Előrajzolás

Előrajzolás célja

Az előrajzolás célja az elkészítendő alkatrész fontos méreteinek felmásolása a műhely rajzról a munkadarab felületére. A megmunkálási határvonalak, furatközepek bejelölése az alakítás felületére.

A gyakorlatban kétféle előrajzolás van: 

– síkbeli

– térbeli előrajzolás

Síkban történő előrajzolás és szerszámai

Az előrajzolás a műhelyrajz alapos áttanulmányozásával és a kiindulási alap meghatározásával kezdődik.

Csak akkor kezdjünk az előrajzoláshoz, ha biztosak vagyunk a műhelyrajz „utasításainak” értelmezésében. 

Az előrajzolás kiterjedhet a darabolás, a felületi megmunkálás határvonalainak, a hajlítás helyének, a furatok helyzetének kijelölésére. 

Síkbeli előrajzoláskor lényegében ugyan azok a tennivalók, mint a papíron való rajzok készítésekor, azzal a különbséggel, hogy lemezek, acélszerkezetek, öntvények, kovácsolt munkadarabok felületére kell rajzolni. 

Ez a különbség a rajzeszközök, a mérő és ellenőrző eszközök anyagában, alakjában és használatában is megmutatkozik.

Rajztű: anyaga közönséges szerszámacél,

körző, 

ceruza

Térbeli előrajzolás szerszámai és segédeszközei

Térbeli előrajzolásnál a szükséges méreteket egy gondosan megmunkált síkról, az előrajzoló asztalról visszük át a munkadarabra. 

Felületét és széleit gondosan megmunkálják. A párhuzamtű a térbeli előrajzolás legfontosabb szerszáma. 

Párhuzamtűnek azért nevezik, mert az előrajzoló asztalra helyezve párhuzamos vonalak megrajzolására szolgál. 

A párhuzamtűt a talpas magasságmérővel állítjuk be. 

A talpas magasságmérő lényegében mm- beosztású függőleges helyzetű

mérővonalzó.

A függőleges mérce felfelé elmozdítható és különböző magasságokon a rögzítő csavarral rögzíthető. 

Munkadarabokat az előrajzolás céljától függően közvetve vagy közvetlenül helyezzük fel a rajzasztalra. 

A közvetett felhelyezéshez a következő segédeszközöket használjuk: 

– előrajzoló prizma

– párhuzamos alátét

– felfogó derékszög

– állítható csavaros emelőbak

– beállító ék

– segédasztal

Előrajzolás lépései:

• felület előkészítése:   tisztítás, felület bevonása vizes krétaporral, meszes vízzel gépszerkezeteknél. Rézgáliccal szerszámacélok, műszeralkatrészek felületét vonják be.  A húzott vonalak így jobban láthatóak.
• rajz tanulmányozása,
• méret ellenőrzése,
• bázisfelület* megválasztása, előkészítése  Bázis felület : minden méretet egy felülettől <síktól> mérünk így a hibalehetőség lecsökken. A gépalkatrészeknél a láncméretet kerülni kell !

Bázisvonalas méretezés és Anyagtakarékos előrajzolási terv

Méretfelvitel párhuzam rajztűvel.

Nyíróerőábra

szerkesztés

Igénybevételi ábrát úgy rajzolunk, hogy először húzunk a tartó tengelyével

párhuzamosan egy egyenest. Ez lesz az ábra tengelye. 

A tengely fölötti rész a (-) negatív,

a tengely alatti rész a (+) pozitív igénybevételeket fogja ábrázolni.

Minden olyan keresztmetszetben ki kell számolni az igénybevételt, ahol a terhelés

változik. 

Ez, ahogy azt már az egyes igénybevételek kiszámítása kapcsán is olvashatták, a

balra álló erők, illetve nyomatékok előjelhelyes összegzésével történik. 

Az így kapott értékeket a tengelyre merőlegesen, a vektorábra léptékének megfelelő léptékben, a tengelynek arra az oldalára mérjük, amilyen előjelűre adódtak. A pozitívokat lefelé, a negatívokat felfelé. 

A szomszédos értékek végpontjait összekötjük.

Az összekötés legtöbbször egyenesekkel történik, kivétel a nyomatéki ábra

esetében az a helyzet, amikor megoszló teher alatti ábrarészt rajzolunk akkor összekötés másodfokú parabolával történik.

 Az igénybevételi ábrákat a tengelyre merőleges vonalkázással szokták besraffozni,

aminek nem esztétikai célja van, hanem az, hogy minden egyes kis sraffozó vonalka

megmutatja a fölötte levő tartó keresztmetszetben ébredő igénybevételt. 

Az előjel megmutatja, hogy a keresztmetszet húzott, vagy nyomott.

A sraffozó vonalka hossza az ábra léptékében az erő nagyságát, illetve a nyomaték nagyságát is szemlélteti.