Előzmények:
– elterjed a liberalizmus és a nacionalizmus felerősödnek a nemzeti egységtörekvések, illetve függetlenségi mozgalmak (főleg a Balkánon)
– krími háború Oroszország területeket (Boszporusz, Dardanellák) akar, megtámadja az Oszmán Birodalmat, a törökök vereséget szenvednek, de a franciák és britek nem engedik, hogy ilyen mértékben terjeszkedjen, az osztrákok pedig magukra hagyják az oroszokat (ellentét alakul ki így közöttük) béke: semleges tengerszorosok, független az Oszmán Birodalom
– létrejön az olasz egység és a német egység kialakul Európa nagyhatalmi térképe
– a porosz vezetésű kisnémet egység létrejöttében a franciák, britek, olaszok támogatták a poroszokat az osztrákok ellen, ám Franciaország nem kapja meg az ígért területeket francia-porosz háború tör ki III. Napóleon fogsága, a császárság bukása.
– a versailles-i kastélyban kiáltják ki a Német Császárságot a franciáknak ez megalázó, továbbá a németek elveszik Elzász-Lotharingiát, ami miatt a franciák revánsot akarnak venni, vissza akarnak vágni.
– 1873 – Bismarck kezdeményezésére létrejön a három császár szövetsége:
– Bismarck tartott attól, hogy Franciaország visszavág, ezért az ország elszigetelésére törekedett
– Németország (I. Vilmos német császár), Oroszország (II. Sándor orosz cár), Osztrák- Magyar Monarchia (Ferenc József osztrák császár)
– minden európai konfliktus esetén együttműködnek.
– azonban az OMM és Oroszország között ellentét a „balkáni kérdés” miatt (az Oszmán Birodalom meggyengülése ugyanis jó lehetőséget kínált a terjeszkedésre, a Balkán pedig fontos stratégiai terület volt).
– a Balkánon felerősödik a nacionalizmus, a nemzetek helyre akarják állítani a történelmi határokat, szabadságra vágynak a törökök leverik ezeket a mozgalmakat orosz-török háború (az oroszok beavatkoznak a török megtorlás miatt) vereséget szenvednek a törökök, a San Stefano-i béke zárja le a háborút, melynek következtében a birodalom gyakorlatilag elveszítette az európai területeket.
– 1878 – berlini kongresszus:
- oka: Oroszország mohó „területéhsége” a nagyhatalmak érdekeit sérti, rendezni akarják az európai erőviszonyokat
- független Románia, Montenegró, Szerbia, Bosznia-Hercegovina az OMM védnöksége alá került, a bolgárok autonómiát kapnak az Oszmán Birodalmon belül (de az orosz védnökség alatti Nagy-Bulgária nem jöhet létre) Oroszországot sértették a döntések.
– fellazul a három császár szövetsége (mivel egyre fokozódik az ellentét az OMM és Oroszország között, így Németország nem számíthatott mindkét szövetségesére) formálissá válik, bár 1881-ben megújítják, de a másokkal való együttműködés már fontosabb lett.
– a felszabadult nemzetek igényt tartanak az Oszmán Birodalom megmaradt területeire, így már egymásban is vetélytársakat láttak, továbbá egyre kevésbé tűrték az elnyomást a Balkán Európa „lőporos hordójává válik”.
További szövetségi rendszerek kialakulása:
– 1879 – Németország, Osztrák-Magyar Monarchia katonai szövetsége/kettős szövetség a három császár szövetségének fellazulása miatt szorosabbra fűzték a kapcsolatukat (katonai együttműködés közöttük orosz (OMM ellen) illetve francia (Németország ellen) támadás esetén, továbbá a másik cél még mindig Franciaország elszigetelése volt)
– 1882 – Olaszország csatlakozik a kettős szövetséghez hármas szövetséggé alakul
– később csatlakozik Románia is.
DE: Olaszország igényt tart Dél-Tirolra és a dalmát kikötővárosokra (osztrák-olasz ellentét), Románia pedig Erdélyre
A császári Németország időközben vezető gazdasági nagyhatalommá válik, és világhatalmi terveket fogalmazott meg, megkezdődött az agresszív külpolitika időszaka.
II. Vilmos trónra lépésével Bismarckot menesztik (rossz viszony, mivel túl nagy volt a hatalma a király mellett, az uralkodó viszont határozott volt, nem tűrte, hogy felé nőjenek)
A kettős szövetség létrejöttével Oroszország Európában szövetséges nélkül maradt, az elszigetelt Franciaország pedig csak Oroszország támogatására számíthatott a németekkel szemben.
A 19. század végén megindul a nagyhatalmak gyarmati vetélkedése, a nagyhatalmak imperialista (birodalomépítő) folytattak felosztották egymás közt az addig még meg nem szállt afrikai illetve ázsiai területeket. ellentéteket szült az, hogy kinek mennyi gyarmata van
– 1893 – orosz-francia katonai szerződés, II. Vilmos cári udvar Franciaország ezt az ellentétet kihasználja Németország kétfrontos háborúra készülhetett, Bismarck ettől tartott.
– 1902 – francia-olasz titkos megállapodás Róma semlegességet ígér francia-német háború esetében (megbomlik a hármas szövetség)
– 1904 – entente cordiale „szívélyes megállapodás”/ angol-francia szövetség (holott az angolok és a franciák között régóta ellentét volt, de le kellett ezeket küzdeni, mivel Németország veszélyt jelentett már számukra)
– elhatárolják érdekszférájukat, hogy megszűnjenek az ellentétek
– Németország előrenyomulását is meg akarták akadályozni.
+ angol-orosz katonai szövetség 1907-ben (hármas antant létrejötte) /titkos volt, csak az I. világháború idejében derült ki tartalma/
Ok: Németországban flottafejlesztés, erős nacionalizmus, Berlin-Bagdad vasútvonal terve sértette volna Anglia érdekeit, kettejük között flottaépítési verseny bontakozik ki, mivel Anglia Németországnál fejlettebb akart lenni (új angol hajótípus dreadnought).
– ezzel Németország célja (Franciaország elszigetelése) nem sikerült.
Az I. világháború során ezek a szövetségi rendszerek fognak szemben állni egymással.
További ellentétek a Balkánon:
1908 – az OMM annektálja Bosznia-Hercegovinát (szerbek elleni lépés) osztrák-szerb ellentét
1912 – első Balkán-háború Montenegró, Bulgária, Görögország, Szerbia az oszmánokat legyőzi, de a megszerzett területek miatt szembekerülnek egymással.
Macedónia birtoklásáért Szerbia Montenegró.
1912 – második Balkán-háború Bulgária ellen fordulnak, mivel ő szerezte a legtöbb területet bolgár vereség
Bulgária az OMM és Németország felé közeledik a veresége miatt.
Már csak egy lépés választotta el a nemzeteket a háború kitörésétől.