Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapkérdései
A francia forradalom kitörésének okai:
– gazdasági, politikai, pénzügyi, ideológiai válság pl. több kiadás (pl. háborúk, fényűző udvartartás), mint bevétel, államadósság (a rossz anyagi helyzet miatt hitelre volt szükség), államcsőd fenyegetése, a felvilágosodás hatása, élelmiszerhiány, rossz termés, drága gabona, ellenállás a pénzügyminiszterek reformjaival szemben pl. kiadások csökkentése, bevételek emelése a kiváltságos rétegek érdekeit sértette volna)
– általános elégedetlenség
Menete:
– először csak rendi ellenállás, majd ebből kibontakozik a forradalom
– Sieyés abbé (főpap) 1789. januári röpirata Mi a harmadik rend? (a többiek élősködők)
– panaszfüzetek a lakosságtól
– a rendi gyűlés másképp zajlott most a harmadik rend követelései nyomán létszámukat duplájára növeli, a rendek külön-külön szavaztak (viszont a harmadik rend fejenkénti szavazást akart sikertelen).
– 1789. máj. 4-5. Versailles rendi gyűlés (3 rend papság, nemesség, polgárság), a harmadik rend a nemzet képviselőjeként nemzetgyűlést akart
– 1789. jún-júl. Alkotmányozó Nemzetgyűlés (1789-91) a király végül enged
– elvonulás a Labdaházba (mondván, hogy a 3. rend üléstermét újítják, hogy megfelelő legyen az ülésezéshez) Labdaházi eskü nem oszlanak fel, amíg az országnak nem készítenek új alkotmányt.
– Párizsban nő a feszültség az uralkodó növeli csapatai létszámát, forrong a nép
– 1789. júl. 12. kitör a forradalom
– új városi tanács és nemzetőrség alakul (az utóbbi élén La Fayette; feladata a vagyon, rend védelme)
– a tömeg felfegyverkezése (fegyverüzletekből lopnak, kerítésből lándzsa, invalidusok épületéből 28000 puska, ágyú).
– 1789. júl. 14. a Bastille ostroma (a régi rendszer/zsarnokság szimbóluma; eredetileg börtön, de már elvesztette korábbi szerepét)
– a vidéken is végigsöpör a forradalmi hullám pl. Verdun, Bordeaux (új városi tanácsok és nemzetőrség létrehozása itt is)
– a parasztok féltek a megtorlástól parasztfelkelések („nagy félelem időszaka” a nyár) pl. nemesi kastélyok feldúlása, felgyújtása.
Következmény:
– XVI. Lajos enged, visszarendeli csapatait
– aug. 4. Alkotmányozó Nemzetgyűlés a rendi kiváltságok, mentességek eltörlése (nemeseké), hogy az alsóbb réteg megnyugodjon („csodák éjszakája”).
– aug. 26 – Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata („Szabadság, Egyenlőség, Testvériség”)
– az alapvető emberi jogokat tartalmazza pl. jogegyenlőség, törvény előtti egyenlőség,
a magántulajdon sérthetetlen, népfelség elve, képviseleti rendszer, születési kiváltságok eltörlése, a törvényhozó hatalom ellenőrzi a végrehajtó hatalmat szólásszabadság, ártatlanság védelme (tehát addig nem bűnös, míg a bíróság nem bizonyítja rá).
– a felvilágosodás eszmeisége az alapja
– a forradalom azonban folytatódott, mivel a nép problémái nem oldódtak meg, továbbá a király egyelőre nem írta alá a határozatokat, mivel vétójogot akart.
– a királypártiak ezt helyeselték, az alkotmányos monarchisták azonban korlátozni akarták hatalmát
– a nép már azt is követeli, hogy a király költözzön Versailles-ból Párizsba (XVI. Lajos) a tömeg így jobban ellenőrizheti.
– Marat: A nép barátja c. lapban lelkesíti a tömeget.
– a forradalmárok között fontos szerepük volt a sans-culotte-nak, akik alacsony származásúak, főleg kisiparosok, kiskereskedők voltak, nevüket az általuk viselt hosszú nadrágról kapták (a térdnadrág volt akkor az előkelő)
– 1789. okt 5-6 – „asszonyok menete” Párizsból Versailles-ba (éhező tüntetők)
– a király szentesíti az augusztusi határozatokat, mégis a Tuileriákba (fővárosi palota) kell menekülnie, mert a nép betör a palotába.
– a Nemzetgyűlés is Párizsba költözik
– elkobozzák az egyházi javakat assignatak kibocsátása/törvényes fizetőeszköz alapja az elkobzott egyházi vagyon, kontroll nélkül adták ki őket nincs alap infláció
– 1790. júl. – a papság „világi alkotmánya” az egyházra is világi alkotmány vonatkozik (fel kell oszlatni a szerzetesrendeket, javak elkobzása, a papok és püspökök választhatók lettek) a papok sokasága nem fogadta el
– 1791. jún. 20. – XVI. Lajos szökési kísérlete visszahozatták („a monarchia halottas menete”)
– 1791. júl. 17. – Mars-mezei mészárlás Párizsban (köztársaságpártiakat)
– 1791. aug. 27. – pillnitzi nyilatkozat (II. Lipót, II. Frigyes) fenyegetés, ha nem fejezik be, akkor beavatkoznak (megvédik a királyt)
– 1791. szept. 3 új alkotmány (cenzushoz kötött választójog, korlátozott uralkodói vétójog, hatalmi ágak szétválasztása, a királyi intézkedésekhez miniszteri ellenjegyzés szükséges, képviselők sértetlensége (mentelmi jog), kétlépcsős választási rendszer (a választók elektorokat választanak, ők választják a képviselőket) alkotmányos monarchia az államforma.
– új politikai klubok alakulnak Párizsban: a mérsékeltek (királypártiak, alkotmányos monarchisták) mellett megjelennek radikálisok (jakobinusok (a feloszlatott Szent Jakab kolostorról kapta a nevét, mindig ott találkoztak), később a girondisták (Gironde megye képviselői).
– 1791. októbertől összeül a Törvényhozó Nemzetgyűlés (1791-92) itt már teret nyernek a radikálisabbak is
– legfőbb vita a háború (támogatja a király (bízik a külső győzelemben) és a girondiak) és a béke (jakobinusok, alkotmányos monarchia hívei) kérdése volt.
– az uralkodó girondi kormányt nevez ki végül hadüzenet a két országnak
– a király szembekerül a kormánnyal, mert vétóival akadályozta a katonai felkészülést (Párizs körüli katonai védelem)
– 1792. április – a franciák betörnek Belgiumba
– aug. – a király meneszti a girondi kormányt, de az alkotmányos monarchistákat sem támogatta a tömeg végképp a király ellen fordul.
– 1792. aug. – a királyi palota ellen vonul a nép, a királyi család börtönbe kerül a monarchia bukása
– porosz és osztrák előretörés Párizs veszélyben
– 1792. szept. 20. – valmyi csata (francia győzelem az ellenséggel szemben)
– jelentős vereséget mérnek az ellenségre pl. nov. – jemappes-i csata
– a cél a természetes határok elérése volt
– a Nemzeti Konvent összeül (új törvényhozó testület; 1792-95), majd szept. 22-én kikiáltja a köztársaságot.
– a Konventben három (radikális) politikai irányzat jakobinusok (hegypárt), síkság vagy mocsár (nem tartoztak egyik irányzathoz sem, megegyezést kerestek; gúnynév), girondiak
– 1792-93 – a girondiak köztársasága
A forradalom bukása:
– 1793. jan. – a király kivégzése
– feb. – belép Anglia, Spanyolország az 1. koalíció Franciaország ellen.
– márc. – Vendée megyében felkelés a kormányzat ellen (vidéken is vannak mozgolódások); ok: adók kivetése, besorozás, élelmiszer elkobzás/rekvirálás (hatósági lefoglalás).
– a girondiak nem tudják kezelni a helyzetet a Hegypárt hatalomátvétele, a girondiak letartóztatása diktatúra terror (felkelések elfojtása)
Közjóléti Bizottság:
– kényszersorozás
– népfelkelés/általános hadkötelezettség
– ármaximálás, bérmaximálás
– rekvirálás pl. élelmiszer, ruházat
Forradalmi Törvényszék:
– gyanúsakról szóló törvény
– terror
– gyanúsak listája
– bárkit halálba küldhettek, védelem és bizonyítékok ismertetése nélkül
Következmény: a jakobinusok továbbra is visszaverik a koalíció támadásait pl. fleurus-i csata az osztrákok ellen, rengeteg embert végeztek ki, egyre több felkelés, rettegtek az emberek.
– 1793 nyara – új alkotmány kidolgozása közvetlen képviselet, népszavazás, az elesettek eltartása az állam feladata, tanulás biztosítása stb. nem kerül bevezetésre.
– a jakobinus /Hegypárt/ diktatúrához vezető okok- a jakobinusokon belül is különböző csoportok jelennek meg robespierristák (forradalmi kormányzat fenntartása a békéig pl. Saint Just), mérsékeltek (terror csökkentése pl. Danton), túlzók/veszettek (egyenlőség, terror fokozása pl. Hébert)
– Robespierre és társai először a radikálisokkal, majd a mérsékeltekkel is végeznek.
– fokozódik a terror, a forradalom hívei közül is végeznek ki („a forradalom felfalta saját gyermekeit”) az emberek félnek, összefognak Robespierre ellen kivégzik
– 1794. júl./Thermidor hónapban Thermidori Nemzeti Konvent (benne az egykori Síkság tagjai)
– leszámolás a jakobinusokkal, diktatúra felszámolása
– 1795. okt. 26 – új alkotmány az államforma köztársaság marad, cél: szélsőségesek távoltartása a hatalomtól, szilárd rendszer kialakítása.
– a végrehajtó hatalmat 5 tagú Direktóriumra bízza egyik tagját évente leváltották
– kétkamarás törvényhozás (Ötszázak Tanácsa, Vének tanácsa)
– a francia seregek továbbra is harcolnak a koalícióval 1795 – béke