A reformok megindítói: Széchenyi István és Wesselényi Miklós

•  Széchenyi István és Wesselényi Miklós

Széchenyi életrajz (TK. 173 old.)

Születése, neveltetése, fiatal kori katonasága, család politikai szerepvállalása

• élt: 1791 (Bécs) – 1860
• belépett a hadseregbe és részt vett a napóleoni háborúk utolsó összecsapásában
• kilépett a katonai szolgálatból

Wesselényi Miklós

• A két arisztokrata kapcsolata

→ Közös utazás

1. Széchenyi bekapcsolódása politikai életbe

Széchenyi a külföldi utazásainak köszönhetően felismerte az ország elmaradottságát és, hogy a fejlődésre reformokra, felzárkózásra van szükség.

Az 1825-ös országgyűlés volt az első alkalom a politikai szerepvállalására

Széchenyi felajánlotta egyévi jövedelmét egy magyar nyelvet fejlesztő tudós társaság támogatására (MTA)

De! Nem történtek átfogó reformok

A történészek az 1830-as országgyűlést tartják az első reformországgyűlésnek

Széchenyi programadó művei- Hitel, Világ, Stádium

1830 Hitel országos figyelmet keltett és hat kiadást élt meg.

A reformkor kezdete:

• A polgári átalakulásért és a nemzeti átalakulásért vívott egyidejű küzdelem
• A reformokat gazdasági oldalról közelítette meg.
• A feudális kiváltságok már nem szolgálják a nemesség érdekeit.
• Az ősiség akadályt jelent a hitelfelvételben
• A jobbágyi szolgáltatások (pl. a robot nem hatékony)
• Vámmentesség akadálya a jövedelmező kereskedelemnek

Programja:

A bécsi udvarral együttműködve a lassú, szerves fejlődés híve volt.

A reformokat az arisztokrácia vezetésével akarta véghez vinni.

                                                      ↕

Mégis a köznemesség karolta fel és valósította meg

III. Wesselényi Miklós programja

Széchenyihez hasonló elképzelései vannak:

• A nemzet felemelése
• Polgárosodó, erős Magyarország megteremtése

Programja politikai megközelítésű volt:

• A rendi ellenállást kívánta a reformok mellé állítani
• A reformokat a magyar államélet kiteljesedésében látta
• A reformok érdekében a kormánnyal történő összeütközést is vállalta
• A parasztkérdést politikai jelentőségűnek tartotta

Programját 1831-ben a Balítéletekről című művében foglalta össze, de csak 1833-ban külföldön jelenhetett meg a cenzúra miatt.