A gyorsmenü segítségével lehetőségünk van az oldalon szereplő képek mentésére. Ehhez kattintsunk az egér jobb gombjával a képre, és válasszuk a Kép mentése más néven parancsot.

Ezután a már ismert módon meg kell határoznunk, hogy a letöltött kép milyen néven és melyik mappába kerüljön mentésre.

Szövegrész átmásolása fájlba

Az interneten történő böngészés során előfordulhat, hogy a számunkra hasznos információkat külön dokumentumba szeretnénk elmenteni, hogy azt később is fel tudjuk használni. Ez az információ dokumentumba történő másolásával valósítható meg. Szöveges információk másolásához első lépésként az egér segítségével jelöljük ki a másolni kívánt szövegrészt. Amennyiben az oldal teljes szövegét át szeretnénk másolni, használjuk a Szerkesztés menü Az összes kijelölése parancsát. Ez után válasszuk a Szerkesztés menü Másolás parancsát, majd álljunk a dokumentum azon pontjára, ahová a szöveget beilleszteni szeretnénk, és kattintsunk a dokumentum programjában a Szerkesztés menü Beillesztés parancsára.

Ha a kimásolt szövegrészt meg szeretnénk tartani, ne feledkezzünk meg a szöveget tartalmazó dokumentum mentéséről.

Oldalak küldése

Amikor megtekintünk egy weblapot, egyes oldalait, illetve egy oldalra vonatkozó hivatkozást elküldhetünk ismerőseinknek elektronikus levélben. Ennek feltétele, hogy rendelkezzünk elektronikus postafiókkal. Az adott oldal vagy az oldalra vonatkozó hivatkozás elküldéséhez vá­lasszuk az Internet Explorer Fájl menüjének Küldés Lap e-mailben vagy Hivatkozás e-mailben parancsát.

Amennyiben a Lap e-mailben parancsot választjuk egy weblap továbbítására, akkor a weblapnak az elküldés pillanatában megjelenített oldala – interaktív hivatkozásokkal, képekkel együtt – kerül elküldésre.

Üzenetünkbe a HTML-oldal – levél küldésekor – aktuális tartalma kerül bemásolásra. Az oldal esetleges későbbi változásai az elküldött levélben nem jelennek meg. Előfordulhat, hogy a speciális elemeket – például ActiveX objektumokat – tartalmazó oldalak az elektronikus levélbe ágyazva nem az elvárt módon működnek. Vannak olyan levelezőprogramok is, amelyek nem támogatják a HTML formátumú levél megjelenítését.

Ezzel szemben a Hivatkozás e-mailben parancs használatakor a levél csak az oldal címére mutató hivatkozást fogja tartalmazni a levélhez csatolva.

Ilyenkor a hivatkozásra kattintva a weboldal a böngészőben nyílik meg, ahol a weboldal mindenkori aktuális tartalmát tekinthetjük meg. Hátrá­nyaként említhető meg, hogy ha az oldal tartalma időközben megváltozik vagy az oldal megszűnik, a címzett már nem azt az információt kapja, amit neki szántunk, illetve nem találja meg az oldalt.

Letöltés ftp-szerverről

Az Internet Explorer segítségével könnyedén tölthetünk le fájlokat az FTP-szerverekről. Az FTP-szerverek, a helyi merevlemezekről ismert mappastruktúrához hasonló módon, csoportosítva tartalmazzák a letölt­hető fájlokat. A fájlok letöltése, kezelése a mappastruktúrák használatához hasonló módon történik. A letöltéshez megfelelő felhasználói név és jelszó megadása szükséges.

A nyilvános adatokat tartalmazó FTP-szervereken megengedett az „anonymous” felhasználói név használata, melyhez jelszóként saját e-mail címünket adjuk meg. Az „anonymous” bejelentkezést a legtöbb böngésző- és FTP kliensprogram automatikusan elvégzi.

A képen az ftp://ftp.microsoft.com FTP-szerver kiinduló mappájának tartalmát láthatjuk.

Az FTP-szervereken található fájlok és mappák megjelenítési módját megváltoztathatjuk az Eszközök menü Internetbeállítások parancsával megjeleníthető párbeszéd panel Speciális fülén található lista Böngészés csoportjának Mappanézet engedélyezése az FTP-helyekhez jelölőnégyzetének ki- vagy bekapcsolásával.

Oldalak nyomtatása

Lehetőségünk van az egyes weboldalak nyomtatására is. Ehhez adjuk ki a Fájl menü Nyomtatás parancsát. A megjelenő párbeszéd panel Általános fülén kiválaszthatjuk a nyomtató típusát, és a nyomtatni kívánt oldalra vonatkozóan további beállításokat végezhetünk.

Több keretből álló weboldal nyomtatása esetén a Beállítások fül Keretek nyomtatása csoportjában megadhatjuk, hogy csak az aktuális keret tartalmát, minden keret tartalmát külön oldalra, vagy az egész weboldalt egy lapra szeretnénk kinyomtatni.

A nyomtatáskor az oldallal kapcsolatos további beállításokat a Fájl menü Oldalbeállítás parancsával megjeleníthető panelen adhatjuk meg.

A Papír csoport Méret legördülő listájában beállíthatjuk a nyomtatóban lévő papír méretét.

A Forrás legördülő listából kiválaszthatjuk, hogy a nyomtató a nyomtatás során melyik adagolóból válassza a papírt.

A Fejlécek és láblécek csoportban a papírra nyomtatandó fejléc és lábléc szövegét adhatjuk meg.

A Tájolás csoportban beállíthatjuk, hogy álló vagy fekvő helyzetű lapra rendezve szeretnénk a szöveget kinyomtatni.

A Margók csoportban milliméterben beállíthatjuk a nyomtatás során használt margók méretét.

A nyomtatás megkezdéséhez kattintsunk a Nyomtatás panel Nyomtatás gombjára.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük