Folyadékok mechanikája

Hidrosztatikai nyomás:
Nyugvó folyadékok súlyából származó nyomás. (irányfüggetlen)
Egy A felületű, h magasságú gátra ható erő nagysága:

-Ha a test nagyobb sűrűségű, mint a folyadék, akkor elmerül benne.
-Ha a test és a folyadék sűrűsége egyenlő, a test lebeg.
-Ha a test sűrűsége kisebb, mint a folyadéké, a test csak részben merül a folyadékba, vagyis úszik.

 

Közlekedőedények:
Azokat az edényeket vagy edényrendszereket, melyek között a folyadék vagy gáz szabadon áramolhat, közlekedő edényeknek nevezzük.

Közlekedőedények száraiban az edény aljától számított ugyanazon magasságban a nyomások egyenlők, ha az egyenlő magasságban lévő pontok még ugyanabban a folyadékban vannak.

Közlekedőedények alkalmazásai:
-A közlekedőedények törvényének igen fontos alkalmazása a vízvezeték-hálózat
(A vizet a víztorony magasan elhelyezett tartályában tárolják, ahova szivattyúval nyomatják fel. Ez a közlekedőedény-hálózat egyik szára. A közlekedőedény-rendszer további szárait az épületekben lévő függőleges csővezetékek képezik. A kettőt egymással a földfelszín alatt lefektetett, többnyire vízszintes csövek kötik össze.)
-Repülőgépek ún. dőlésmérője

Archimédesz törvénye: (Kr.e. 3.sz.)
Minden folyadékba/gázba merülő testre felhajtóerő hat, melynek nagysága megegyezik a test által kiszorított folyadék/gáz súlyával.

Alkalmazásai:
-Tengeralattjáró le- és felemelkedése víz alatt
(Ha le akar merülni, akkor vizet pumpál a ballaszttartályokba, ha pedig fel akar emelkedni, a tartályokból kinyomja a vizet és a helyére levegő kerül.)

Bernoulli törvény: (18.sz.)
A Bernoulli törvény azt mondja ki, hogy egy közeg áramlásakor a sebesség növelése a nyomás csökkenésével jár.
Kísérletek:
-furcsa hajóbaleset (Olympic és Hawk)
-tölcsérben ugráló labda kifújás hatására
-Magnus-effektus (madzagon letekeredő hengertest a madzag irányába elmozdul)

Torricelli-törvény: (17.sz.)
Egy h magasságú tartályból kifolyó víz sebességének meghatározását írja le.

Hasonló

  • A Nap és Naprendszer

    Alapfogalmak -fényév: az a távolság, amelyet a fény egy év alatt (300.000 km/s sebességgel) megtesz. E mértékegység bevezetése azért volt szükséges, mert a csillagászatban hatalmas távolságokkal dolgoznak. (1 fényév = kb m) – csillagászati egység: a Föld-Hold rendszer tömegközéppontja Nap körüli pályájának fél nagytengelye (jele: CsE, 1 Cse ~ 150 ezer kilométer = 8,3 fényperc)…

  • A radioaktív sugárzások és a maghasadás

    A radioaktív sugárzások radioaktív bomlás következtében jönnek létre. Bomlás során az instabil atommagok minden külső beavatkozás nélkül más atommagokká alakulnak, miközben radioaktív sugárzást bocsátanak ki. Ennek következtében az adott mennyiségű sugárzó anyagban csökken az eredeti izotóp mennyisége. Az adott idő alatt lebomló atommagok száma arányos a meglévő atommagok számával. Ez alapján N(t)=N0*e-lambda*t. Ahol lambda a…

  • IDŐBEN ÁLLANDÓ MÁGNESES MEZŐ

    Tapasztalatból tudjuk, hogy a mágnesek egymásra és a vastárgyakra erőt gyakorolnak. A mágnes rúd végein fejtik ki a legerősebb hatást, itt vannak a mágneses pólusok. Az egyforma pólusok taszítják, a különbözők vonzzák egymást. A Föld is mágnesnek tekinthető. Egyik pólusa az északi, a másik pólusa a déli sark közelében található. Az iránytűnek azt a pólusát,…

  • Bohr-féle atommodell

    Annyiban különbözik az előzőtől az elektronok csak meghatározott sugarú pályákon, keringhettek. A H atomban az elektron az atompályának a sugara. Bármelyik gerjesztett állapotú atompálya sugara, az alapsugár n szerese, ahol n a pozitív egész számot jelenti, ezeket nevezte el kvantumszámnak. Ez a kvantumszám adja meg a gerjesztett elektronok atompálya energiáját. A Bohr-féle atommodell alapján értelmezhetők…

  • Az elektromágneses indukció

    A mágneses mező váltakozásakor elektromos mező keletkezik. Azt a jelenséget melynek során a mágneses mező változása elektromos mezőt hoz létre elektromágneses indukciónak nevezzük. Az indukált áram iránya mindig olyan hogy mágneses hatásával akadályozza az indukciót létrehozót mozgását, változást. Ez Lenz törvénye. Egy tekercs kivezetései között annál nagyobb az indukált feszültség, minél gyorsabban változik a tekercsben…

  • Periodikus mozgások

    Periodikus mozgásról akkor beszélünk, ha a vizsgált test mozgásállapota meghatározott időnként (periódusidőként) megegyezik. A hétköznapjaink során sokszor találkozhatunk ezzel a jelenséggel, elég, ha csak a biciklink kerekére, az óra mutatójára, vagy az uszodában a víz hullámzására gondolunk. A periodikus mozgásokat alapvetően három fajtája van: a körmozgás, a rezgőmozgás és a hullámmozgás. Ezek tárgyalásához elengedhetetlen néhány…