Kén-dioxid – kén-trioxid átalakulás körülményei

A kén-dioxid (SO2) a kén és oxigén kapcsolódásából létrejövő dipólusmolekula, mely V alakú, és kettős kötésekkel rendelkezik. Vízben jól oldódó színtelen gáz, mely igen reakcióképes. Oxigénnel reagáltatva kén-trioxid (SO3) molekulák jönnek létre megfelelő körülmények között. (A kén-trioxid síkháromszög alakú, kettős kötésekkel rendelkező folyékony anyag, vízzel reagálva kénsavat képez.)

A reakció egyenlete a következő:

2 SO2 (g) + O2 (g) ⇌ 2 SO3 (g)

A reakcióhő kisebb, mint 0, ezért a folyamat a felső nyíl irányában exoterm.

Az ipar számára fontos, hogy gyorsan, és lehetőleg minél olcsóbban előállítsa a kén-trioxidot (pl.: kénsavgyártáshoz), ezért az egyensúlyi reakciót a felső nyíl irányában kell eltolni.

Mivel a jobb oldali anyag képződése felé exoterm a reakció, ezért a következőképpen tolhatjuk el az egyensúlyt:

  • csökkentjük az SO3 koncentrációját
  • megnöveljük az SO2 és az O2 koncentrációját (ha mindkettőt növeljük, erőteljesebb az eltolódás, mintha csak az egyiket)
  • csökkentjük a hőmérsékletet
  • növeljük a nyomást (ez utóbbi a reakciósebességre is gyorsítólag hat)

A fentiekben érvényesül a Le Chatelier – Braun elv, azaz a legkisebb kényszer elve.

Az iparban azonban igyekeznek még inkább felgyorsítani a folyamatot, ez a következőképpen valósulhat meg:

  • A reakciót nagy nyomáson, a légköri nyomás sokszorosán hajtják végre.
  • Közepes hőmérsékletet használnak, bár itt a hőmérséklet szempontjából gyengébb az eltolódás, mintha jelentős hűtésen esne át a reakció, viszont a reakciósebességet gyorsítani tudják. Az a hőmérséklet, ahol a reakciósebesség és az eltolódás is még optimális értéket mutat kb. 400-500 C°.
  • A harmadik metódus a reakció felgyorsítására a katalizátor használata. A katalizátor maga nem alakul át, a reakció kiindulási anyagait és végtermékét nem változtatja meg, mindössze egy alternatív reakcióutat nyit meg, ahol a reakció sokkal gyorsabban,

általában jóval alacsonyabb energiaszinten végbemehet. A kén-dioxid – kén-trioxid átalakulás egyensúlyi reakciójában vanádium-pentoxidot (V2O5) használnak katalizátor gyanánt.

Hasonló

  • Az elemek allotrópiája

    A szervetlen kémia számos olyan elemmel is foglalkozik, melyeknél megkülönböztethetünk ún. allotropikus változatokat. Az allotrópia az a jelenség, amely során bizonyos elemek a külső körülmények hatására (pl.: nyomás, hőmérséklet) eltérő kristályszerkezetű és moláris tömegű módosulatokat képeznek. Nem összekeverendő a fogalom az izotópokkal, ott ugyanis az adott atom neutronszáma változik csak meg, és ebből ered a…

  • A grafit és a gyémánt összehasonlítása

    A periódusos rendszer IV. főcsoportját első eleme után széncsoportnak nevezzük. A szén négy vegyértékelektronnal rendelkezik, szerkezetének köszönhetően gyakorlatilag megalapozat a szénalapúnak is nevezett földi életet. Gyakorlatilag minden szerves anyagban megtalálható, a szén ilyenfajta vegyületeivel a szerves kémia foglalkozik. A természetben 3 izotópja fordul elő, a 12-es, 13-as, és 14-es, a 12-es fordul elő döntő többségben,…

  • Az anyagi halmazok, kristályrácsok

    Anyagi halmaznak a sok részecskéből álló anyagokat nevezzük. Az atomok egyesével túl parányiak ahhoz, hogy érzékelhessük őket, akárcsak a molekulák, így nincs értelme külön-külön egyesével vett atomokról, molekulákról beszélni. Érzékelhető, mérhető tulajdonságaik csak nagyobb mennyiségben nyilvánulnak meg. Az anyagi halmazokat jellemzi az alkotórészek minősége és az alkotórészek közötti kölcsönhatások is. Az anyagi halmazoknál már megállapítható…

  • Másodrendű kötések, molekularács

    Az anyagi halmazok atomokból, ionokból, molekulákból vagy ezek kombinációiból állhatnak. Fizikai és kémiai tulajdonságaikat az őket alkotó részecskék tulajdonságai és a részecskék között lévő kölcsönhatások határozzák meg. Az atomok elsőrendű kötésekkel (ionos, fémes, kovalens) kapcsolódhatnak egymáshoz, de ezek mellett másodrendű kötések is kialakultak, melyek jóval gyengébbek. A másodrendű kötések a molekulákból felépülő anyagokban, a molekulák…

  • Termokémiai alapfogalmak, aktiválási energia

    A kémiai reakciók, vagy kémiai változások mindig az eredeti anyagok jellemző kémiai kötéseinek felbomlásával és újak kialakulásával jár. Egy-egy kémiai reakciót szinte minden esetben kísér vagy megelőz fizikai változás is (fizikai változás például egy olyan oldódási folyamat, ahol a komponensek között reakció nem történik, csak elkeverednek, pl. cukor oldódása vízben). A kémiai reakciók lezajlódásának több…

  • Telítetlen szénhidrogének

    A telítetlen szénhidrogének csoportjába számos vegyülettípus tartozik, többek között az alkének, alkadiének, poliének vagy épp az alkinek. Elnevezés, felépítés: Az alkének (vagy más néven olefinek) csoportjába olyan szénhidrogének tartoznak, melyeknek molekulájában egy kettő kötés található. Elnevezésük az alkánoknál hasonló, a szénatomszám megfelelőjén alapszik, csak itt –én végződést adunk hozzá. A kettős kötés helyét az „-én”…