Egyéb tételek

Ismertesse a gyermekek jogainak rendszerét, szülői jogokat és kötelezettségeket, valamint a gyermekvédelem hatósági eljárásait

A GYERMEKVÉDELEM JOGI SZABÁLYOZÁSA

A gyermekek jogai

Az emberi jogoknak három generációját különböztetjük meg. Első generációs emberi jogok a polgári és a politikai jogok (gondolat, lelkiismeret, vallásszabadság, szólásszabadság). A második generációs emberi jogok a gazdasági, szociális és kulturális jogok. A harmadik generációs emberi jogok a szolidaritási jogok (egészséges környezethez való jog, diszkriminációval szembeni védelem).

A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelését és jólétét biztosító saját családi környezetben való nevelkedéséhez.

A gyermeknek joga van:

  • ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéshez,személyiségének kibontakozásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, társadalomba való beilleszkedéséhez;

  • a fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakoztatását segítő különleges ellátáshoz;

  • ahhoz, hogy fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségre káros szerek ellen védelemben részesüljön;

  • emberi méltósága tiszteletben tartásához, bántalmazással, fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal szembeni védelemhez;

  • az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez.

  • A gyermek nem vethető alá kegyetlen, embertelen, megalázó testi fenyítésnek, büntetésnek vagy bánásmódnak,

  • A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a médiában, fejlettségének megfelelő, ismeretei bővítését segítő, a magyar nyelv és kultúra értékeit őrző műsorokhoz hozzáférjen, továbbá, hogy védelmet élvezzen az olyan káros hatásokkal szemben, mint gyűlöletkeltés, az erőszak és a pornográfia.

  • A gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani.

A gyermeki jogok a második generációs emberi jogokhoz tartoznak. Jelen formájukat a gyermekek jogairól szóló, 1989. november 20-án New Yorkban kelt egyezmény szabályozza.

Az egyezmény vezérelve a gyermek mindenek felett álló érdekét (the child’s best interest) hangsúlyozza. Eszerint minden gyermeket érintő döntésben a gyermek érdekei az elsődlegesek, az adott helyzetben a megadható legtöbb jogot kell biztosítani számára, a döntésben a gyermek legjobb érdekét kell előnyben részesíteni.

Az egyezmény a gyermekek jogairól a következő alapjogokat fogalmazza meg

Minden gyermeknek joga van a szeretetre és gondoskodásra.

Minden gyermek egyenlő.

Minden gyermeknek joga van a megfelelő egészséges ennivalóhoz.

Minden gyermeknek joga van az oktatáshoz.

Minden gyermeknek joga van az egészségügyi ellátáshoz.

Minden gyermeknek joga van a játékhoz.

A gyermekeket nem szabad dolgoztatni.

A gyermekeket nem szabad elhanyagolni.

A gyermekek nem válhatnak háború áldozatává.

A gyermekek nem válhatnak szexuális visszaélés áldozatává.

A gyermekeknek joguk van kifejezni saját véleményüket.

A gyermekeknek joguk van saját vallásukat gyakorolni.

A gyermekeknek joguk van a másokkal való együttlétre.

A gyermekeknek joguk van az információhoz.

A családon kívül élő gyermekeknek joguk van a speciális védelemhez.

A menekült gyermekeknek joguk van a speciális segítséghez.

A fogyatékkal élő gyermeknek joguk van a speciális gondozáshoz.

A törvénnyel összeütközésbe kerülő gyermekeket megilleti a külön segítség.

Hazánkban a gyermeki jogok a következő jogi formákban kerültek lefektetésre:

az Alkotmány,

a gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. törvény),

a családjogi törvény (1952. évi IV. törvény),

a munka törvénykönyve,

a közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. törvény),

az egészségügyi törvény (1997. évi CLIV. törvény),

büntető igazságszolgáltatás.

Az ENSZ tagállamai sorában azon országok közé tartozunk, ahol a nemzeti jogalkotás és a belső jogrendszer megfelel az előírásoknak, így a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer eleget tesz a nemzetközi dokumentumokban felállított követelményeknek.

A gyermekek kötelességei:

A gyermekek kötelességteljesítését csak abban az esetben lehet számon kérni, ha a nevelésük során lehetőségük volt elfogadni és szeretni saját magukat és a környezetükben élőket. Ha nem tanulhatta meg a gyermek, hol vannak a határok, melyek a szabályok az életben, akkor nem várható el tőle, hogy ezek szerint viselkedjen.

A gyermek kötelessége

gondozása, nevelése érdekében szülőjével vagy más törvényes képviselőjével, gondozójával együttműködjön;

képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségeinek;

tartózkodjék az egészségét károsító életmód gyakorlásától és az egészségét károsító szerek használatától.

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények házirendje a gyermek életkorához, egészségi állapotához, fejlettségi szintjéhez igazodva állapítja meg a gyermekek jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait. Az intézmény házirendjét az intézményben jól látható helyen ki kell függeszteni, és gondoskodni kell annak megismertetéséről. A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.Vannak rizikófaktorok, melyek veszélyeztetik, hogy a gyermek kötelességét végre tudja hajtani. Ezek pedig:

saját személyiségében rejlő rizikófaktorok (agresszív, befolyásolható);

antiszociális viselkedés (nem képes közösségekbe beilleszkedni);

iskolai kudarcok, eredménytelen tanulás (szülőnek, törvényes képviselőnek segíteni kell a felzárkóztatást);

iskolai tevékenységekben (sport, kirándulás) való részvétel hiánya (így nincs sikerélménye az iskolában);

a droggal való rokonszenvezés (a droghasználat személyiségromboló hatású);

drogos barátai vannak (elképzelhető, hogy ő maga is drogozni fog);

barátok befolyása (a kortárscsoport minősége meghatározó);

kimaradás az iskolából (rossz társaságba és bűncselekménybe keveredhet);

családi problémák (családon belüli erőszak személyiségromboló hatású);

labilis személyiség (könnyen igent mond deviáns tevékenységekre).

A szülők, valamint a gyermekekkel foglalkozó gyermekvédelmi szakemberek feladata, hogy e tényezőket kompenzálják, neveljék a gyermeket oly módon, hogy hasznos tagja lehessen a társadalomnak.

A gyermekvédelmi törvény szerint a gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A gyermekvédelmi törvény a gyermek alkotmányos jogainak, védelmének feladatával megbízza az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, kezdeményezi a család és gyermeki jogok miniszteri biztosa hivatalának felállítását, a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermek jogainak védelme és e jogok érvényesítése érdekében működteti a gyermekjogi képviselő intézményét.

A gyermeki jogok védelme és hatékonysága a jogok képviseletének többfokozatú megjelenítését igényli:

társadalmi képviselet szintje (a társadalom viszonya a gyermekhez,

törvényhozás szintje (nemzetközi elvárások),

adminisztratív képviselet (a megvalósítás intézményei),

személyes, egyéni képviselet (a megvalósítás szakemberei),

gyermekek önképviselete.

Az ENSZ tagállamai sorában azon országok közé tartozunk, ahol a követelmények nagy része a tételes rendelkezésekben szerepel. A nemzeti jogalkotás és a belső joggyakorlat megfelel az előírásoknak, így a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer a jogalkotást tekintve alapvetően eleget tesz a nemzetközi dokumentumokban a felállított követelményeknek és kívánalmaknak. Fontos a legelhanyagoltabb területeken a gyermeki jogok biztosításának erősítése (szociális biztonsághoz való jog, elhanyagolással, bántalmazással szembeni védelem joga, kisebbségben élő gyermekek jogainak bővítése stb.)

Szükséges lenne egy átfogó, a gyermeki jogok biztosítását szolgáló integrált nemzeti politika, az egyezmény elvárásai szerint szabályozott feladatok teljes körű megvalósítása és ennek ellenőrzése, az egyezmény elveinek és rendelkezéseinek a társadalom széles körében történő megismertetése, a szakemberek ennek megfelelő képzése, a gyermeki jogok iskolában történő oktatása.

A szülők jogai és kötelességei

A gyermek szülője jogosult és köteles arra, hogy a gyermekét családban gondozza, nevelje és biztosítsa a gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket:

különösen a lakhatást, étkezést, ruházattal való ellátást;

valamint az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutást.

A gyermek szülője jogosult arra, hogy a gyermeke nevelkedését segítő ellátásokról tájékoztatást, neveléséhez segítséget kapjon.

A gyermek szülője jogosult és köteles gyermekét annak személyi és vagyoni ügyeiben képviselni.

Köteles:

gyermekével együttműködni;

gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni;

gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni;

gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni;

a gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, hatóságokkal együttműködni.

A szülői kötelességek felsorolása jó alkalom arra, hogy hangsúlyozzuk, a szülő jogosult arra, hogy a gyermeke neveléséhez minden segítséget megkapjon, és tájékoztassák azokról az ellátásokról, amelyekre jogosult.

Sajátos a helyzet akkor, ha gyermek gyermekvédelmi gondoskodásba kerül.

A gyermekvédelmi gondoskodásba vett gyermek szülője jogosult arra, hogy:

a gyermeke gondozójától, gyámjától, hivatásos gyámjától a gyermeke elhelyezéséről, neveléséről, fejlődéséről rendszeres tájékoztatást kapjon;

a gyámhivataltól gyermeke gondozási helyének megváltoztatását kérje;

a gyermeke családba történő visszahelyezése érdekében a települési önkormányzattól a nevelésbe vétel okának elhárításához, a körülmények rendezéséhez, a gyermek családba való visszahelyezéséhez segítséget kapjon;

a gyermeke sorsát érintő lényeges kérdésekben meghallgassák.

A gyermekvédelmi gondoskodásba vett gyermek szülője jogosult és köteles:

a gyermeke gondozását ellátó személyekkel, intézményekkel együttműködni;

a gyermekével kapcsolatot tartani.

Köteles:

minden tőle elvárhatót megtenni gyermeke családba történő visszahelyezéséért;

tiszteletben tartani a nevelőszülő családját és otthonát, az intézményben dolgozó személyeket, köteles betartani az intézmény rendjét;

gyermeke ellátásáért gondozási díjat fizetni.

A szülői felügyeleti jog tartalma

A szülői felügyeleti jog jelenti a kiskorú gondozását, nevelését; törvényes képviseletének jogát és kötelezettségét; vagyonának kezelését; gyámnevezés és a gyámságból való kizárás jogát.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.