1. kiindulás
-Horatius a magyar költészetnek is része: sokan, sokszor fordították – magyarul is létezik; képei, fordulatai, a nevéhez társított eszmények, magatartási javaslatok beépültek a magyar lírába
-kérdés: költőink mikor, hogyan és miért elegyedtek párbeszédbe ezzel az antik klasszikussal, mely kérdéseit és válaszait gondolták tovább?
2. Quintus Horatius Flaccus (kre 65-8) + Maecenas, Augustus idejében élt
-az ókor egyik legolvasottabb és legnagyobb hatású költője
-az európai kultúrkör egyik legtöbbször megidézett alkotója
-a későbbi korok számára az antik költői eszmény megtestesítője
-sikerének oka: gondolatait ált. emberközeli elemek felhasználásával fejtette ki közelebb hozta a költészetet az emberi létezéshez & fel is lazította (jambikus lejtés) azt
-költészete folyamatos önreflektálás – az irodalom, az alkotó helyét vizsgálva jut oda, hogy elsőként használja mércének a hasznosság elvét – vagyis a költőt a társ. hasznos tagjának tartja az alkotásban rejlő nevelési lehetőségek folytán
művei – 4 csoport
epodosok (= hozzáénekelt) – a polgárháború korát elevenítik meg, az epodos olyan versforma, ami egy hosszabb és egy rövidebb ritmusegységből (egy hexameter & egy jambikus sor) áll
szatírák – horatiusnál (és óta) gúnyos, komikus hatású ábrázolásmód, költői szemlélet; kritikus hangvételű írás, a hexameteres formájú művek sokszor párbeszédesek, erkölcsi és filozófiai problémákat boncolgatnak, horatius a római társ. hibáit, irodalmi ellenfeleinek gyengeségeit kritizálja ezekben
carminák / carmenek (ének, vers, óda) – h. költészetének legjelentősebb csoportja, a görög líra dicsőítő verstípusát (óda) eleveníti fel; költészetének tárgya a társadalmi válság & erkölcsi kérdések, igyekszik túllendülni a jelen válságának kiábrándító voltán talán ebből is adódik az „arany középszer”, megbékélést hirdető életszemélet
episztola – hexameteres formájú költői levél, a téma sokféle, kiemelkedik közülük a kor irodalmi kérdéseiről szóló Ars poetica
részlet:
„Vagy használni akar, vagy tetszeni vágyik az ének / vagy kidalolni a „kellemes és hasznos” tudományát / bármit szólsz, költő, szólj jó röviden, hogy a még lágy / lelkekben foganatja legyen, s ne feledje ki hallja. / Mert kipereg teli szívekből minden, ami fölösleg / Ezt viditásra írod? Ne feledd el azért a valót se! / És ne akard, hogy bárkik is elhiggyék a meséid. / Azt a lenyelt gyereket La…ből ne húzd ki! / Kér az öreg hal, hogy tanítás légyen szavaidban; / csakhogy a súlyos vers nem kell kényes fiaknak. / Tán az a leghelyesebb, mi gyönyörködtet de tanit is / édest s sóst kevers, és aki hallja, okul, de örömmel.”
Életeszmények
aura mediocritas – arany középszer (szélsőségektől mentes élet, költészet)
carpe diem! – élj a jelenben, ragadd meg a napot
odi profanum vulgus – szellemi arisztokratizmus („alacsony tömeg”)
memento mori – mindig az élet végességének tudatában élj
sapere aude – merj tudni, merj a saját értelmedre hagyatkozni (Kant!)
exegi monumentum – emlékművet építek: az alkotás az örök időnek szól
nonum prematur in annum (kilenc évig ülj rajta) – gondold át,ne add ki hamar a kezedből
-alapjai: epikureista filozófia (epikurosz, hellenizmus kora) – bölcs mértéktartással ötvöződő élvezetkultusz, derűs, nyugodt lélek
-meghatározó értékirány: mérték – Ø szélsőségek, egyensúly, szükséges önkorlátozás, mesterségbeli műgond
Licinus Murenához
-témája: az embernek a változásokhoz, a változó körülményekhez való viszonya
-az óda megszólítottja Horatius kortársa, tanító-bölcselő szándékú szózat retorikus felépítés:
1. vsz. helyes magatartásformát megfogalmazó tételmondat, 2-5. vsz. kifejtés, magyarázat, 6. vsz. tételmondat összegző értékű változata
-hajótoposz: a hajózás mint az életen való biztonságos átjutás ősképe a görög irodalomban visszatérő irodalmi toposz
-legfőbb érték: a belső szabadság, a körülményektől való lelki függetlenség
-szapphói versszak (6 szapphói strófa)
Horatius jelenléte a magyar irodalomban
1. Berzsenyi Dániel (1776 – 1836)
klasszicizmus – „tanítani és gyönyörködtetni”
-„a magyar Horác”
-stiláris és formai sokszínűség
-szentimentális, klasszicista, néhol már romantikus (preromantikus) jellegű vonások
-horatiushoz kapcsolódások:
verseit évekig javítgatta, átírta; antik utalások, antik versformák, műfaji rendezettség, műgond, tanító szándék, horatiusi életfilozófia – aura mediocritas, carpe diem
-horatius tisztelt mester volt számára: több verset, ódát írt hozzá, számos művében idéz tőle sorokat, mondatokat, motívumokat és képeket
-Horatius Ad Romanus c. művének mintájára írja meg a Magyarokhoz I. és II.
-műfajválasztásai: óda, elégia, epigramma, episztola – az ókori hagyományokat követi
-költészetében és személyiségében is ellentmondás fogalmazódik meg – költészetének az ókor, az antik világ a mércéje, eszméiben a sztoicizmus dominál – valóságélménye, élete és saját pszichéje azonban romantikus ezek a jellemzők (a vágy-valóság ellentét, melankólia, érzelmi túlfűtöttség) el is távolítja a berzsenyi-szövegeket a horatiusi mintáktól
-az újraírt Horatius-ódák is ennek jegyében módosulnak
Horác – több részlete szinte Horatius-fordítás, a vers egésze viszont a hagyományból kinövő eredetiség példája
-nem csak eggyé forr, hanem szembesítődik, szembeállítódik a két világ is – a horatiusi epikureus derű és berzsenyi melankóliája – pl befejezés nagyon más
Osztályrészem – létösszegző igény – hajómetafora, különbségek a lelkivilágból
2. Virág Benedek (1754-1830)
-a teljes Horatius- életmű lefordítása, korának legnépszerűbb írója, összekötő kapocs a felvilágosodás nemzedéke és a romantika kezdetei között
-hazánkban 1780 után kibontakozó klasszicizmus
-VB. Tökéletesítette & ültette át az antik időmértékes formákat magyarnyelvre – ezután valósul majd meg mégjobban Berzsenyinél
3. Babits Mihály (1883-1941)
-poeta doctus, klasszicizáló-esztétizáló hajlam, antik hagyományok, Nyugat 1.
-első kötet – Levelek Iris koszorújából, 1909 az európai kultúrkincs közös gyökerei, hagyományai
In Horatium
– a kötet nyitó verse, Horatiust idézi meg
– a cím kettős jelentésű: Horatius modorában & ellen egyszerre
-az első négy sor babits fordítása Horatius ódái harmadik könyve első versének kezdő sorai
-a latin művet követi végig – a formai hűséget ellentétezésként használja fel, hogy vitatkozzon horatiussal arany középszer vs. soha meg nem elégedés
-a versírást h.al egyetértve szent tevékenységnek tartja, melynek értő befogadói csak a kiválasztottak/beavatottak lehetnek
-kettős ars poetica: a költői beszéd új összefüggéseket megalkotni akaró igénye & a hagyományokhoz való kötődés
– de a hagyomány újraértelmezését is jelzi – ezért lehet a vers a horatiusi óda ellenódája
4. Petri György (1943-2000)
-Horatiusi, 1981 – örökhétfő c. kötet – szamizdat
-a versben a horatius-motívumoki deformált, lealacsonyított, vulgáris változatban jelennek meg
-2 meghatározó költői eszköz: utalás & kontraszt – horatius verseinek világa & a mai világ közötti ellentét a vers jelentése
-nemcsak a világok között van kontraszt, hanem a vers stílusrétegei & nagyobb kompozíciós egységei között is
-a vers hőse a társadalom perifériájára került figura – horatius békés vidéki magányából csöveslét, a csavargó hajléktalansága lett
-a sztoicizmus, a rezignáció legkomorabb változata a gyűlölt rend megváltoztathatatlanságának élményéből fakad
-központi metafora: váróterem – ehhez kapcsolódnak az utazás ősi toposzát felidéző menetrend & bőrönd szavak
váróterem: megfeneklett, sehová sem tartó élet metaforája
-a szöveg szétválik három különnemű egységre: az első négysoros versszak falusi idillje; középső 13 sor várótermi világa; 4. vsz. komor & öntudatos pátosz
-kert –váróterem- kozmosz: három helyszín, három létszint
Összegzés
-a horatiusra jellemző sztoikus-epikureiste életfilozófiát és magatartást minden magyar költő áthangolja, átformálja
-szerepfelvétel helyett a szereppel való azonosulás képtelensége
-epigonizmus helyett esztétikai-poétikai értékteremtés (?)
-legfontosabb Horatius-fordítók: Devecseri Gábor, Virág Benedek, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Bede Anna