A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai
1. A magyar politikai rendszer elemei:
– pártok
– érdekszövetségek
– egyesületek
– társadalmi mozgalmak
– állam intézményei
Az állam intézményei: parlament, kormány, államfő, alkotmánybíróság, önkormányzatok, bíróság, ügyészség.
Ezek az intézmények működésük során közhatalmat gyakorolnak. Mindenkire vagy egy-egy személyre kötelező döntést hozhatnak és e döntéseket az emberek, ill. szervezeteik kötelesek végrehajtani. Ezt a közhatalom – ha kell – erőszakkal is kikényszerítheti.
Az állam jogszabályok által meghatározott keretek között, az alkotmányos rendnek megfelelően működik. Az állam felépítésére vonatkozó alapvető szabályokat az alkotmány tartalmazza.
2. Az Alkotmány
Magyarország államformája köztársaság. Független, demokratikus jogállam. A jogállam azáltal valósul meg, hogy az alkotmányban foglalt rendelkezéseket nemcsak az állampolgárok, hanem maga az állam is betartja.
Minden hatalom a népé: a népszuverenitást választott képviselők útján valamint közvetlenül gyakorolja a nép.
Az alkotmány elismeri az ember alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelezettsége.
Az alkotmány deklarálja a piacgazdaságot, a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogúságát és egyenlő védelmét, a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát. Az alkotmány az állam feladatává teszi az állampolgárok védelmét és a róluk való gondoskodást.
Az alapvető emberi és állampolgári jogok, kötelességek
Alapvető jogok: tulajdonhoz való jog, szabadságjogok (egyesülési, gyülekezési, véleményezési stb. jog), politikai alapjogok (választójog, közügyekben való részvétel joga stb.), gazdasági, szociális és kulturális jogok (munkához való jog, művelődéshez való jog, egészséghez való jog stb.)
Alapvető kötelességek: jogszabályok betartása, közterhekhez való hozzájárulás, tankötelezettség, honvédelmi kötelezettség.
3. Az államhatalom megosztásának elve
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás elhatárolása. Az alkotmány elhatárolja egymástól az országgyűlés, az államfő, a kormány, a bíróságok, az ügyészségek, az önkormányzatok feladatait, jogait és kötelességeit. E rendelkezések betartásának ellenőrzését az alkotmánybíróságra bízza.
4. A közhatalom gyakorlásának típusai
A közhatalom gyakorlásának két formája alakult ki:
1. képviseleti demokrácia: a nép az általa választott képviselők révén alkotja a törvényeket, gyakorolja a közhatalmat.
2. közvetlen demokrácia: az állampolgárok személyesen vesznek részt a törvényhozásban, a közügyek intézésében (pl. népszavazás, népi kezdeményezés).
A közvetlen demokrácia működése:
A népszavazás lehet országos vagy helyi. Elrendelése lehet kötelező vagy mérlegelés alapján. Tárgya lehet: az országgyűlés, ill. a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozó kérdés.
Országos a népszavazás, ha legalább 200 000 választópolgár kezdeményezi. Ekkor az országgyűlés köteles elrendelni az ügydöntő népszavazást.
A köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők 1/3-a, ill. 100 000 választópolgár kezdeményezése estén az országgyűlés mérlegelés alapján elrendelheti a népszavazást. Vannak olyan ügyek, amelyekről nem lehet népszavazást kezdeményezni (pl. a költségvetésről). A népszavazás kezdeményezésének lépései:
1. a kérdés megfogalmazása;
2. aláírásgyűjtés;
3. az országgyűlés dönt a népszavazás elrendeléséről;
4. az időpontot kitűzi a köztársasági elnök.
A népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint ¼-e a kérdésre azonos választ ad.
A népszavazás lehet ügydöntő és véleménynyilvánító. Az ügydöntő kötelező az országgyűlésre. A kötelező népszavazás csak ügydöntő lehet, a mérlegelés alapján elrendelt lehet ügydöntő és véleménynyilvánító is.
A közvetett hatalomgyakorlás, a választójog, a választási alapelvek
Aktív választójog: ki választhat
Passzív választójog: ki választható
Mindkét választójog feltétele: a nagykorúság elérése. Nincs választójoga: a gyámság alatt állónak, büntetését töltőnek, akit eltiltottak a közügyek gyakorlásától, kényszergyógykezelt. A választójogból való kizárást csak bírósági ítélet alapozhatja meg!
Választójog egyenlősége: minden választásra jogosultnak azonos szavazata van, s minden szavazat azonos értékű.
Szavazás közvetlensége: a választópolgárok közvetlenül a jelöltre adhatják le szavazatukat.
A szavazás titkos!
A választáson az vehet részt, akit nyilvántartásba vettek (kopogtató-cédulát kapnak).
5. A Magyar Köztársaság államszervezete
A. Az Országgyűlés (törvényhozás)
A legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv: biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit.
Két fő funkciója van:
A törvényhozó hatalom gyakorlása;
A végrehajtó hatalom ellenőrzése.
Az országgyűlés feladatai:
szabályozó jellegű döntések meghozatala (pl. törvényalkotás, költségvetés elfogadása);
a kormány ellenőrzése (pl. költségvetés végrehajtásának ellenőrzése, interpelláció a kormányhoz)
személyi döntések (pl. a hatalmi ágak vezetőinek megválasztása, az országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása)
védelmi feladatok (pl. békekötés, rendkívüli és szükségállapot bevezetése)
egyéb feladatok (pl. helyi önkormányzat feloszlatása, népszavazás kiírása)
Az ogy.-i képviselőket általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják 4 évre. A képviselők joga:
törvénykezdeményezés;
az ogy. elé javaslatot terjeszthetnek;
vitában felszólalhatnak;
határozat meghozatalában való részvétel;
ogy.-i tisztviselőnek megválaszthatók;
a bizottsági üléseken részt vehetnek;
interpellációt és kérdést intézhetnek a végrehajtó és igazságszolgáltató hatalom képviselőihez.
A képviselőknek mentelmi joguk van. Azaz: tény vagy vélemény miatt nem vonhatók felelősségre. A képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, ellene csak az ogy. hozzájárulásával lehet eljárást folytatni.
Az ogy. tevékenységét az üléseken fejti ki. Évente legalább két ülésszak van:
tavaszi: február 1. – június 15.
Őszi: szeptember 1 – december 15.
Az ogy. ülései általában nyilvánosak. A köztársasági elnök, a kormány, továbbá bármely képviselő kérelmére a képviselők 2/3-nak szavazatával az ogy. zárt ülést tarthat.
Az ogy. határozatképes, ha a képviselők több mint a fele jelen van. Határozatai általában szótöbbséggel (a jelen levő képviselők több mint felének szavazatával) hozza.
Törvényt kezdeményezhet: köztársasági elnök, kormány, ogy.-i bizottság, képviselő.
A határozathozatal általában nyílt szavazással történik.
Az elfogadott törvényt az Ogy. elnöke írja alá, majd megküldi a köztársasági elnöknek, aki gondoskodik annak kihirdetéséről.
A tanácskozásokról és határozatokról jegyzőkönyvet készítenek. A plenáris ülések munkáját általában bizottsági ülések előzik meg.
B. A köztársasági elnök
Magyarország parlamentáris köztársaság: az államfő vagy csak formálisan, vagy még úgy sem feje a végrehajtó hatalomnak. Szerepe: az állam képviselete, a hatalmi ágak közötti közvetítés, az állam demokratikus működésének segítése.
A köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. 5 évre választják, egy alkalommal újraválasztható. Korhatár: min. 35 év. Az ogy. választja. A megbízás megszűnik:
– az elnök halálával;
– lemondással;
– ha feladatkörét 90 napon túl nem tudja ellátni;
– az összeférhetetlenség kimondásával,
– az elnöki tisztségtől való megfosztással.
A köztársasági elnök személye sérthetetlen, döntéseiért sem politikai, sem jogi felelősséggel nem tartozik. Felelőssége csak akkor áll fenn, ha hivatali ideje alatt a hivatali tevékenységével összefüggésben bűncselekményt követ el, ill. az alkotmányt vagy más törvényt megsért. A felelősségre vonást az Alkotmánybíróság gyakorolja. Az Alkotmánybíróság joga leváltani az elnököt.
Önállóan járhat el: pl. alakuló ülés összehívása (ogy.), választások, népszavazás időpontjának kiírása, javaslat a min.elnök személyére, államtitkárok kinevezése, felmentése, bírák kinevezése, Legfelsőbb Bíróság elnökhelyetteseinek kinevezése).
Ellenjegyzéshez kötött hatáskörök: pl. követek küldése és fogadása, egyéni kegyelmezési jog gyakorlása, kinevezési hatáskörök.
C. Az Alkotmánybíróság
Független, önálló közhatalmi szerv. Tagjait 9 évre az ogy. választja. 11 tagból álló testület. Tisztségviselőit (elnök, helyettes elnök) tagjai közül 3 év időtartamra maga választja meg. Tag: min. 45 év, tudományos fokozat vagy legalább 20 év szakmai gyakorlat, büntetlen előélet.
Legfontosabb feladata a jogszabályok alkotmányellenességének vizsgálata.
Az Alkotmánybírósághoz az állampolgárok alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be. További feladat: a jogszabályok és a nemzetközi szerződések ütközésének vizsgálata, az alkotmány rendelkezéseinek értelmezése. Az alkotmányellenes rendelkezést az Alkotmánybíróság megsemmisíti.
D. Az országgyűlési biztosok
Az intézmény a skandináv államokból ered (ombudsman). A törvényhozó hatalomnak alárendeltek. Intézkedéseket kezdeményez az alkotmányos jogokat sértő tevékenységek, intézkedések, döntések ellen. Eljárása során független. Pl. állampolgári jogok biztosa, adatvédelmi biztos, nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa.
6 évre választják őket az ogy. 2/3-os többségével. Egyszer újraválaszthatók. Mentelmi joguk van.
Az ogy.-i biztos eljárását bárki kezdeményezheti. A biztos vizsgálatot kezdeményezhet, ajánlásokat tehet. Kezdeményezheti jogszabály kibocsátását, módosítását, hatályon kívül helyezését, az AB ill. az ügyészség eljárását. Tapasztalatairól évente beszámol az ogy.-nek.
E. Az igazságszolgáltatás
A bíróság dönt büntető, polgári jogi ügyekben, munkaügyi vitákban, felülvizsgálja a közigazgatási határozatok törvényességét.
A bíróságok függetlenek, köztük szervezetei alá – és fölérendeltség nincs, a többi közhatalmi szervvel mellérendeltségi kapcsolatban állnak. A bírói hatalom egyetlen alkotmányos korlátja az, hogy a bírák ítélkezési tevékenységüket a jogszabálynak alárendelten végzik. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak. A bírót a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. Mentelmi jog a büntető- és a szabálysértési ügyekben.
Az ig.szolgáltatás alapelvei:
bíróság előtti egyenlőség;
tisztességes, ésszerű határidőn belüli eljárás, független, pártatlan bíróság;
védelemhez, képviselethez való jog;
jogorvoslat lehetősége
Az ig.szolgáltatás rendszere:
Legfelsőbb Bíróság (a bírói szervezet csúcsa, elnökét a közt.-i elnök javaslatára az ogy. választja 6 évre)
Ítélőtáblák
A Fővárosi és megyei bíróságok
a helyi bíróságok
Ügyészség: Az állampolgárok és az alkotmányos rend védelméről gondoskodik. Az ogy.-nek alárendelt, annak felelős állami szerv. A legfőbb ügyészt a közt.-i elnök javaslatára választják meg 6 évre. Interpellálni, kérdezni lehet. Az ügyészek pártnak nem lehetnek tagjai, politikai tevékenységet nem folytathatnak.
Az ügyészség feladata: bűnüldözés és törvényességi felügyelet. Az ügyész képviseli a vádat.
F. A végrehajtó hatalom (kormány)
A kormány általános hatáskörű szerv. Kettős funkciója van:
1. kormányzati feladatok ellátása;
2. a közigazgatás felügyelete.
1. Meghatározza az alapvető állami feladatokat és célokat.
2 Irányítja az államigazgatási szerveket, ill. ellátja a helyi önkormányzatok működésének törvényességi ellenőrzését.
A kormány az ogy.-nek rendszeresen beszámol a munkájáról.
A min.elnököt a kormányprogram elfogadásával egyidejűleg az ogy. többségi szavazással választja meg. A minisztereket a min.elnök javaslatára a közt.-i elnök nevezi ki és menti fel. A kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg, tagjai a kormány megalakulása után az ogy. előtt esküt tesznek.
A kormány megbízása megszűnik:
– az új ogy. megválasztásával;
– a min.elnök, ill. a kormány lemondásával;
– a min.elnök halálával;
– a min.elnök választójogának elvesztésével;
– a min.elnök összeférhetetlenségének megállapításával;
– az ogy. többségének szavazatával elfogadott konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal (ezt a képviselők legalább 1/5-e nyújthatja be, az előterjesztésben meg kell nevezni az új min.elnökjelöltet). Az ügyvezető kormány nemzetközi szerződést nem köthet, rendeletet csak halaszthatatlan esetben adhat ki.
A kormányzás az ország társadalmi, gazdasági rendjének megvédésére, a lakosság, a nemzet jólétének növelésére, anyagi, szellemi, kulturális javának gyarapítására irányuló tevékenység.
Kormányprogram: a kormány megbízatásának időtartamára szóló legáltalánosabb és legjelentősebb stratégiai célkitűzéseket foglalja össze, ill. a legfontosabb tevékenységi irányokat jelöli ki.
A kormány tevékenységei:
– védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait;
– biztosítja a törvények végrehajtását;
– biztosítja a társadalmi, gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósításukról, meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét és gondoskodik a megvalósításukhoz szükséges feltételek biztosításáról;
– közreműködik a külpolitika meghatározásában, nemzetközi szerződéseket köt;
– képviseli Mo.-ot az EU intézményeiben;
– biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését;
– irányítja a hadsereg és a rendvédelmi szervek működését;
– irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját;
– országos hatáskörű szerveket hozhat létre;
– az alárendelt szervek által hozott minden olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisíthet, ill. megváltoztathat, amely jogszabályba ütközik.
A kormány min.elnökből és miniszterekből áll. A miniszter lehet: tárcaminiszter, tárca nélküli és a Min.Elnöki Hivatalt vezető min.
A kormány feladat- és hatáskörét ülésen gyakorolja.
A kormány rendeletet alkot, amely nem lehet ellentétes a törvénnyel. Általában hetente ülésezik. Az ülést a min.elnök vezeti, akadályoztatása esetén az általa kijelölt miniszter helyettesíti. A minisztert a politikai államtitkár tanácskozási joggal, a közigazgatási államtitkár részvételi joggal helyettesítheti.
Kiemelkedő szerepe van a min.elnöknek. Megbízatását az ogy.-től nyeri. A közt.-i elnök a minisztereket csak a min.elnök javaslatára nevezheti ki. Ő választja ki a kormánytagokat. A miniszterek részt vesznek a kormány ülésein, vezetik a feladatkörükbe tartozó minisztériumot, ill. a kormány döntése alapján felügyeletet gyakorolnak az országos hatáskörű szervek felett. A kormány munkáját segítő szervezetek: kormánybizottságok, kabinetek, tárcaközi bizottságok, kollégiumok, tanácsadó testületek, szakértői bizottságok. E testületek mellett segíthetik még a kormány munkáját kormánybiztosok, kormánymegbízottak.
A kormány hivatali típusú segédszerve a Miniszterelnöki Hivatal. Jelentős a szerepe a kormányzati koordinációban, sőt egyes ágazati funkciókat is gyakorol.
A kormány rendeletben határozza meg a miniszter feladat- és hatáskörét. A minisztérium feladatai:
– kormányelőterjesztések készítése;
– jogszabály-előkészítés;
– ágazati stratégia kidolgozása;
– jogalkalmazó, irányító, felügyeleti, ellenőrzési feladatok ellátása;
– nemzetközi kapcsolatok kialakítása;
– kapcsolattartás civil szervezetekkel.
A minisztérium minisztériumi hivatalokra, főosztályokra, osztályokra tagolható.
Országos főhatóságok:
Országos hatáskörű szervek (pl. KSH, KEHI, OEP, ONYF)
központi hivatalok (pl. APEH, ÁNTSZ, Fogyasztóvédelmi Felügyelőség)
minisztériumi hivatalok (pl. Környezet és Természetvédelmi Felügyelőség)
A minisztériumok és az országos főhatóságok fő feladata a kormány döntéseinek végrehajtása, a területi államigazgatási szervek irányítása, a szakterületüket érintő kormányzati döntések előkészítése. Jogalkalmazó, hatósági tevékenységet is ellátnak.