Munkavédelem

Munkavédelem

A munkavédelem fogalma: A munkavédelem előírások és intézkedések rendszere, amelyek célja a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, a munkavállaló egészségének és munkaképességének megóvása a munkavégzés során.

A munkavédelmi ismeretek elsajátításának a feladata, hogy a munkát végző személy a munkába állás előtt ismerje meg a szakmunkájához tartozó, valamint a munkakörére vonatkozó munkavédelmi, biztonságvédelmi, biztonságtechnikai, tűz- és környezetvédelmi előírásokat, a vonatkozó szabályokat, utasításokat, követelményeket. 

A munka-, balesetvédelmi oktatás célja, dokumentálása:

A munkavállalók sajátítsák el a munkakörükhöz szükséges munkavédelmi ismereteket, váljanak alkalmassá a biztonságos munkavégzésre, a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések megelőzésére. 

Biztosítsa, hogy a munkavállaló a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen a biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat.

Az oktatás gyakoriságának szükségszerűségét az adott cég tevékenységi körének

veszélyessége dönti el (havonta, negyedévente, félévente vagy évente kell ismételni).

Továbbá a munkáltatónak oktatásról gondoskodnia kell a munkavállaló:

– munkába állásakor,

– munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem

veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,

– munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,

– új technológia bevezetésekor,

– ha a munkahelyen baleset történt,

– ha a foglalkozási megbetegedések száma megnőtt. 

esztergakés

• Az esztergakés egyélű forgácsoló szerszám, amellyel a munkadarabról az anyagfelesleget távolítjuk el, állandó keresztmetszetű folyamatos forgács alakjában. Két fő részre lehet osztani, a késfejre, és a késszárra. 
• Anyagára jellemző tulajdonsága a keménység, melegszilárdság, szívóság, nagy hajlító szilárdság, kopásállóság, éltartósság. Készülhet szerszámacélból, gyorsacélból, keményfémből, kerámiából, esetleg szuperkemény anyagból 
• Az esztergálási folyamat közben az esztergakés a mellékmozgást végzi, míg a munkadarab a főmozgást.

Esztergakések csoportosítása a munkavégzés szempontjából

• jobbos élkialakítású (R), 
• balos élkialkakítású (L)
• semleges élkialakítású (N) esztergakések.

Esztergakések csoportosítása alakjuk szerint

• Újraélezéskor az él alakja, valamint az élszögek nem változnak.
•  Az alakos kések közül a hasábos és körkést a tömeggyártásban használják. 
• A hasábos kés profilját egyenes alkotók mentén képezik ki. A kívánt hátszög a kés megdöntésével, a homlokszög a homloklap megfelelő szög alatti köszörülésével érhető el. 
• A körkés profilját tárcsa alakú szerszámon alakítják ki. A homlok a homloklap megfelelő beköszörülésével alakítható ki.

 Különböző forgácsolási feladatok ellátására sokféle forgácsoló szerszám létezik. Ezeket az alábbi szempontok szerint csoportosíthatjuk:

Az élek száma szerint lehet:

• egyélű
• kétélű
• szabályosan több élű
• szabálytalanul sok élű

Az alkalmazás szerint van:

• esztergakés
• gyalukés
• fúró
• maró
• üregelő tüske stb.

A dolgozó rész anyaga szerint:

• szerszámacél
• keményfém
• kerámia
•  gyémánt és egyéb anyag

Szerkezeti kivitel szerint:

 Tömör, tompán hegesztett, váltólapkás, betétkéses stb.;

• egyéb szempontok szerint (pl. az él szögek nagysága, a szerszám méretei stb.).

Statikai alapfogalmak

Az erő és jellemzői

• Az erő nem más, mint az a hatás, amely a test mozgásállapotát irány vagy nagyság szerint megváltoztatja.
• Az erő jellemzésére meg kell adnunk az erő nagyságát, melynek mértékegysége Newton (N)
• vagy Kilonewton (KN), az erő hatásvonalát, amely az erő támadáspontján áthaladó egyenes, és az erő irányát.
•  Az erő irányát egyetlen szöggel is meg lehet adni úgy, hogy egy koordináta-rendszer valamely tengellyel bezárt szögét adjuk meg. 

egyenértékű erőrendszer

Két erőrendszer akkor egyenértékű, ha ugyanazt a hatást fejtik ki a testre, szerkezetre, gépalkatrészre

1) Koncentrált erők: a test tömegének vagy felületének viszonylag kis részére hatnak,

ezeket latin nagybetűkkel jelöljük.

2) Vonal mentén megoszló erők – jelölésük latin kisbetűkkel történik

3) Felületen megoszló erők (szélteher, talajvíznyomás)

4) Térben megoszló erők

A statika alaptételei

Első alaptétel:

Két erő akkor és csak akkor van egyensúlyban, ha a két erő hatásvonala közös, nagysága azonos, iránya ellentétes.

Három erő akkor és csak akkor lehet egyensúlyban, ha hatásvonaluk közös pontban metsződik, vektoraikból pedig zárt, nyílfolytonos vektorháromszög szerkeszthető.

Második alaptétel:

Három, különböző hatásvonalon működő erő csak akkor lehet egyensúlyban, ha a hatásvonalaik egy közös pontban metszik egymást és vektoraikból zárt háromszög szerkeszthető úgy, hogy a vektorok nyilai folyamatos irányt mutatnak.

Harmadik alaptétel:

Merev testre ható erőrendszer hatása nem változik, ha az erőrendszerhez egyensúlyban levő erőket adunk hozzá, vagy az erőrendszerből ilyeneket eltávolítunk.

Negyedik alaptétel:

Minden erőhatás (akció) ellenhatást (reakciót) hoz létre, s e párosával jelentkező két ellentétes erőhatás közös hatásvonalon működik és egymással egyenlő.

Oldható és nem oldható kötések

Kötések célja

• A gépek és berendezések legkisebb szerkezeti egységei, amelyek a legtöbb gép- és berendezésnél azonos vagy hasonló kivitelben találhatók. 
• A különböző gépek működésének megértéséhez elsősorban ezeknek az általános elemeknek kialakítását, szerepét, felhasználhatóságát kell megismerni.
• Ilyen gépelemek a csavarok, fogaskerekek, csővezetékek, szíj-, lánchajtások stb.
• A gépelemek leggyakrabban alkalmazott egységei a kötőgépelemek.
• Gépalkatrészek és szerkezetek összekötésére alkalmas gépelemeket kötőgépelemeknek, az általuk létrehozott kapcsolatot kötésnek nevezzük.

Oldható kötések

Azokat a kötéseket, amelyek az alkatrészek sérülése (roncsolás) nélkül megbonthatók, oldható kötéseknek nevezzük

• csavarmenetes alkatrészek
•  csavarok
• csavarorsók
• csavaranyák, illetve a hozzájuk tartozó alátétek
• zsugorkötések

Nem oldható kötések 

Azokat a kötéseket, amelyek csak a kötés valamelyik alkatrészének roncsolásával bonthatók, nem oldható kötésnek nevezzük.

• szegecs-kötés
• hegesztés
• forrasztás
• a ragasztás

csavarkötés

Csavarkötés az előírt szilárdságot biztosító kötőelemekkel (csavarorsó és csavaranya)

megvalósított oldható kötés, amelynél az alkatrészeket az összecsavarozás következtében fellépő erőhatás köti össze.

Menetek fajtái

• csavarok készítésére különböző szabványosított menetprofilokat használnak: 
• éles menetet (metrikus vagy Whitworth menetet)
• trapéz
• fűrész
• zsinór menetet.
• A kötőcsavarok  rendszerint metrikus normál vagy finommenettel készülnek  
• Trapéz és fűrészmenetet elsősorban mozgató csavarorsókon alakítanak ki, fűrészmenetet akkor használunk, ha jelentős egy oldalról ható erőkkel kell számolni.
• A zsinór menet elsősorban erősen szennyezett környezetben működő csavarokon előnyös.
• Az alkalmazott menetprofil fajtáját tehát a felhasználási cél, a menet funkciója határozza meg.
• Kötőcsavarokhoz a nagyobb súrlódás miatt az egyenlőszárú, háromszög profilú éles menetek felelnek meg.