Előzmények

Az I. világháborút lezáró Párizs környéki békék a wilsoni elveket semmibe véve húzták meg Magyarország határait, így több millió magyar került egyik napról a másikra a határ másik oldalára. Az új határok Magyarország számára gazdaságilag is kedvezőtlenek voltak, hiszen az eddig kialakult ipar rendszere felborult. A monarchiát átjáró vasútvonal nagy része határon túlra került, és sok iparvidék, ipari központ (pl. Temesvár, Kolozsvár, Fiume, Pozsony stb.) is kikerült a magyar kézből. A magyarok határon túli elnyomása miatt sokan menekültek át csonka-Magyarországra. Az ipar nehéz helyzete, a háború utáni gazdasági problémák, és a kevés munkahely mind a lakosság megélhetési gondjait eredményezték, majd később a gazdasági világváltság is hasonló következményekkel járt.

A Horthy-korszak államának vezéreszméje, a keresztény-nemzeti kurzus a forradalmak elutasítását hangsúlyozva jött létre. Emiatt nemcsak konzervatív volt, de antiliberális is, s ez a korszak végére a szélsõjobboldali radikalizmusnak is bázisa lett. Ez az uralkodó ideológia ugyanakkor erősen historizáló is volt. A kor legmeghatározóbb törekvése a revizionizmus, azaz a trianoni határok felülvizsgálata. A másik törekvés az integrizmus, amely a történelmi Magyarország visszaállítását követelte.

Ezeken az alapokon nyugszik Horthy háború utáni rendszere, melybe a Bethlen-kormányzat konszolidációt hozott. Látta, hogy a nagyhatalmak nem hajlandók engedni, így megkezdte a kisantanttal való tárgyalásokat.

Nyilvánvalóvá vált, hogy a revizionizmus végbeviteléhez támogatókat kell szerezni, de ilyet csak a központi hatalmak közt lehet találni, akik maguk is területeket vesztettek. Így került Magyarország kényszerpályára, szövetkezett a vesztesekkel (Németország, Olaszország, Japán, Bulgária, Románia (ellentétes törekvések – Romániától a SZU. vette el Moldvai területeit)). Megkezdődött a jobbratolódás: Gömbösi politikája, a zsidótörvények, és végül az első és a második bécsi döntés, amely alapján MO. megkapta a Kárpátaljai, Felvidéki területeket, valamint Erdélyt. Megindult a fegyverkezés: Darányi Győri programja.

1941 márciusának elején a németek hozzákezdtek a görögországi hadjárat előkészítéséhez, és általában a Balkán biztosításához. Ennek érdekében Bulgáriát és Jugoszláviát csatlakoztatták a háromhatalmi szerződéshez. Azonban Jugoszláviában olyan felháborodást vált ki a csatlakozás, hogy megdöntötték a kormányt, s az új vezetés nem ismerte el a szerződést. Hitlernek tehát nemcsak a görög, de a jugoszláv ellenállást is fel kellett számolnia. Ekkor üzent Horthynak, hogy Magyarország engedje át a felvonuló német csapatokat, és vegyen részt a Jugoszlávia elleni hadjáratban, cserébe elismeri a magyar vezetés délvidéki területi igényeit. Valamint a náci vezetésnek szüksége volt a magyar hadseregre, és a románoknak is felajánlották Erdélyt, ha a magyarok nem működnének közre.

Magyarország háborúba sodródása

Horthy igent mondott Hitler ajánlatára, Teleki azonban világosan látta, hogy e lépéssel Magyarország a náci birodalom csatlósává válik. Balsejtelmeit növelte a londoni nagykövet jelentése, miszerint Nagy-Britannia – Magyarország részvétele esetére – kilátásba helyezte maga és szövetségesei hadüzenetét is. Ezzel összeomlott Teleki fegyveres semlegességi koncepciója, mely az ország egyetlen kiútja lehetett volna. A miniszterelnök 1941. április 3-ára virradó éjjel meghalt, máig vitatott, hogy öngyilkos lett-e, vagy politikai gyilkosság áldozata lett-e. A magyar vezetés megvárta amíg Horvátország kikiáltotta függetlenségét (április 10), s csak másnap indította el haderejét a „volt” Jugoszláviához tartozó egykori magyar területek visszafoglalására. Ennek során birtokba vette Bácskát, a baranyai háromszöget és a Mura-vidéket, több mint 1 millió lakosával együtt, aminek csak 40 %-a volt magyar. A német haderő hetek alatt lerohanta Jugoszláviát és Görögországot, ráadásul egy mintaszerűen végrehajtott ejtőernyős támadással elfoglalta Angoloktól Kréta szigetét is.

Magyarország hadba lépése

Teleki Pál halála után Bárdossy László lett a miniszterelnök. A tekintélyes politikusok közül csupán Bethlen István, és szűkebb köre képviselte azt az álláspontot, hogy Magyarországnak kívül kell maradnia a háborún. A többség a német sikerek bűvöletében tényként könyvelte el, hogy az elkövetkező korszakban a Német Birodalom lesz a térségünk meghatározó ereje. Nem lehet tehát elvesztegetni a németek jóindulatát, s szomszédinkhoz hasonlóan rész kell vennünk néhány hónapos háborúba. Kapóra jött Kassa feltételezett Szovjet bombázása (mely akár német vagy román is lehetett), mire Bárdossy László miniszterelnök bejelentette a parlamentben, hogy Magyarország és a Szovjetunió között beállt a hadiállapot. Június 1-jén a magyar haderő 45 ezer katonájával megindította támadását. Magyarország hadviselő féllé vált a németek oldalán. 1941. december 7-én a brit kormány ultimátumát követően beállt a hadiállapot Magyarország és Nagy-Britannia közt. December 12-én Bárdossy miniszterelnök hadat üzent USA-nak.