A monszun szélrendszer
Akkor beszélünk monszun szélről, ha a szél iránya évszakonként jelentősen megváltozik, és legalább 120º-os irányváltást mutat. Vagyis az évszakos irányváltást mutató szeleket monszunszeleknek hívjuk.
A trópusi monszun: Az eltérülő (irányváltó) passzátszélet nevezzük trópusi monszun szélnek!
A (termikus) hőmérsékleti egyenlítő: a Föld legmelegebb pontjait összekötő vonal. Ez NEM esik egybe a földrajzi Egyenlítővel!
Északi félgömb nyarán a Nap a Ráktérítőn delel azaz itt lesz a legmelegebb. Ezért a hőmérsékleti egyenlítő északra tolódik a Ráktérítő közelébe.
A szelek mindig a magasabb légnyomás felől az alacsony légnyomás felé fújnak. Alapból a legmelegebb, ezáltal a legalacsonyabb légnyomás a földrajzi Egyenlítőnél van. Ezért a passzátszelek ebbe az irányba fújnak. Azonban északi félteke nyarán a termikus egyenlítő az északi félgömbre kerül. A déli félgömbről érkező keleties passzátszelek nem állnak meg a földrajzi Egyenlítőnél, hanem tovább áramlanak a hőmérsékleti egyenlítő felé. Viszont a Föld forgásából származó eltérítő erő (Coriolis-erő) a déli félgömbön balra térít, az északin jobbra. Így a szél iránya az Egyenlítőt átlépve megváltozik, a Coriolis-erő jobbra téríti!!!!!
Tehát a DK-i passzát átalakul DNY-i monszunszéllé. Indiában: az óceán felett elhaladó légtömegek rengeteg vízgőzt vesznek fel. Ezért a délnyugati monszun sok csapadékot hoz.
Fél év múlva már másképp alakul a helyzet:
Ilyenkor a hőmérsékleti egyenlítő a déli félgömbre tolódik.
Déli félgömb nyarán a Nap a Baktérítőn delel a hőmérsékleti egyenlítő délre tolódik a Baktérítő közelébe az ÉK-i passzát szél átlép az Egyenlítőn, s a Coriolis-erő balra téríti, vagyis a szél eltérül ÉNy-i irányba. Vagyis az ÉK-i passzátszélből É-Ny-i monszunszél lesz.
Indiában ilyenkor az északi passzát veszi át az uralmat. Ez a száraz, kontinentális területek felől érkezik, így vízgőzben szegény légtömegeket hoz. Szárazságot hoz. Á ltalában elmondható, hogy a trópusi monszun nyáron csapadékos, télen száraz.
Következményei:
Három évszak alakul ki: meleg, csapadékos nyár; meleg, száraz tél; forró, száraz tavasz.
A Föld legcsapadékosabb területei itt vannak: a csapadék mennyisége 1000-3000 mm körüli, de India ÉK-i részén, a Kasi-hg-ben (Cherrapunji) 10.000 mm-t meghaladó éves csapadékmennyiség jellemző. A csapadék éven belüli megoszlása egyenlőtlen, szinte a teljes mennyiség nyáron hullik.
Előfordulási területei:
Hindusztáni-fsz., Hátsó-India, Indonézia, Fülöp-szk., É-Ausztrália, K-Afrika, D-Arábia, D-Amerika ÉNy-i pereme, Ny-Afrika.
Termesztett növénye: rizs, cukornád, juta, tea.
Monszun idején nagy mennyiségű csapadék hull, mely gyakran áradásokat okoz, veszélyeztetve emberéleteket, és a gazdaságot. Ha késik, az jelentős terméskiesést és éhínséget okoz.