Víz jelentősége és szennyezése

A bioszférában a víz igen fontos környezeti tényező. Elsősorban azért, mert az élet megjelenésének alapvető feltétele, valamint jelentősen befolyásolja a fajok elterjedését. Minden élőlény egy részét víz alkotja.

Víz hatása a növényekre

• A változó vízállapotú növények vízháztartása nagyban függ a környezet víztartalmától. Az ide tartozó növények kiszáradástűrőek, mert száraz időben kiszáradnak, de nedves időben felélednek. Pl. zuzmók, mohák.

• Az állandó vízállapotú növények jó vízmegtartó képessége, és szabályozható párologtatása teszi egyenletessé vízháztartásukat. Víz igényük alapján csoportosíthatók: vízi növények (hínárok, békalencse, tavirózsa), mocsári növények (nád, gólyahír, gyékény), közepes vízellátottságúak (gabonafélék, termesztett növények) és szárazságtűrő növények (kaktusz).

Víz az állatok számára

Az állatok más és más féleképpen alkalmazkodnak a vízhiányhoz. A gerincesek sokkal kevésbé tűrik a vízhiányt, mint a gerincesek. Egyes állatok úgy alkalmazkodnak a vízhiányhoz, hogy visszatartják az anyagcsere-folyamatok során keletkezett víz nagy részét, és ezt újra felhasználják.

Vizek öntisztulása:

Az a folyamat, mely során egy természetes víz a beléje kerülő szennyező anyagoktól külső beavatkozás nélkül megszabadul. Ez rendszerint egy biológiai folyamat, amelyben élőlények vesznek részt. Az öntisztulásban baktériumok, gombák, szivacsok, csalánozók egyes férgek vesznek részt. Üteme függ a szennyezés mértékétől, a víz oxigéntartalmától, hőmérsékletétől és az élővilágtól.

Vizek szennyezésének típusai

• Az eutrofizáció olyan folyamat, mely során a vizekbe növényi és állati maradványok kerülnek, amiket a növények felvesznek, így elszaporodnak. Okai: szerves anyagban gazdag hulladék bejuttatása, szennyvíz bevezetése.

• A mérgek a koncentrációjúknak megfelelően pusztítanak a vízbe kerülve. Főként a növényvédő szerek, a mosószerek és a nehézfémek veszélyesek, ugyanis ha az állatok vagy a növények felveszik, nagymértékben károsodik a szervezetük.

• Az olajszennyeződés azért veszélyes, mert az olaj fajsúlya könnyebb a vízénél, ezért a víz felszínén elterül, ezzel elzárva az élőlényeket a levegőtől és a fénytől.

Ivóvíz nyerésének módjai

Ivóvizet főként a parti szűrésű kutakból, valamint a sarkvidéki jégből nyerjük. Viszont sok iható víz származik még az artézi kutakból, a karsztvízből, ásott és fúrt kutakból.

Mára már felszínen folyó vizeink néhány hegyi pataktól eltekintve nem ihatóak. Sőt a felszín alatti vizek többsége is erősen szennyezett. Talajvíz, mintegy 20 méteres mélységig ivóvízellátásra nem alkalmas.

A közműolló a vezetékes ivóvízzel való ellátottság és a csatornázottság mértékének összevetése.

Mechanikai és a biológiai víztisztítás lényege

Természetes vizek mechanikai tisztítása a lebegő anyagok eltávolításával kezdődik. Ez ülepítéssel, derítéssel, végül szűréssel történik. A biológiai szennyvíztisztításban az algák nélkülözhetetlen szerepet játszanak. Az algák fotoszintéziséből származó oxigén felhasználásával a baktériumok oxidálják a vízben lévő szerves anyagokat.