Ismertesse az athéni demokráciához vezető utat, s mutassa be az athéni állam működését Periklész idején

Tárja fel az ókori, illetve a modern demokráciák közötti legfontosabb különbségeket!

A görög föld éghajlata mediterrán, nyáron száraz, télen csapadékos. A területen kevés a folyó. Gabonaszükségletét csak behozatal útján tudja kielégíteni, így minden korban meghatározó szerepet játszott a kereskedelem és a hajózás.

Ezért is alakultak ki az első kultúrák Kréta szigetén Kr. e. 3000 körül. Előbb vulkánkitörés majd az akháj törzsek támadása pusztította el a szigetet. Csak Knósszosz maradt meg az akhájok központjának. A következő fázis a Mükénéi kultúra volt: ebben az időben a keleti birodalmak templomgazdaságának megfelelő rendszer jött létre: az uralkodói háztartás. Kockázatos kereskedelmi és hadi vállalkozásaik, valamint az újabb görög törzsek, főként a dórok megjelenése vetett véget a mükénéi államok virágzásának.

Ezután az Átmeneti kor következett, ami az egyes törzsek végleges lakhelyének elfoglalását, a poliszrendszer kialakulását, tehát a későbbi fejlődés kereteinek megteremtődését foglalja magába.

A polisz: városközpontú állam az ókori Görögországban. Két részből állt: a város (asztü), valamint az azt körülvevő falvak és földek (khóra). Tagjai a földdel, parcellával rendelkezők voltak, akik ezért polgárjoggal bírtak, s így a közös földekből is részesülhettek. Kezdetben királyok vezették a poliszokat. Később a városállamok többségében a nagyobb birtoktestekkel rendelkező arisztokrácia tagjai megszüntették a királyságotarisztokratikus köztársaság. A kézművesek, parasztok, földnélküliek alkották a szabad lakosság nagyobb részét, melyet görög szóval démosznak nevezünk. A korszakban fontos szerepe volt a vas elterjedésének. A keleti jellegű tulajdonformák helyett megerősödött a magántulajdon.

A hegyvidék vacak földje nem volt alkalmas a gabonatermesztésre, ezért a fő kereskedelmi cikké a gabona vált. A kereskedelmet segítette, hogy az attikai félsziget és az egész Hellász félsziget alkalmas volt kikötésre. Ekkor indult meg a görög gyarmatosítás, ezzel a kereskedelem és a kézművesipar fejlődött, ami magával hozta a démosz gazdasági megerősödését is, azonban ehhez nem társult növekvő politikai hatalom. Ezt érezve egyre több jogot követelt magának a démosz – ennek megszerzésében megfigyelhető a fokozatosság. Az első jelentős lépés a törvények első írásba foglalása volt Kr.e. 621-ben: Drakón arkhón szigorú normatívát állított fel, de ezzel kizárta az önkényességet. Drakón törvényei még továbbra is az arisztokrácia érdekeit védték, hiszen vagyoni alapon számította a polgári jogokat.

A következő lépcsőfok Szolón reformja volt, aki már nem jövedelem, hanem vagyon alapján határozza meg a tisztségvállalást. Mindenkinek részt kellett vennie a közügyekben, aki ezt nem tette meg, azt kizárhatták közömbösség miatt. (az adósrabszolgaságot is eltörölte)

Kleiszthenész reformjai (Kr.e. 508) területi alapra helyezték a közigazgatást: 10 úgynevezett phülét hozott létre Athén területén: minden phülé három részből állt: egy tengerparti, egy városi és egy hegyvidéki kerületből. Ez már a démosznak kedvezett, hiszen a kereskedők és iparosok „uralták” a három egységből kettőt, míg az arisztokrata dominancia csupán a hegyvidékre szorult (földművesek).

Kleiszthenész továbbá megállapította, hogy az athéni polgárok szavazata egyenlő – polgárok alatt pedig az athéni (anyja apja athéni) szabad férfiakat értette (bizonyos életkori cenzussal). A legfőbb hatalom a népgyűlés (ekklészia) kezébe került, amelynek munkájában minden athéni polgár részt vehetett: itt hozták a törvényeket; jogkörébe tartozott a háború és béke kérdése, és úgy általában minden fontosabb kérdésben a döntő szó joga.

A tisztségeket vagy sorsolással vagy választással, illetve automatikusan lehetett betölteni: az arkhónokat, heliaia-t, és az 500-ak tanácsát (bulé) sorsolták; automatikusan a volt arkhónokból álló testületbe az Areioszpagoszba lehetett bejutni; választani csak a sztratégoszt választották (katonai vezetőként ők voltak Athén tényleges vezetői) (később ezt is sorsolták). A hadsereget is átszervezte, melynek alapja a területi felosztás lett.

A zsarnokság ellehetetlenítését szolgálta az osztrakiszmosz (cserépszavazás) intézményének bevezetése: ha úgy gondolták, hogy valaki zsarnokságra tör, akkor szavazással 10 évre száműzni lehetett Athénből.

A demokrácia fénykorát Periklész idejére tesszük (Kr.e. 444-429), aki folytatta meggyilkolt nagybátyja munkáját. Periklész biztosította a napidíj bevezetésével a legszegényebbek számára is az állami életben való gyakorlati részvételt. Az állam gazdasági fejlődésén nyugodott Athén jóléte: Athén szövetségeseinek anyagi hozzájárulása már-már adóvá vált. Bár a jogi egyenlőség megvalósult az athéni polgárok között, de a vagyoni különbségek nőni kezdtek. Ezeket a különbségeket próbálta Periklész intézkedéseivel csökkenteni, és így sikerülhetett az, hogy az athéni demokrácia egy-két nemzedék idejére ténylegesen biztosította az athéni polgárok egyenlőségét.

Az athéni demokrácia és a modern demokrácia közötti különbségek:

• Athénban többnyire sorsolás útján neveztek ki tisztségeket, ma választással

• Athénban nemek szerinti megosztás: a nők nem szavazhattak

• ma szervezettebb a forma (mandátumok); csak az írott törvények mértékadóak

• ma fontos a megfelelés elve (felelős minisztérium)

• az Agorára csak 5-6000 ember fért be, ezáltal korlátozott a közgyűlés

• mindkettőnél megvan az aktív passzív szavazati jog.

• hatalmi ágak szétválasztása:

• • • igazságszolgáltatás: esküdt bíróság (heliaia)

    • törvényhozás: népgyűlés

    • végrehajtás: 500-ak tanácsa

Vázlat:

• Athén előbb királyság, majd arisztokratikus köztársasága föld tulajdonlása meghatározó

• arisztokrácia: nagybirtokosok; démosz: parasztok, kézművesek, kereskedők

• túlnépesedésGörög gyarmatosítás; kereskedelem (főként gabona behozatal) Megerősödik a démosz gazdasági ereje, de nem társul hozzá politikai hatalom.

A démosz követelései:

• • • eltörölni az adósrabszolgaságot

    • írásba foglalni a törvényeket

    • a törvény előtt egyenlővé válni az arisztokratákkal

    • a lakosságot területi alapon egyenjogúsítani, biztosítani minden szabad polgár részvételét a közügyek intézésében (politikában)

1. Drakón arkhón Kr.e. 621-ben írásba foglalta a törvényeket; vagyoni alapon sorolta be a polgárokataz arisztokráciának kedvez; ugyanakkor az önkényesség kizárja.

2. Szolón: Kr.e.594-ben új törvényeket készít:

   1. megszűnteti az adósrabszolgaságot

   2. timokratikus alkotmányt hoz létre: jövedelem alapú (kedvez a gazdag démosznak)

   3. kötelességgé tette a közügyekkel való törődést: közömbösségből elveszthető a polgárjog.

3. Kleiszthenész: a demokrácia kiépítője. Területi beosztás alapján állapítja meg az athéniak jogait: felosztja 10 phülére; és minden phülét három kerületre: egy városira, egy tengerpartira és egy hegyvidékire. A démosz ezzel túlsúlyba került az arisztokráciával szemben: a három kerületből kettőben biztosan a démosz volt többségben: kereskedelem, iparosok. Az athéni polgárok szavazata egyenlő

Athéni tisztségek:

1. sorsolással: arkhón, heliaia, 500-ak tanácsa

2. automatikusan: Areioszpagosz (volt arkhónok)

3. választás: minden phülé élére egy sztratégoszt (többször újraválasztható; katonai vezető)

Osztrakón: cserépaki zsarnokságra tör, az eltávolítható 10 évre

További tételek:

Ismertesse az athéni demokráciához vezető utat, s mutassa be az athéni állam működését Periklész idején

Ismertesse az athéni demokráciához vezető utat, s mutassa be az athéni állam működését Periklész idején