20. TÉMAKÖR: Ismertesse a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjait, a családon belüli erőszak, a gyermekbántalmazás lehetséges módjait, a bántalmazás tüneteit.
Jelzőrendszer működése és résztvevői
Gyermekvédelmi Törvény: 1997.XXXI. törvény (Gyvt). szabályozza
17. § (1) Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében
a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos,
b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ,
c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó,
d) a rendőrség,
e) az ügyészség,
f) a bíróság,
g) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása,
h) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmények és személyek kötelesek
a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál,
b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén.
Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyek, szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni.
Az elhanyagolás fajtái,okai, formái, pszichológiai aspektusai:
A gyermekbántalmazás bio-pszicho-szociális megközelítése
Gyermek elhanyagolása és bántalmazása több összetevő eredménye, s a gyermek fejlődésének valamennyi aspektusát érinti, a fizikai, érzelmi, szociális, lélektani, erkölcsi, oktatási, kognitív vonatkozásokat egyaránt. Ezért a gyermekbántalmazás jelenségkörének megértése komplex megközelítést kíván, az egészségügyinél szélesebb kontextusba kell helyezni, a családi és közösségi szempontok figyelembevételével.
A gyermekbántalmazás és elhanyagolás formái
ABÚZUS (bántalmazás) ELHANYAGOLÁS
Fizikai bántalmazás
– Fizikai sérülést okozó bánásmód
– A gyermek életkorának és fejlettségi
szintjének nem megfelelő dolgoztatása
– Más által előidézett Münchausen szindróma
Fizikális elhanyagolás
– Orvosi ellátás elégtelensége
– Fizikai szükségletek kielégítésének
hiánya, elégtelensége
– Biztonságnyújtás hiányossága,
elégtelen felügyelet
Érzelmi, pszichológiai bántalmazás
– Súlyos érzelmi-, mentális-, vagy magatartászavart okozó bánásmód, mely a gyermek érzelmeivel való tartós visszaélés talaján alakul ki.
– A gyermek jelenlétében erőszakos, támadó, durva magatartás más családtaggal -többnyire
az anyával- szemben
Érzelmi elhanyagolás
– A csecsemő/gyermek érzelmi, kötődési igényeinek tartós és durva mellőzése, elutasítása.
Szexuális bántalmazás
– A gyermek szexuális tevékenységekre való kényszerítése vagy csábítása függetlenül attól,
hogy az áldozat tisztában van-e azzal, hogy mi történik vele.
– Gyermekek bevonása pornográf anyagok megtekintésébe vagy készítésébe, valamint
a szülő vagy a gondozó, ill. felnőtt személy szexuális tevékenységének figyelésébe.
Oktatási- nevelésbeli elhanyagolás
– Az életkornak megfelelő szellemi fejlődés támogatásának hiánya – Iskolalátogatási kötelezettség elmulasztása.
– A gyermek speciális képzési, fejlesztési szükségleteinek elmulasztása.