Az acélminőségek jelölésére az MSZ EN 10027-ben kétféle jelölési mód van:
- Az acélminőségek rövid jele az MSZ EN 10027-1:1994 szerint
- Az acélminőségek szám jele az MSZ EN 10027-2:1994 szerint
- a) Ötvözetlen acélok, ha a Mn-tartalom középértéke 1%-nál kisebb. Az automataacélok nem taroznak ebbe a csoportba
- b) Ebbe a csoportba tartoznak az gyengén ötvözött, ha a Mn-tartalom középértéke legalább 1%, az ötvözetlen automata acélok, továbbá az ötvözött acélok (a gyorsacélok kivételével), ha egyik ötvözőeleme sem haladja meg az 5%-ot.
- c) Az ötvözött acélok–a gyorsacélok kivételével –ha bármelyik ötvöző mennyisége meghaladja az 5%-ot
- d) Gyorsacélok számrendszerben acélcsoportok vannak.
A fő csoportok, és ezeken belül az alcsoportok az alábbiak:
1) ötvözetlen acélok, ezen belül alapacélok, minőségi acélok és nemesacélok
2) ötvözött acélok, ezen belül minőségi acélok és nemesacélok.
Ékszítárcsák
A tengelyekkel együtt forgó alkatrészeket (szíjtárcsa, fogaskerék, tengelykapcsoló, stb.) általában oldható módon rögzítik a tengelyhez. Agynak nevezzük a rögzítendő alkatrésznek a tengelyhez közvetlenül kapcsolódó furatos részét. A tengely-agy kötések feladata forgatónyomaték közvetítése a tengely és a hozzá csatlakozó alkatrész között. A kötés működési elvét tekintve két csoportba sorolhatók a tengely-agy kötések:
Alakzáró kötések.
A súrlódási erőnek nincs szerepe a nyomaték átvitelében. A nyomatékot az érintkező felületekre merőleges erők közvetítik.
Erőzáró kötések.
Nyomatékátvitelhez szükség van súrlódási erőre, annak hiányában nincs nyomaték átvitel. A leggyakoribb tengely-agy kötési módok a következők:
Ékkötés (erőzáró, ha megcsúszik akkor alakzáró).
Reteszkötés (alakzáró).
Bordáskötés (alakzáró).
Szorítókötések (erőzáró).
Szilárd illesztésű kötések (erőzáró)
Fogaskerék szerelése
A fogaskerekeket általában forgó mozgás és forgatónyomaték továbbítására használják.
Felhasználási helyétől függően különböző követelményeket kell teljesíteni a szereléskor, mint pl. a kapcsolódás simasága, az áttétel hatásfoka, a zajtalan működés és a hosszú élettartam.
A hengeres kerekeket átmeneti illesztéssel kapcsoljuk a tengelyhez és a nyomaték átvitelére fészkes, vagy hornyos reteszt alkalmazunk Helyzetét valamilyen biztosítóelemmel (pl. seeger gyűrű, hornyos csavar) határozzuk meg, vagy szilárdan illesztjük.
Ha működés közben el kell csúsznia a tengelyen, akkor bordás, vagy poligonkötést alkalmazunk.
Kúpkerekek helyzete akkor jó, ha a tengelyeik közös síkban fekszenek, egymást tehát egy közös síkban metszik és a kúpok csúcspontjai is ebben a síkban fedik egymást.
Szereléskor a középvonalak helyes metszésének a beállítása és ellenőrzése a fontos. A kúpkerekek homlokfelületei és a középvonalak metszéspontjai közötti távolságot tüskével és skálabeosztásos mérőszerszámmal biztosítjuk.
Nyíró igénybevétel
Vannak egyszerű és összetett igénybevételek. Az összetett igénybevételek két nagy csoportra bonthatók: az egyirányú
és a többirányú összetett igénybevételek. Egyszerű igénybevételek:
–a húzó igénybevétel;
–a nyomó igénybevétel;
–a hajlító igénybevétel;
–a nyíró igénybevétel;
–a csavaró igénybevétel;
NYÍRÓ IGÉNYBEVÉTEL
A keresztmetszet síkjában, annak súlypontján átmenő erő a NYÍRÓERŐ. A nyíróerőnek a keresztmetszetre gyakorolt hatása a nyíró igénybevétel. A pozitív nyíróerő nyilát úgy kapjuk, hogy a keresztmetszetben működő húzó normálerő nyilát az óramutató járásának megfelelően, 90 fokban elforgatjuk.
NEM SZABAD ÖSSZEKEVERNI A KÜLSŐ ERŐK ELŐJELSZABÁLYÁVAL!!! A tartó bármely keresztmetszetében a nyíróerőt úgy számítjuk ki, hogy a balra álló nyíróerőket előjelhelyesen összeadjuk.
A nyíró igénybevétel jele: V betű. (Korábban a T betű volt a jel.)
A nyírás alapegyenlete: Τ(Tau)=F/A
Nyírt testek lehetnek lemezek, rudak
Csavarbiztosítás
A csavarbiztosítás feladata a csavarkötések kilazulás elleni védelme. A kötés lazulását gátló
elemek a biztosítólemezek, a különleges alátétek, sasszegek.
Biztosítási módok:
Orros rugós alátét: kötés szétesése ellen nem véd. Egyszerű és olcsó konstrukció de erős rezgések esetén nem hatékony.
Fogazott alátét: Szintén rugóacélból készül, a fogazott rész lehet belül és kívül is.
Működési elve megegyezik az orros rugós alátét működési elvével, de hatékonyabb, nehezebben oldódik a kötés.
Hajlított lemez alátét: Vékony, könnyen hajlítható lemezből kialakított alátét. A kötés lazulását és szétesését is akadályozza.
Műanyagbetétes önbiztosító anya:
Az anyába egy műanyag gyűrű van beépítve.
Ha az anyát rácsavarjuk a csavarra, akkor a műanyag gyűrű ráfeszül a csavar menetes részére, és akadályozza az anya lecsavarodását.
Koronás anya és sasszeggel: A csavar menetes szárába előre el kell készíteni egy sugárirányú, átmenő furatot. Az anya felcsavarása után a furatba be kell helyezni a sasszeget és az egyik oldalon kiálló végeit oldalra szét kell hajtani. Az anya nem tud lecsavarodni, mert a sasszeg beleütközik az anya koronás részébe
Csapszegek feladata és alkalmazhatósága
Géprészek legegyszerűbb
és legolcsóbb kötőelemei a csapszegek.
Ezeket az elemeket laza és szilárd kötésekre is felhasználják, csuklók csapjainak, vezető-központosító elemeknek, túlterhelés elleni biztosítóelemeknek.
A csapszegek alakjuknál fogva létesítenek kötést, ezért alakzáró kötőelemeknek nevezzük ezeket.
A csapszegek általában laza kötést adnak, az oldalirányú elmozdulás, kicsúszás megakadályozására sasszeggel, rögzítő gyűrűvel vagy keresztirányúszeggel vannak ellátva.
A csapszegeket leginkább csuklós kötéseknél alkalmazzák, az egyik elem mozgó, a másik pedig általában mereven kapcsolódik a csapszegekhez.