A lutheri és kálvini reformáció

Okok:
– elterjed a humanizmus, ami hat az egyházi személyekre is  a főpapok körében elterjed a fényűzés, sőt a pápák körében is
– világias életmódot élnek pl. nem tartják be a cölibátust
– pápai építkezése  több székesegyház  magasabb adók kivetése
– búcsúcédulák árusítása  a vásárlók bűnét megbocsátották  a bevételből építették a Szent
Péter székesegyházat
– szimónia (egyházi tisztségek árusítása)
– nepotizmus (rokonok, családtagok magasabb méltóságokba helyezése)

Kiinduló pont:
– 1517. okt. 31, Wittenberg – Luther Márton, Ágoston-rendi szerzetes nyilvánosságra hozza 95 pontból álló tételsorozatát (felmerült, hogy csak legenda, hogy a vártemplom kapujára szögezte ki, valószínűleg, hogy csak elküldte téziseit elöljáróinak)
– eredetileg meg akarta reformálni az egyházat, nem új hitet akart hirdetni

Legfontosabb pontjai:
– pápai tekintély elvetése  mivel túl nagy a hatalmuk és a vagyonuk, de végül is csak a püspökök egyike a pápa
– a bűnt egyedül Isten bocsáthatja meg.
– csak hit által van üdvözülés
– minden tanítás a Bibliában van, ez a vezérfonal
– nincs szükség közvetítőre Isten és ember között
– szorgalmazza az anyenyelvű igehirdetés, a Biblia anyanyelvre történő fordítását
– feleslegesek a ceremóniák, a díszes és pompás ünnepségek, a gyónás, a cölibátus (hisz úgysem tartják be) és a szerzetesség
– legyen két szín alatti áldozás.
– a díszítés kis mértékben elfogadott.
– szekularizációt hirdet (egyházi vagyon világi kézbe adása  mindenki megfelelően gazdálkodik vele pl. oktatásra fordítják, mivel az egyháznak ekkora vagyonra nincs szüksége.)

Másik képviselője Philipp Melanchton.

Következmények:
– kialakul az evangélikus/lutheránus felekezet
– 1520 – a pápa kiközösíti Luthert, de Luther elégeti a kiközösítő oklevelet
– 1521 – a wormsi birodalmi gyűlésen birodalmi átok V. Károlytól (a pápa mellé áll)
– Luthert bezárják Wartburg várába (lefordítja a Bibliát)
– 1529 – speyeri birodalmi gyűlés  különböző határozatokat hoztak pl. megtarthatják az új hitet, de nem terjeszthették  a hívek tiltakoztak, protestáltak a hitük terjesztését megtiltó határozat ellen
– ágostai/augsburgi hitvallás kidolgozása (Melanchton)
– hitviták kialakulása, majd vallásháború az eltérő nézetek miatt
– 1555 – augsburgi vallásbéke  lezárja a vallásháborút  engedélyezi az evangélikusok működését a birodalomban, de az alattvalóknak a fejedelem vallását kellett követni  „cuius regio, eius religio”  akié a föld, azé a vallás, ha nem voltak hajlandók követni, szabadon elköltözhettek.

A svájci reformáció:
– az 1520-as években indul meg.
Kiinduló pont: 1541 Kálvin János (francia) Genfben prédikátor, aki nézetei miatt menekül Svájcba
Legfontosabb pontjai:
– predesztináció (eleve elrendelés elve)  a Mindenható már eleve eldöntötte, hogy ki üdvözül, ki jut kárhozatra, az emberi tettek nem befolyásolhatják hatalmát, de úgy kell élniük, hogy elhiszik, hogy Isten üdvözülésre választotta ki őket, és ennek megfelelő életet kell élniük.
– tisztesség, puritánság, olcsó egyház hirdetése
– díszítések feleslegessége
– a polgárság támogatja, mert nincs pénz a drága díszekre
– elfogadja, hogy az uralkodók hatalma Istentől ered, de ha visszaélt hatalmával, a nép elmozdíthatta  zsarnokölés-elmélet
– egyházszervezete demokratikus  lelkészek, presbiterek és a konzisztórium alkotja

Hollandiában, Skóciában, Magyarországon, Franciaországban hugenották, Angliában a puritánok vallják Kálvin nézeteit

Másik fő képviselő: Ulrich Zwingli

A korszak további protestáns felekzetei:

Anabaptista (újrakeresztelő):
– fő képviselője: Thomas Münzer
– főbb pontjai megegyeznek Lutheréval, és Kálvinéval
– felnőttkorban csatlakoztak a közösséghez, mivel akkor szabadon dönthettek
– vagyoni egyenlőség bevezetés  vagyonközösség
– államhatalom megszüntetése
– Luther elítélte őket, az állam visszaszorította működésüket
– jelentős szerepet játszott az 1524-15-ös parasztháborúban

Unitárius/antitrinitárius (Szentháromság-tagadó):
– fő kéviselő: Szervét Mihály
– „Isten egy és oszthatatlan”  tagadják a Szentháromság dogmáját, mivel Jézus emberként lett Isten fia, így nem lehet örökkévaló
– Szervét Mihály Genfbe menekül  Kálvin és az egyháztanács máglyahalálra ítéli
Elterjedés: Erdély, Lengyelország