A Római Köztársaság válsága

Az új Birodalommá vált Rómában Új problémák jelentkeztek. A megnőtt kereskedelmi forgalom kedvezett a hajó tulajdonosoknak, de akik szállítással adóbérlettel foglalkoztak kénytelenek voltak lemondani a politikai pályáról. A kereskedők alkották a lovag rendet. A másik csoportosulás a senatori rend volt, akiket a földbirtokos arisztokrácia alkotott. Óriási latifundiumaikon rabszolgákat, és új jövedelmezőbb termelési módszereket alkalmaztak. Ezekkel nem tudták felvenni a aversenyt a kisbirtokosok, hiszen ők nem tudták megfizetni a rabszolgákat, azúj belterjes gazdálkodás pedig nem terjedtel köztük, így maradta a gabona termesztés. Aversenyben nem egy paraszt család tönkrement, illetve a hadi kötelezettségek miatt nem tudta müvelni a földet. Létrejött egy új réteg, a plebs, akika a városokba menekültek, és ott szavazati joggal rendelkezetek. A római állam biztosított nekik élelmet, és viadalokkal kötötte le a figyelmüket.

A reformok szükség szerüvé váltak. Kr.e.135-ben Tiberius Grachus néptribunus Felakarta újjítani a licinius sextius féle földtörvényt, illetve földet akart osztania a az elszegényedettek között. A senátori rend híveivel együtt megölte. Öcsse Caius Grachus 123 –ban először támogatókat gyüjtött. A lovagrendnek adta a provinciai bíróságot, levitte a gabona árát, polgárjogot akarta adni a az itáliai szövetségeseknek,de ezzel plebs egyetlen jogát értéktelenítette volna el., kolóniákat aakart szervezni Karthagóban. Ezt használták fel ellene, hohy Karthagó eláétkozott földjén akar várost alalpítani 121-ben maghalt.

A reform nem csak az államigazgatásban illetve a társadalomban, heóanem a hadsregben is szükségessé vált. A tulajdonukat vesztett parasztok alsóbb rétegbe estek, földjük nem lévén nem voltak kötelesek katonáskodni. Így egyre jobban fogyott a hadra foghatók száma. Egy numidiai trónviszály során, a ró,mai légiókat egyszerűen megvesztegették. Marius egységesítette a fegyverzetett s a taktikát, illeve állandó ellástást biztosított, valamint, és amia lényeg, 16 év szolgálat után földet kaptakaza ager publicusból. Persze ezeket a törekvéseit úgy hajtotta végre, hogy többször consullá választotta magát.

IV Mitriádész Kis-Ázsiában pusztított. A senatori rend Sullát bízta meg, hogy menjen el és győzze le. Aztán végül Mariust bízták meg. Sulla így visszament Rómába és leszámolt a náppárt tagjaival. Marius elmenekült. Sulla ezután mitriádész eellen vonult, miközben Marius a senatori pártot karcsusította .
Sulla hazajött korlátrlan időre dictátorrá vlasztotta magát, senatus 300ról 600-ra növelte. Majd lemondott. A birodalomat nem lehet évenként változó vezetőkkel irányítani.

A rabszolgák helyzeteérdekes volt ekkor. A hódítások során óriási tömegben áramlottak be. Értékük a kereslet és kínálat, valamint szaktudásuk függvényében változott.

A legjobb dolguk a városokban, háztartásokban volt. A következő a larifundiumokon, aztán a bányákban, majd a gályákon dolgozóknak.

A galdiátorok olyan rabszolgák voltak akik egymás ellen, illetve állatik ellen harcoltak, és sorozatos győzelem esetén, szabadok lehettek. Persze ha lehettett, sosukat a kezükbe vedték. Amíga aszaadok elvoltak foglalava egymással addig ők megszökhettek. A legnagyobb rabszolga felkelés A capuai kiképzőből indult ki. A Spartacus vezette gladiátor sereg észak felé tört, és sorra győzte le , a római légiókat. (Gallok)Aztána a Pó völgyénél délre forduéltak.

És át akratak kelni a balkánra. Crassus 71-ben Pompeius támogatásával legyőzte őket Brundisiumnál. A válság nem oldódott meg. Mitriádész hatalmát kívánták megtörni, illetve a kalózkodás ellen. Ezt Pompeius elég sikeresen megoldotta. Így befolyása nőtt, amit a senatus úgy próbált kompenzálni, hogy nem adtak földete veteránjainak, így viszont a néppárthoz állt, és ott Crassus és egyambíciozus férfi Ceaser együtt létrehozták atriumvirátust. Ceasesr Gaalliát, Crassos a keéleti területeket, pompeius pedig hispániát szerezte amehg. Crassus vereséget szenvedette a pathusoktól. Pompeius nak és senatusnak viszont nem tesztett, hogy ceasear megerősödött, így jazarendelték hogy elszakítsák hadseregétól, de fegyveresen vonult be Itáliába és Pharszalosznál legyőzte pompeius, és egyeduralmat hozott létre.

Hasonló

  • A Budai Nagy Antal és a Dózsa György-féle parasztfelkelések

    A Budai Nagy Antal-féle parasztfelkelésre Luxemburgi Zsigmond uralkodásának utolsó évében, 1437-ben kerül sor Erdély és a Délvidék területein, ez egyben az elsô magyar parasztfelkelés. Ezzel szemben a Dózsa György vezette parasztmegmozdulása 1514-ben, II. Ulászló alatt történik, de ez azonban keresztes felkelésnek indul, és csak utána válik parasztfelkeléssé. Az elsô magyar parasztfelkelés elôzményei a kialakuló árutermelés…

  • A Spártai állam társadalmi és gazdasági berendezkedése

    A spártai állam az egyenlőséget próbálta érvényre juttatni mindentéren. Az ionokat elzavarták, az őslakosokat pedig leigázták, vagy rabszolgaságba taszították. A földet felosztották egymás között 9000 egyenlő részre, és a hozzájuk tartozó helótákat (leigázott akhájokat) akiket nem volt szabad eladni, hiszen az állam tulajdonát képezték. Az egyenlőség megtartása miatt tiltották a kereskedelmet, vas pénzt használtak. A…

  • A trianoni béke hatásai

    Magyarország 1920. június 4-én írta alá Trianon kastélyában az I. világháborút lezáró békét. A Trianoni békeszerződés gazdasági-társadalmi hatásait tekintve a magyar történelem legsúlyosabb tehertétele volt. A trianoni békeszerződés az I. világháborút Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között lezáró békeszerződés, amely többek között meghatározza Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia…

  • A vég beteljesülése

    Román megszállás – az ország kirablása, változó kormányok A román csapatok bevonultak Budapestre + a Dunántúl északi részének megszállása + Tiszántúl A román megszállás következményei: Az ország módszeres kirablása (pl. vasúti kocsik, gyári berendezések, élelmiszer) A Tanácsköztársaság bukása után egy kormány sem tudta tartósan magához ragadni a hatalmat Ellenforradalom A szerveződő ellenforradalom: Bécs: Gróf Teleki…

  • |

    A modern Európa

    Szovjet blokk és rendszerváltozás: A II. világháború után a világ, és Európa két befolyási zónára szakadt. Nyugaton megmaradt az államok önrendelkezése. A keleti blokk államai (Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia, NDK, Bulgária, Románia) azonban a Szovjetunió befolyása alatt álltak és mindenhol a kommunista rendszert alakították ki (erőszakosan) Gazdaságilag a KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, 1949) katonailag pedig…

  • Mária Terézia

    Mária Terézia Mária Terézia Bécsben született 1717. május 3-án. Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő. Mária Terézia 1736. február 12-én Bécsben feleségül ment Lotharingiai Ferenc István herceghez. Házasságukból 16 gyermek született, így létrejött a Habsburg-Lotharingiai-ház. III. Károlynak nem született fiú örököse, így 1722-ben bevezette a Pragmatica-Sanctio-t (törvényes szabályozás, leányági örökösödés)….