A GYERMEKVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA
A gyermekek jogai
Az emberi jogoknak három generációját különböztetjük meg. Első generációs emberi jogok a polgári és a politikai jogok (gondolat, lelkiismeret, vallásszabadság, szólásszabadság). A második generációs emberi jogok a gazdasági, szociális és kulturális jogok. A harmadik generációs emberi jogok a szolidaritási jogok (egészséges környezethez való jog, diszkriminációval szembeni védelem).
A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelését és jólétét biztosító saját családi környezetben való nevelkedéséhez.
A gyermeknek joga van:
ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéshez,személyiségének kibontakozásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, társadalomba való beilleszkedéséhez;
a fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakoztatását segítő különleges ellátáshoz;
ahhoz, hogy fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségre káros szerek ellen védelemben részesüljön;
emberi méltósága tiszteletben tartásához, bántalmazással, fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal szembeni védelemhez;
az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez.
A gyermek nem vethető alá kegyetlen, embertelen, megalázó testi fenyítésnek, büntetésnek vagy bánásmódnak,
A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában, fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá, hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia.
A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani.
A gyermeki jogok a második generációs emberi jogokhoz tartoznak. Jelen formájukat a gyermekek jogairól szóló, 1989. november 20-án New Yorkban kelt egyezmény szabályozza.
Az egyezmény vezérelve a gyermek mindenek felett álló érdekét (the child’s best interest) hangsúlyozza. Eszerint minden gyermeket érintő döntésben a gyermek érdekei az elsődlegesek, az adott helyzetben a megadható legtöbb jogot kell biztosítani számára, a döntésben a gyermek legjobb érdekét kell előnyben részesíteni.
Az egyezmény a gyermekek jogairól a következő alapjogokat fogalmazza meg
Minden gyermeknek joga van a szeretetre és gondoskodásra.
Minden gyermek egyenlő.
Minden gyermeknek joga van a megfelelő egészséges ennivalóhoz.
Minden gyermeknek joga van az oktatáshoz.
Minden gyermeknek joga van az egészségügyi ellátáshoz.
Minden gyermeknek joga van a játékhoz.
A gyermekeket nem szabad dolgoztatni.
A gyermekeket nem szabad elhanyagolni.
A gyermekek nem válhatnak háború áldozatává.
A gyermekek nem válhatnak szexuális visszaélés áldozatává.
A gyermekeknek joguk van kifejezni saját véleményüket.
A gyermekeknek joguk van saját vallásukat gyakorolni.
A gyermekeknek joguk van a másokkal való együttlétre.
A gyermekeknek joguk van az információhoz.
A családon kívül élő gyermekeknek joguk van a speciális védelemhez.
A menekült gyermekeknek joguk van a speciális segítséghez.
A fogyatékkal élő gyermeknek joguk van a speciális gondozáshoz.
A törvénnyel összeütközésbe kerülő gyermekeket megilleti a külön segítség.
Hazánkban a gyermeki jogok a következő jogi formákban kerültek lefektetésre:
az Alkotmány,
a gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. törvény),
a családjogi törvény (1952. évi IV. törvény),
a munka törvénykönyve,
a közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. törvény),
az egészségügyi törvény (1997. évi CLIV. törvény),
büntető igazságszolgáltatás.
Az ENSZ tagállamai sorában azon országok közé tartozunk, ahol a nemzeti jogalkotás és a belső jogrendszer megfelel az előírásoknak, így a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer eleget tesz a nemzetközi dokumentumokban felállított követelményeknek.
A gyermekek kötelességei:
A gyermekek kötelességteljesítését csak abban az esetben lehet számon kérni, ha a nevelésük során lehetőségük volt elfogadni és szeretni saját magukat és a környezetükben élőket. Ha nem tanulhatta meg a gyermek, hol vannak a határok, melyek a szabályok az életben, akkor nem várható el tőle, hogy ezek szerint viselkedjen.
A gyermek kötelessége
gondozása, nevelése érdekében szülőjével vagy más törvényes képviselőjével, gondozójával együttműködjön;
képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségeinek;
tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától.
A gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények házirendje a gyermek életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodva állapítja meg a gyermekek jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait. Az intézmény házirendjét az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni, és gondoskodni kell annak megismertetéséről. A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.Vannak rizikófaktorok, melyek veszélyeztetik, hogy a gyermek kötelességét végre tudja hajtani. Ezek pedig:
saját személyiségében rejlő rizikófaktorok (agresszív, befolyásolható);
antiszociális viselkedés (nem képes közösségekbe beilleszkedni);
iskolai kudarcok, eredménytelen tanulás (szülőnek, törvényes képviselőnek segíteni kell a felzárkóztatást);
iskolai tevékenységekben (sport, kirándulás) való részvétel hiánya (így nincs sikerélménye az iskolában);
a droggal való rokonszenvezés (a droghasználat személyiségromboló hatású);
drogos barátai vannak (elképzelhető, hogy ő maga is drogozni fog);
barátok befolyása (a kortárscsoport minősége meghatározó);
kimaradás az iskolából (rossz társaságba és bűncselekménybe keveredhet);
családi problémák (családon belüli erőszak személyiségromboló hatású);
labilis személyiség (könnyen igent mond deviáns tevékenységekre).
A szülők, valamint a gyermekekkel foglalkozó gyermekvédelmi szakemberek feladata, hogy e tényezőket kompenzálják, neveljék a gyermeket oly módon, hogy hasznos tagja lehessen a társadalomnak.
A gyermekvédelmi törvény szerint a gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A gyermekvédelmi törvény a gyermek alkotmányos jogainak, védelmének feladatával megbízza az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, kezdeményezi a család és gyermeki jogok miniszteri biztosa hivatalának felállítását, a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek jogainak védelme és e jogok érvényesítése érdekében működteti a gyermekjogi képviselő intézményét.
A gyermeki jogok védelme és hatékonysága a jogok képviseletének többfokozatú megjelenítését igényli:
társadalmi képviselet szintje (a társadalom viszonya a gyermekhez,
törvényhozás szintje (nemzetközi elvárások),
adminisztratív képviselet (a megvalósítás intézményei),
személyes, egyéni képviselet (a megvalósítás szakemberei),
gyermekek önképviselete.
Az ENSZ tagállamai sorában azon országok közé tartozunk, ahol a követelmények nagy része a tételes rendelkezésekben szerepel. A nemzeti jogalkotás és a belső joggyakorlat megfelel az előírásoknak, így a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer a jogalkotást tekintve alapvetően eleget tesz a nemzetközi dokumentumokban a felállított követelményeknek és kívánalmaknak. Fontos a legelhanyagoltabb területeken a gyermeki jogok biztosításának erősítése (szociális biztonsághoz való jog, elhanyagolással, bántalmazással szembeni védelem joga, kisebbségben élő gyermekek jogainak bővítése stb.)
Szükséges lenne egy átfogó, a gyermeki jogok biztosítását szolgáló integrált nemzeti politika, az egyezmény elvárásai szerint szabályozott feladatok teljes körű megvalósítása és ennek ellenőrzése, az egyezmény elveinek és rendelkezéseinek a társadalom széles körében történő megismertetése, a szakemberek ennek megfelelő képzése, a gyermeki jogok iskolában történő oktatása.
A szülők jogai és kötelességei
A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy a gyermekét családban gondozza, nevelje és biztosítsa a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket:
különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást;
valamint az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást.
A gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon.
A gyermek szülője jogosult és köteles gyermekét annak személyi és vagyoni ügyeiben képviselni.
Köteles:
gyermekével együttműködni;
gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni;
gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni;
gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni;
a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, hatóságokkal együttműködni.
A szülői kötelességek felsorolása jó alkalom arra, hogy hangsúlyozzuk, a szülő jogosult arra, hogy a gyermeke neveléséhez minden segítséget megkapjon, és tájékoztassák azokról az ellátásokról, amelyekre jogosult.
Sajátos a helyzet akkor, ha gyermek gyermekvédelmi gondoskodásba kerül.
A gyermekvédelmi gondoskodásba vett gyermek szülője jogosult arra, hogy:
a gyermeke gondozójától, gyámjától, hivatásos gyámjától a gyermeke elhelyezéséről, neveléséről, fejlődéséről rendszeres tájékoztatást kapjon;
a gyámhivataltól gyermeke gondozási helyének megváltoztatását kérje;
a gyermeke családba történő visszahelyezése érdekében a települési önkormányzattól a nevelésbe vétel okának elhárításához, a körülmények rendezéséhez, a gyermek családba való visszahelyezéséhez segítséget kapjon;
a gyermeke sorsát érintő lényeges kérdésekben meghallgassák.
A gyermekvédelmi gondoskodásba vett gyermek szülője jogosult és köteles:
a gyermeke gondozását ellátó személyekkel, intézményekkel együttműködni;
a gyermekével kapcsolatot tartani.
Köteles:
minden tőle elvárhatót megtenni gyermeke családba történő visszahelyezéséért;
tiszteletben tartani a nevelőszülő családját és otthonát, az intézményben dolgozó személyeket, köteles betartani az intézmény rendjét;
gyermeke ellátásáért gondozási díjat fizetni.
A szülői felügyeleti jog tartalma
A szülői felügyeleti jog jelenti a kiskorú gondozását, nevelését; törvényes képviseletének jogát és kötelezettségét; vagyonának kezelését; gyámnevezés és a gyámságból való kizárás jogát.