A)
A munkavégzés tárgyi feltételei
- Megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz
- Öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőség
- Rend, tisztaság
- Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges mozgástér
- Munkavégzés jellegétől függően állvány, pódium, kezelőjárda kialakítása
- Biztonságos tárolóhelyek
- Megfelelő természetes és mesterséges világítás
- Zajhatások, rezgések, por és vegyi anyagok nem károsíthatják a munkavállalókat
- Megfelelő mennyiségű levegő és klíma vagy védőital
A munkavégzés személyi feltételei
- Munkát csak olyan munkakörülmények között és időtartamban lehet végezni, hogy az a munkavállaló egészségét, testi épségét ne károsítsa.
- A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha
- annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,
- foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,
- foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent
- A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.
- A munka egészséget nem veszélyeztető és biztonságos elvégzéséhez megfelelő szakképzettségű és számú munkavállalót kell biztosítani.
- Ahol veszély fenyeget, egyedül munkát végezni nem szabad, és ilyen helyre csak erre is kiterjedő oktatásban részesült munkavállalók léphetnek be.
- Ha valamely munkát egyidejűleg két vagy több munkavállaló végez, a biztonságos munkavégzés érdekében az egyik munkavállalót meg kell bízni a munka irányításával, és ezt a többiek tudomására kell hozni.
Egyéni védőeszközök
- Fejvédők
- Szem- és arcvédők
- Hallásvédők
- Légzésvédők
- Zuhanásgátlók
- Védőkesztyűk
- Védőlábbelik
- Védőruházat
Kollektív védőeszközök
- Szellőző-, klimatizáló-, elszívóberendezések, a gépekre, berendezésekre szerelt védőburkolatok, a villamos érintésvédelmi eszközök stb.
- B) Esztergálás
Eljárásváltozatai
- hosszesztergálás
- síkesztergálás
- kúpesztergálás
- menetesztergálás
- gömbesztergálás
- alakesztergálás
- hátra esztergálás
- fúrás, furatesztergálás
- recézés, rovátkolás
- leszúrás (darabolás)
Mozgásviszonyai
- Esztergáláskor a munkadarab végzi a forgácsolómozgást, a szerszám az előtoló mozgást.
Szerszámai
Az esztergálás jellegzetes szerszáma az egyélű esztergakés.
A feltételezett előtolómozgás iránya szerint megkülönböztetünk:
- jobbos (R)
- balos (L)
- és semleges (N) szerszámokat
Forgácsoló kések
- Egyenes
- Hajlított
- Oldalélű
- Hegyes
- Homlokélű
- Beszúró
- Átmenő furathoz
- Zsákfurathoz
Esztergagépek csoportosítása, alkalmazási területei
- Csúcsesztergák: A munkadarabot csúcsok közzé fogjuk be.
- Műszerészeszterga: Nagy fordulatszámú, különleges pontosságú gép.
- Teljesítményeszterga: Egyszerű szerkezetű, vezérorsó nélküli nagyteljesítményű esztergagép.
- Finomeszterga: Különleges orsócsapágyazású, nagy pontosságú gép, amellyel nagyon jó felületminőség érhető el.
- Egyetemes eszterga: Univerzális esztergagép, amely simító- és nagyoló megmunkálásra is alkalmas, vezérorsója segítségével menetkészítésre is használható.
- Különleges esztergák
- Másolóeszterga: A megmunkáló szerszámot sablon vagy mesterdarab vezérelheti.
- Hátra eszterga: Alakos marószerszámok készítésére alkalmas.
- Forgattyús tengelyeszterga: Forgattyústengelyek készítésére, megmunkálására alkalmas.
- Alakoseszterga (sokszögeszterga): Kör keresztmetszettől eltérő alakú munkadarabok készítésére alkalmas.
- C) Statikai alapfogalmak
Vektorműveletek
- kivonás
- összeadás paralelogramma módszerrel
- szorzás ez erőknél nem értelmezhető
Erőrendszer eredője
Egy erőrendszer eredője az az egyetlen erő, amellyel az összes többi erő helyettesíthető.
Erőpár
Párhuzamos hatásvonalú, ellentétes irányú, egyenlő nagyságú két erőt erőpárnak nevezünk. Az erőpár nyomatékot fejt ki. Nyomatéka az egyik erő szorozva a másik két erő merőleges távolságának szorzatával.
- D) Csavarmenetek
Erőhatások a csavarmeneteken
- Az erőzáró kötések így a csavarkötés is a kötőelemek belső erőit használják ki.
- A kötést a benne részt vevő elemekben és azok között ébredő súrlódási erők tartják össze.
- A csavar és az anya meghúzásakor előfeszítő erő ébred, amely az összekötött alkatrészeket egymáshoz nyomja.
- A kötésben terhelt esetben külső erők is hatnak, amelyekkel a csavarban ébredő erők tartanak egyensúlyt.
- A csavarkötés meghúzásakor az egymással érintkező felületeken fellépő erő a súrlódási erő: ez tartja össze az alkatrészeket.
- A lejtőirányú erő akadályozza a felfele mozgást
Laposmenet esetén
Élesmenetnél ró vesszővel kell számolni. Laposmenet esetén tangens ró egyenlő a súrlódási tényezővel.
A csavar meghúzásához szükséges nyomaték
- A csavar meghúzásakor kifejtett erőnek el kell érnie azt az értéket, amely a kötés megfelelő szilárdságához szükséges. Ha ennél kevesebb, akkor nem elég erős a meghúzás, ha viszont több, akkor a csavar alakváltozást szenved.
- A szükséges és elégséges meghúzási nyomaték meghatározásához nyomatékkulccsal mérhetjük meg a kifejtett nyomatékot.
- Meghúzási nyomaték az a nyomaték, amellyel a csavart, illetve anyát a szilárd kötést kialakítandó szükséges és elégséges mértékben meghúzzuk.