Lackfi János a Facebook-on

Lackfi János József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, tanár (Pázmány Péter Katolikus egyetem), Nyugat-kutató, fotós. Napjainkban is alkot. Felesége Bárdos Júlia, 6 gyermeke van. 30 könyve jelent meg eddig. Kötetei: Humoros identitásesszé, Milyenek a magyarok?, Három a magyar igazság

 

Kreatív írás:

  • megtanítattja veled a költészet alapjait, játékosan
  • kreativitásra fekteti a hangsúlyt

 

Hit:

  • a hitéről sokat ír, többi költő nem publikál nyomtatás előtt, ő „szétszórja” őket, aztán kötetbe rendezi
  • felnőtt korában éri el a hit (keresztény)
  • #jóéjtpuszi: hit
  • hiányzik belőle az áhitat és a szentesség, nyilvánvaló áldozat (kizárod a világot, Isten a jó tevőd)
  • úgy fordul Istenhez, hogy kételkedik

 

Hol van az Isten…

Reflektál a szöveg az ukrajnai háborúra, a szenvedélybetegekre, a migrációra, a

bántalmazott emberekre, a betegségre, a rákra. Mindezt kéri számon Istenen, aki

mindenható, vagyis „elvileg” mindezen tudna változtatni.

Miért nem teszi? A hit nagy titka ez. Hiszen gondolhatjuk, gondolja Lackfi János is, hogy

Isten elfordul tőlünk, átmegy a másik szobába. A költő hite azt mondja, hogy Isten

mindenki szenvedését átéli, mindenkivel együtt tud szenvedni, vagyis nem vagyunk

egyedül a bajban, a háborúban, a szenvedésben.

 

Kapu

A vers a tradíciókat állítja szembe a modern világgal. A múlt és a jelen szembeállításáról

szól a szöveg. A japán szálloda hagyományait nem a fiú viszi tovább, hanem a lány, a fiú

meghalt. A lány már alkalmazkodik a modern kor változásaihoz, de őt is magányossá

teszi a 46 nemzedéknyi szokásjog. A vers végén a kapu szimbólum: valahonnan

távozást, valahova belépést jelenti. A lánynak más tervei voltak a múltban, onnan

távozott, és halott testvére előtt tisztelegve vállalta a hagyományokat belépve a jövőbe.

 

Égből hullott szigor

A véletlen midig képes befolyásolni az ember életét. Egy váratlan esemény hatására a

tolvajból jó ember lesz. A rövid novella legnagyobb ereje abban rejlik, hogy képes

nagyon kevés szóval atmoszférát teremteni.

Miért ne olvassak verset?

A költészet napján (április 11.) osztotta meg ezt a szöveget. A költő nem csak magát tekinti öniróniával, hanem minden költő nevében szólal meg. Ahogy az átlag ember látja a költői tevékenységet. A mai kora sem sokra becsülik a költészetet, a költői tevékenységet.

Róka

A költő kedveli a humort? a generációs különbség, a tinédzser gondtalansága a megcsalt

anya nem értik meg egymást. A humor forrása a helyzetekből adódik. A kirándulás

jelenetei és a gyerek-anya közti párbeszéd is humoros.

Hasonló

  • Molnár Ferenc: Játék a kastélyban

    1. miniéletrajz -társalgási színmű, szalonvígjáték, magyar polgári vígjáték (Herczeg F.) -Vígszínház (Liliom, Olimpia, Ibolya, Egy-kettő-három, Az ördög, stb) -emigráció, NY -Fedák Sári, Darvas Lili -a novellák & regények egyértelműbben értékesek mint a darabok 2. Molnár drámaművészete -források, hatások: tézisdrámák, Wilde vígjátékai, Freud, szimbolizmus, hatásvadászat -fő téma: a polgári élet kötelező hazugsága -gyakori témák, viszonylag kevés…

  • Balassi Bálint költészetének sokszínűsége

    Élete Zólyom várában született 1554-ben – nemesi család, kitűnő nevelők, köztük Bornemissza Péter író, költő, a magyar reformáció jeles alakja; külföldi tanulmányok (Nürnberg) Apja. Gyarmathy Balassi János zólyomi várkapitány; felségsértés vádjával elfogják, elkobozzák a család vagyonát, Balassi Jánost börtönbe zárják  a család Lengyelországba menekül 1572: apja kegyelmet kap, de többé nem élvezhetik a Habsburgok…

  • Szondi két apródja

    Címe: személy jelölő Történelmi ballada: a török hódoltság idejéből való Epikai hitele: Drégely elesett Balladaszerkezet: többszólamú, párhuzamos A ballada a temetés utáni időszakot mutatja be, a hangsúly Szondi árva pártfogoltjaira helyeződik, a kamaszfiúkra, akik nem hagyják magukra nevelőapjukat. Ellenállnak a basa csábításának, megvesztegetésének és erőszakosságának is. Az ötödik versszaktól a páratlan számú versszakokban Szondi apródjainak…

  • Shakespeare: Rómeó és Júlia

    Nyomtatásban 1597-ben jelent meg. A történet maga rég fel-fel bukkant az irodalomban. Ismerjük azt az olasz reneszánsz tragédiát, amely egy kései görög novella alapján a szerencsétlen szerelmeseket a klasszikus ókorba, királyi családba helyezte. Ezt a darabot Shakespeare nem ismerte. Hozzá az elbeszélő irodalom útján jutott el a mese. Az ősnovella az 1420-1476 közt élt Masuccio…

  • |

    A középkor kultúrája

    1) Román stílus A XI-XII. században bontakozott ki Nyugat- és Közép-Európában a román stílus. Neve a ró- mai hagyományok követésére utal. A román építészet a római minta nyomán a félköríves don- gaboltozatot alkalmazta. A templomokat, várakat tömör falak, kis lőrésszerű ablakok, félkör- íves boltívek, dongaboltozat jellemezték. A templomok szerkezete a római bazilikákat követte: középen kiemelkedő…

  • Csehov: Három nővér

    Anton Csehov: Orosz író, Ibsen mellett a modern polgári dráma megújítója, a drámaiatlan dráma megalkotója. Három nővér: 1901 műfaja: drámaiatlan dráma: minden hagyományos drámai elemtől meg van fosztva hiányzik belőle a cselekmény, látszólag nem történik semmi sem sok a párbeszéd, de a szereplők nem figyelnek oda egymásra, elbeszélnek egymás mellett nincsen egy főszereplő, aki képvisel…