Az érvelő-meggyőző szöveg felépítése

A retorika: a beszéd művészete (Arisztotelész). Feladata, hogy meggyőzésre alkalmas legyen, így minden elemző-meggyőző szövegtípus alapja. Tárgya lehet minden olyan ügy, amelynek javára a szónok meg akarja nyerni a közönségét.

Az érvelő szöveg célja: elgondolkodtatja, egy állítás igazságáról meg akarja győzni az olvasót vagy hallgatót

A szónoki beszéd felépítése

1. BEVEZETÉS

• a hallgató jóindulatának megnyerése

• felkelteni a befogadó érdeklődését

• téma megadása és témaválasztás indoklása

2. ELBESZÉLÉS

• a körülmények, tények bemutatása akár történettel is

• a személy, az ügy, a dolog, a hely bemutatása leírással, jellemzéssel

3. KITÉRÉS

• látszólag az ügyön kívül eső, szórakoztató szövegrész, egyfajta illusztráció, saját életből vett anekdota

4. TÉMAMEGJELÖLÉS ÉS FELOSZTÁS

• beszélő saját álláspontjának megfogalmazása

• a beszéd legfontosabb állításának kimondása

• gondolatmenet előrevetítése, felosztása

5. BIZONYÍTÁS ÉS CÁFOLÁS

• az érvek bizonyítása

• az esetleges ellenérvek cáfolata

6. BEFEJEZÉS

• az emlékezet felfrissítése az elmondottak összefoglalásával

• cselekedetekre buzdítás

• érzelemre hatás, érzelmi betetőzés

Elemző-meggyőző szöveg felépítése

1. Bevezetés

• célja az érdeklődés felkeltése, a figyelemfelkeltés

• itt kell szerepelnie a témamegjelölésnek

• itt fogalmazzuk meg a tételmondatot is: vagyis azt, hogy mit akarunk cáfolni vagy bizonyítani

• gyakori, hogy egy meggyőző, érdekes történettel kezdjük, hiszen ez rögtön figyelemfelkeltő

2. Tárgyalás

• a tárgyalásban történik a téma igazi részletezése

• logikus sorrend, logikai kapcsolóelemek használata

• élvezetes, gördülékeny fogalmazás

• ebben a részben bizonyítjuk állításainkat

• ezeket különböző érvekkel lehet bizonyítani (pl. számok, statisztikák, híres emberekre vagy tudósokra való hivatkozás, logikai levezetés, stb).

• ugyanebben a részben ellenérveket is felhozhatunk, vagyis megcáfoljuk azokat az állításokat, amelyek a mi véleményünkkel ellenkeznek

• hasznos, hogyha érdekes történetekkel, szólásokkal, közmondásokkal, szállóigékkel is alátámasztjuk a mondanivalónkat

• írásban minden új érvet érdemes új bekezdésben kezdeni, és mindegyiket részletesen kifejteni

3. Befejezés

• a befejezés fő célja az összefoglalás: még egyszer összegezzük eddigi mondanivalónkat, röviden megismételjük a legfőbb érveket

• végkövetkeztetés levonása

• érdemes a tételmondatot is megismételni

• a befejezés fontos része lehet az érzelmi meggyőzés, a hatáskeltés