A kereszténység tanai

A kereszténység Kr. u. I. században alakult ki Palesztinában. A kereszténység kialakulásának közvetlen előzményei a zsidó valláson belül kialakult szekták voltak, mint például az esszénusok, akik az “újszövetség közösségének” nevezték magukat. Igehirdetők léptek fel, mint például Keresztelő János, aki a Megváltó eljövetelét és bűnbánatot hirdetett, míg a názáreti Jézus már a megváltást hirdette. A vallást Jézus Krisztus alapította meg, akinek élete eseményeit evangéliumokban (jelentése: örömhír) rögzítették. Ebből négy (Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma) bekerült a keresztények szent könyvébe, az Újszövetségbe (a Biblia egyik része). Jézus legfontosabb tanításai a szeretet, a megbocsátás. Ostorozta többek között. A vagyonszerzést, a kapzsiságot és a gyűlöletet. Jézus veszélyessé vált a hatalom számára, ezért Pontius Pilatus keresztre feszítéssel kivégeztette. Pál apostol hirdetése szerint ezzel megtörtént a megváltás, így aki hisz Jézusban, üdvözül. Ez volt a kereszténység fő célja: az örök élet, az üdvözlés és a belső tisztaságra törekvés.

Hasonló

  • A pápaság és a császárság küzdelme

    Az egyház helyzete az ezredfordulón Az egyház életét leginkább a római pápa és a konstantinápolyi pátriárka ellentéte határozta meg: mindketten az egyház fölötti teljes hatalmat akarták. A harc eredménye az 1054-ben bekövetkezett egyházszakadás lett. Előzmények: – a német-római császárság A Frank Birodalom bukása után a német területek független hercegségekből álltak. A mindenkori királyok harcoltak a…

  • Mohácsi vész és az ország három részre szakadása

    I. Trónutódlás Magyarországon viszont a királyi hatalom meggyengült Mátyás halála (1490) után. A rendek feltételekhez kötötték Jagelló Ulászló „Dobzse László” (1490-1516) megválasztását (nem szed rendkívüli hadiadót, saját költségén védi meg az országot, a rendekkel együtt kormányoz. a királyi birtokok területe tovább csökkent, a királyi jövedelmek csökkentek  nem volt elegendő a végvárvonal fenntartásához, így a…

  • Az „új szakasz” politikájától a forradalomig

    Nagy Imre miniszterelnöksége 1953-1955 Nagy Imre a parlamentben bejelentette a miniszterelnök leváltását és ismertette az „új szakasz” programját: az országgyűlés szerepének növelése az aránytalan iparfejlesztés mérséklését erőszakos téeszesítés visszafogása törvénytelenségek megszűntetése megszűntették az internálást elkezdték a koncepciós perek felülvizsgálatát Eredmények: a bebörtönzöttek szabadon engedése, rehabilitáció leállították az erőszakos téeszesítést erőfeszítéseket tettek a közellátás jobbítására emelték…

  •  A gyarmati kérdés

    Oroszország keletre fordulása I._Oroszország Keletre fordulása A 18. század végére Oroszország megszerezte Lengyelország nagyobbik részét, ezzel ukrán és belorusz területeket is kapott.  A Krím meghódításával a Fekete-tenger lett a déli határ.  A 19. század elején sikerült tartósan behatolnia a Kaukázuson túli területekre, majd elfoglalta Finnországot és Beszarábiát. A század közepén indult meg a távol-keleti rész…

  • Életmód a Kádár-korban

    Az 1956-os forradalom leverésével, szovjet katonai és politikai támogatással hatalomra jutott Kádár János több mint három évtizedes rendszere (1956-88/89) nem alkotott egységes időszakot, különböző szakaszait erősen befolyásolták a hazai és a nemzetközi politikai változások. A forradalmat követően az ún. „kemény diktatúrával” (megtorlás, erőszakszervezetek, nemzetközi kapcsolatok újraszervezése) kezdte meg hatalmának kiépítését. 1962-ben, a téeszesítés befejezése és…

  • Athén az i.e. IX.-V. századokban

    A görög történelem elôzményei egészen az i.e. V. ezredig nyúlnak vissza. Ekkoriban a görögök által Hellásznak nevezett területet pellaszgok, károk és filiszteusok lakják. A pellaszgokhoz kapcsolódik a krétai-civilizáció, ami az i.e. III. évezredre válik fejletté. Központja Knósszosz, másik nagy városa pedig Phaisztosz. Kréta földrajzi helyzetébôl adódik, hogy ez az állam kereskedelmi csomópont, összeköti Dél-Európát Észak-Afrikával…