28. Az alapellátások rendszere
Alapellátás az idősellátásban
Hazánk az öregedő társadalmak közé sorolható. Ennek hátterében az időskorúak számának és számarányának növekedése áll, ami egyrészt a születések számának csökkenésével, másrészt a várható élettartam növekedésével magyarázható. Bár hazánk demográfiai állapotjellemzői igen kedvezőtlenek, nem tartozunk a kirívóan öreg korösszetételű országok közé.
Napjainkban, egész Európában valódi forradalmat élünk meg: a hosszú élettartam forradalmát. A demográfiai változások vizsgálatakor jól követhető, hogy a hazai népesség folyamatos csökkenése a lakosság idősödésével párhuzamosan zajlik a ’60-as évek óta. Emelkedik az időskorúak, az egyedül élők és a nem házasok népességen belüli aránya. Néhány évvel ezelőtt nem sokan élték meg századik életévüket: napjainkban 1100 fő felett van a száz éves vagy ennél idősebbek száma, és a 90 évesnél idősebbek száma is meghaladja a 35 ezer főt.
A hazai időspolitika célkitűzései hosszú távúak, a jelenre és a jövőre is fókuszálnak.
Idősellátási rendszer
Hazánkban – több nyugat-európai országhoz hasonlóan – az összlakosságon belül egyre nagyobb az idősek aránya, ami növekvő szükségleteket eredményez az idősellátás területén, finanszírozási és szabályozási változtatásokra készteti a döntéshozókat. Az 1993. évi III. törvény foglalja magába – bizonyos, a jogszabályban előírt rászorultsági, jogosultsági feltételeknek való megfelelés esetén – az idősek által igénybe vehető szolgáltatásokat. A rendszerváltást követően e törvény egyik alapvető funkciója az állam felelősségének meghatározása, a szolgáltatások, ellátások körének definiálása volt. A piacgazdaság kialakulása miatt az is szükségessé vált, hogy az állam a szolgáltatók lehetséges körét az önkormányzati intézmények mellett kibővítse egyházi és magánfenntartású intézményekkel. Az állam elsősorban mint finanszírozó, a települési önkormányzatok vagy mint a szolgáltatást megszervezők, vagy mint szolgáltatók jelentek meg, de végső soron az ellátási kötelezettség e törvény szerint máig egyértelműen az önkormányzatoké.
Pénzbeli ellátások
• Időskorúak járadéka (szolgálati idő hiányában nem kap nyugdíjat)
• Ápolási díj (normatív alapon, otthoni ápolást célozza)
• Települési támogatás: A képviselő-testület az e törvény rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek alapján – pénzbeli vagy természetbeni formában – települési támogatást nyújt. Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen
a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,
c) a gyógyszerkiadások viseléséhez,
d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.
Természetben nyújtott szociális ellátások
• Közgyógyellátás (alap: szociális rászorultság, nem az egészségi állapot!)
Szociális szolgáltatások
• Alapszolgáltatások: szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, időskorúak nappali ellátása,- Idősek Klubja
• Szakosított ellátások: Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények, Időskorúak gondozóháza (idősek átmeneti ellátása), Ápolást-gondozást nyújtó, tartós bentlakást biztosító intézmények – idősek otthonai.
Átmeneti ellátási formák
– ideiglenes jelleggel, legfeljebb egy évi időtartamra teljes körű ellátást biztosítanak.
Ebbe az intézményi körbe tartozik:
♦ az időskorúak gondozóháza, amely azoknak az időskorúaknak, valamint a 18. életévüket betöltött beteg személyeknek biztosítanak ellátást, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni.
Étkeztetés
62. §411 (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a) koruk,
b) egészségi állapotuk,
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d) szenvedélybetegségük, vagy
e) hajléktalanságuk
Házi segítségnyújtás
63. § (1)413 Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy személyi gondozást kell nyújtani.
(3)415 Szociális segítés keretében biztosítani kell
a) a lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködést,
b) a háztartási tevékenységben való közreműködést,
c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtást,
d) szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítését.
(4)416 Személyi gondozás keretében biztosítani kell
a) az ellátást igénybe vevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását,
b) a gondozási és ápolási feladatok elvégzését,
Családsegítés
64. §422 (1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
65. §431 (1)432 A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.
Támogató szolgáltatás
A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.
Szakosított ellátási formák:
Ápolást, gondozást nyújtó intézmények
Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. A 68. § (5) bekezdése szerinti személy ellátása esetén az ellátás tartalmát a 94/C. § szerinti megállapodás határozza meg.
Ápolást, gondozást nyújtó intézmény az idősek otthona
Az idősek otthona komplex ellátást nyújt:
Ennek keretében megvalósul:
Fizikai ellátás ( alapápolási feladatok: etetés, itatás,öltöztetés, tisztázás, szakszerű haj, bőr körömápolás, fürdetés,mobilizálás, vérnyomásmérés, sebkötözés, stb.)
Egészségügyi ellátás: orvosi jelenlét, gyógyszerrel történő ellátás, gyógyászati segédeszközökkel történő ellátás
Mentálhigiénés segítségnyújtás( egyéni foglalkozások, terápiák: zeneterápia, biblioterápia, álatterápia)
Foglalkoztatás: Klubfoglalkozások, kirándulások, programok
Érdekvédelem: Ellátott jogi képviselő, lakóbizalmi, hivatalos ügyek intézése