Telítetlen szénhidrogének

A telítetlen szénhidrogének csoportjába számos vegyülettípus tartozik, többek között az alkének, alkadiének, poliének vagy épp az alkinek.

Elnevezés, felépítés:

Az alkének (vagy más néven olefinek) csoportjába olyan szénhidrogének tartoznak,

melyeknek molekulájában egy kettő kötés található. Elnevezésük az alkánoknál hasonló, a

szénatomszám megfelelőjén alapszik, csak itt –én végződést adunk hozzá. A kettős kötés

helyét az „-én” végződés előtt számmal adjuk meg. A főláncnak tartalmaznia kell a kettős

kötést, és ennek a lehető legkisebb számot kell kapnia (tehát a kötéshez közelebb eső végtől

számozzuk a szénatomokat).

Általános összegképlet: CnH2n

Például: etén

Az alkadiének (diolefinek) molekuláiban 2 db kettős kötés található. Elnevezésükre ugyanaz igaz, mint az alkéneknél, csak náluk az –én végződést –dién-re kell cserélni. Általános összegképlet: CnH2n-2

Például: buta-1,3-dién; izoprén

A kettős kötések helyzete alapján csoportosíthatjuk őket:

  • kumulált dién: a kettős kötések közvetlenül egymás mellett helyezkednek el
  • izolált dién: a két kettős kötés között legalább kettő, vagy több egyszeres kötés van
  • konjugált dién: két kettős kötés között egyetlen egyszeres kötés van

A poliének (poliolefinek) sok kettős kötést tartalmazó, rendszerint hosszú szénláncú szénhidrogének. Például: kaucsuk, likopin, karotin.

Az alkinek pedig olyan telített szénhidrogének, melyek molekuláiban egy szén-szén közötti

hármas kötést találunk. Elnevezésük az alkénekhez hasonlóan történik, csak itt –in

végződést kapnak.

Általános képlet: CnH2n-2

Legfontosabb képviselőjük az etin (acetilén)

A telítetlen szénhidrogénekre jellemző a konstitúciós és a cisz-transz izoméria.

A konstitúciós izomerek azonos összegképletű molekulák, de atomjaik kapcsolódási sorrendje eltérő.

 

 

Cisz-transz izoméria:

A térizoméria egy fajtája, minden olyan alkénből, amelynek molekulájában mindkét kettős kötésű szénatomhoz két különböző ligandum kapcsolódik, két geometriai izomer létezik. A cisz izomerben a nagyobb térkitöltésű ligandumok közel, a transzban pedig távol vannak.

 

Tulajdonságok:

Alkének:

A homológ sor első 3 tagja gáz halmazállapotú, a 10. tagig folyékonyak, fölötte szilárdak. Forráspontjuk hasonlóan az alkánokhoz, változik a szénatomszám növekedésével. Olvadáspontjuk magasabb az azonos szénatomszámú alkánokhoz képest, de más szénhidrogénekhez viszonyítva alacsony a gyenge diszperziós kölcsönhatások miatt.

Apoláris molekulák, apoláris oldószerekben oldódnak jól.

Az etén színtelen, édeskés szagú, levegőnél kisebb sűrűségű gáz.

Diének:

A buta-1,3-dién színtelen, jellegzetes szagú, könnyen csepfolyósodó gáz.

Az izoprén színtelen, alacsony forráspontú folyadék.

Poliének:

Többségük izoprénegységek összekapcsolódásával jön lérte, két jellegzetes csoportra tagolhatók: terpenoidok és karotinoidok.

Terpenoidok:

Alapvegyületeik a terpének, nincs bennük konjugált kettős kötés, ezért általában nem színesek. Jellemzőek növényi illatanyagokban, de például ide soroljuk a kaucsukot is, mely 8-30.000 egységből áll. a

A kaucsuk molekulájában a szénlánc a kettős kötések mentén végig cisz helyzetű. A kaucsuk nyúlós, képlékeny, hőhatásokra érzékeny anyag. Nem rugalmas, mivel a molekulák között csak gyenge diszperziós erők hatnak. A gumi előállítását vulkanizálással végzik (kénport adnak hozzá és hevítik). Ha a kéntartalom meghaladja a 30%-ot, ebonit képződik, ami már nem nyújtható.

Karotinoidok:

Konjugált kettőskötés-rendszert tartalmazó molekulák, színes vegyületek, fény hatására gerjesztett állapotba jönnek ugyanis a π-elektronok. Nevét a karotinról (C40H56) kapta, melynek izomerje például a piros színű likopin. Állati szervezetekben jelen lévő karotinoid például az A-vitamin.

Alkinek:

Az etinmolekula lineáris, 180°-os kötésszöggel, mert az atomtörzsek egyenes mentén helyezkednek el. A molekula apoláris, apoláris oldószerekben oldódik jól.

Az etin színtelen, szagtalan gáz, vízben rosszul oldódik. Nagy nyomás hatására robbanhat.

Reakciók:

Égés:

Kormozó lánggal égnek, az etin a levegővel robbanóelegyet is alkot. Alkén általános reakcióegyenlete: CnH2n + 3n/2 O2 = n CO2 + n H2O

Égési reakciók:

C2H4+3O2=2CO2+2H2O

2C2H2+5O2=4CO2+2H2O

 

Addíció:

Jellemző reakciójuk az addíció. Addíciós reakció során két vagy több molekula egyetlen molekulává egyesül melléktermék keletkezése nélkül! Addíció végbemehet hidrogénnel, halogénnel, hidorgén-halogeniddel vagy vízzel is.

CH2=CH2 + H2 CH3-CH3

CH2=CH2 + Br2 CH2BR-CH2Br

CH2=CH2 + HCl CH3-CH2Cl

CH2=CH2 + H2O CH3-CH2-OH

Az etén addíciójakor a Markovnyikov-szabály nem lép életbe, mely azt mondja ki, hogy hidrogéntartalmú vegyületek addíciójakor a hidrogén mindig ahhoz a kötésben résztvevő szénatomhoz kapcsolódik, ami már eredetileg is több hidrogénnel rendelkezett. A Zajcev-szabály értelmében pedig eliminációkor mindig arról szakad le hidrogén, amelyiken kevesebb van. Egyéb, pl. nagyobb szénatomszámú vagy többszörösen telítetlen vegyületeknél már a Markovnyikov- és Zajcsev-szabályokat is alkalmazni kell! A poliének addíciójakor a fényelnyelés megváltozása miatt színváltozást észlelhetünk!

Buta-1,3-dién részleges addíciója:

CH2=CH-CH=CH2 + Br2 = CH2Br-CHBr-CH-CH2

= CH2Br-CH=CH-CH2Br

teljes addíciója:

CH2=CH-CH=CH2 + 2 Br2 = CH2Br-CHBr-CHBr-CH2Br

Etin addíciója:

C2H2 + H2 = CH2=CH2 CH2=CH2 + H2 = CH3-CH3 C2H2 + Br2 = CHBr=CHBr

C2H2 + HCl = CH2=CH-Cl (vinil-klorid)

C2H2 + H2O = CH2=CH-OH (vinil-alkohol) CH3-CH=O (acetaldehid)

Etin sóképzése: (cseppfolyós ammóniában oldott nátriummal)

C2H2 + 2 Na 2 Na+ + │C=C│ + H2

 

Polimerizáció:

Szintén az etén reakciója a polimerizáció. Katalizátorok hatására a π-kötések felszakadnak és a molekulák egymással kapcsolódva óriásmolekulákat hoznak létre. A polimerizáció során sok kis moláris tömegű telítetlen vegyület azonos molekulái egyesülnek melléktermék képződése nélkül!

n CH2=CH2 -[CH2-CH2]-

Izoprén polimerizációja:

n CH2=C-(CH3)-CH=CH2 -[CH2-C-(CH3)=CH-CH2]- n

Vinil-klorid polimerizációja:

n CH2=CH-Cl -[CH2-CH-Cl]- n

Előfordulás, előállítás, felhasználás:

Az etén jóval kisebb mennyiségben fordul elő a természetben, de a kőolaj és földgáz tartalmaz belőle is valamennyit. Nagyon fontos műanyagipari alapanyagnak számítanak.

Az ipar magas forráspontú kőolajpárlatok krakkolásával állítja elő, laborban etanolból eliminációval lehet előállítani, tömény kénsavat használva katalizátor gyanánt:

CH3-CH2-OH CH2=CH2 + H2O

A buta-1,3-diént a kőolaj feldolgozása során nyerhető butánból dehidrogénezéssel állítják elő. Az 1,4-polimerizációval nyert polibutadién a műkaucsuk, műgumi alapanyaga. Az izoprén 1,4-típusú polimerizációjával nyert cisz szerkezetű poliizoprén a természetes kaucsuk.

Etin:

A természetben nem fordul elő, nagy reakcióképessége végett. Oxigénnel keverve 2000 °C-nál is magasabb hőmérsékletű lehet a lángja, hegesztésre és lángvágásra használják. Alapanyaga a műkaucsuk, műszál, etilalkohol és ecetgyártásnak, bár az olcsóbb etént gyakrabban használják e célra.

Laboratóriumi előállítása:

CaC2 + 2 H2O C2H2 + Ca(OH)2

Ipari előállítása:

2CH4C2H2+3H2

Hasonló

  • Termokémiai alapfogalmak, aktiválási energia

    A kémiai reakciók, vagy kémiai változások mindig az eredeti anyagok jellemző kémiai kötéseinek felbomlásával és újak kialakulásával jár. Egy-egy kémiai reakciót szinte minden esetben kísér vagy megelőz fizikai változás is (fizikai változás például egy olyan oldódási folyamat, ahol a komponensek között reakció nem történik, csak elkeverednek, pl. cukor oldódása vízben). A kémiai reakciók lezajlódásának több…

  • Kovalens kötés, molekulák

    Az atomok közös elektronpár kialakításával is elérhetik a nemesgázszerkezetet, a közös elektronpárral létrejövő kötést kovalens kötésnek nevezzük. A kötő elektronpár csak ellentétes spinű elektronokból jöhet létre. Kovalens kötés kialakulásakor a vegyértékelektronok az atompályákról molekulapályára kerülnek. A molekulapálya az a térrész, ahol a kötő elektronpár 90 %-os valószínűséggel megtalálható. A kötésben részt nem vevő elektronpárokat nemkötő…

  • Az elemek allotrópiája

    A szervetlen kémia számos olyan elemmel is foglalkozik, melyeknél megkülönböztethetünk ún. allotropikus változatokat. Az allotrópia az a jelenség, amely során bizonyos elemek a külső körülmények hatására (pl.: nyomás, hőmérséklet) eltérő kristályszerkezetű és moláris tömegű módosulatokat képeznek. Nem összekeverendő a fogalom az izotópokkal, ott ugyanis az adott atom neutronszáma változik csak meg, és ebből ered a…

  • Geometriai és optikai izoméria

    A térizomerek azonos konstitúciójú, de eltérő térbeli elrendeződésű molekulák. Egyik fajtája a geometriai, másik az optikai izoméria. Adott konstitúció esetén is előfordulhat, hogy többféle molekuláról van szó. Az alkének molekuláiban a kettős kötésű szénatompár és a hozzá közvetlenül kapcsolódó négy atom mindig egy síkban van. A molekula két részlete a kettős kötés mentén nem fordulhat…

  • Fehér és vörös foszfor

    A foszfor az V. vagy másként nitrogéncsoport eleme, 3 párosítatlan vegyértékelektronnal. A foszforatomok stabilis π-kötéseket nem tudnak kialakítani, mivel atomsugaruk nagyobb, mint a nitrogéné, elektronegativitásuk viszont kisebb. A foszfor gőzeiben négyatomos, tetraéder alakú molekulákat hoz létre (P4), egyszeres kovalens kötések vannak az atomok között a molekulában. A foszfor esetében is beszélhetünk allotrop módosulatokról. Allotrópiának nevezzük…

  • Az anyagi halmazok, kristályrácsok

    Anyagi halmaznak a sok részecskéből álló anyagokat nevezzük. Az atomok egyesével túl parányiak ahhoz, hogy érzékelhessük őket, akárcsak a molekulák, így nincs értelme külön-külön egyesével vett atomokról, molekulákról beszélni. Érzékelhető, mérhető tulajdonságaik csak nagyobb mennyiségben nyilvánulnak meg. Az anyagi halmazokat jellemzi az alkotórészek minősége és az alkotórészek közötti kölcsönhatások is. Az anyagi halmazoknál már megállapítható…