Munkavédelem
A munkavédelem fogalma: A munkavédelem előírások és intézkedések rendszere, amelyek célja a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése, a munkavállaló egészségének és munkaképességének megóvása a munkavégzés során.
A munkavédelmi ismeretek elsajátításának a feladata, hogy a munkát végző személy a munkába állás előtt ismerje meg a szakmunkájához tartozó, valamint a munkakörére vonatkozó munkavédelmi, biztonságvédelmi, biztonságtechnikai, tűz- és környezetvédelmi előírásokat, a vonatkozó szabályokat, utasításokat, követelményeket.
A munka-, balesetvédelmi oktatás célja, dokumentálása:
A munkavállalók sajátítsák el a munkakörükhöz szükséges munkavédelmi ismereteket, váljanak alkalmassá a biztonságos munkavégzésre, a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések megelőzésére.
Biztosítsa, hogy a munkavállaló a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen a biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat.
Az oktatás gyakoriságának szükségszerűségét az adott cég tevékenységi körének
veszélyessége dönti el (havonta, negyedévente, félévente vagy évente kell ismételni).
Továbbá a munkáltatónak oktatásról gondoskodnia kell a munkavállaló:
– munkába állásakor,
– munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
– munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor,
– új technológia bevezetésekor,
– ha a munkahelyen baleset történt,
– ha a foglalkozási megbetegedések száma megnőtt.
esztergakés
- Az esztergakés egyélű forgácsoló szerszám, amellyel a munkadarabról az anyagfelesleget távolítjuk el, állandó keresztmetszetű folyamatos forgács alakjában. Két fő részre lehet osztani, a késfejre, és a késszárra.
- Anyagára jellemző tulajdonsága a keménység, melegszilárdság, szívóság, nagy hajlító szilárdság, kopásállóság, éltartósság. Készülhet szerszámacélból, gyorsacélból, keményfémből, kerámiából, esetleg szuperkemény anyagból
- Az esztergálási folyamat közben az esztergakés a mellékmozgást végzi, míg a munkadarab a főmozgást.
Esztergakések csoportosítása a munkavégzés szempontjából
- jobbos élkialakítású (R),
- balos élkialkakítású (L)
- semleges élkialakítású (N) esztergakések.
Esztergakések csoportosítása alakjuk szerint
- Újraélezéskor az él alakja, valamint az élszögek nem változnak.
- Az alakos kések közül a hasábos és körkést a tömeggyártásban használják.
- A hasábos kés profilját egyenes alkotók mentén képezik ki. A kívánt hátszög a kés megdöntésével, a homlokszög a homloklap megfelelő szög alatti köszörülésével érhető el.
- A körkés profilját tárcsa alakú szerszámon alakítják ki. A homlok a homloklap megfelelő beköszörülésével alakítható ki.
Különböző forgácsolási feladatok ellátására sokféle forgácsoló szerszám létezik. Ezeket az alábbi szempontok szerint csoportosíthatjuk:
Az élek száma szerint lehet:
- egyélű
- kétélű
- szabályosan több élű
- szabálytalanul sok élű
Az alkalmazás szerint van:
- esztergakés
- gyalukés
- fúró
- maró
- üregelő tüske stb.
A dolgozó rész anyaga szerint:
- szerszámacél
- keményfém
- kerámia
- gyémánt és egyéb anyag
Szerkezeti kivitel szerint:
Tömör, tompán hegesztett, váltólapkás, betétkéses stb.;
- egyéb szempontok szerint (pl. az él szögek nagysága, a szerszám méretei stb.).
Statikai alapfogalmak
Az erő és jellemzői
- Az erő nem más, mint az a hatás, amely a test mozgásállapotát irány vagy nagyság szerint megváltoztatja.
- Az erő jellemzésére meg kell adnunk az erő nagyságát, melynek mértékegysége Newton (N)
- vagy Kilonewton (KN), az erő hatásvonalát, amely az erő támadáspontján áthaladó egyenes, és az erő irányát.
- Az erő irányát egyetlen szöggel is meg lehet adni úgy, hogy egy koordináta-rendszer valamely tengellyel bezárt szögét adjuk meg.
egyenértékű erőrendszer
Két erőrendszer akkor egyenértékű, ha ugyanazt a hatást fejtik ki a testre, szerkezetre, gépalkatrészre
1) Koncentrált erők: a test tömegének vagy felületének viszonylag kis részére hatnak,
ezeket latin nagybetűkkel jelöljük.
2) Vonal mentén megoszló erők – jelölésük latin kisbetűkkel történik
3) Felületen megoszló erők (szélteher, talajvíznyomás)
4) Térben megoszló erők
A statika alaptételei
Első alaptétel:
Két erő akkor és csak akkor van egyensúlyban, ha a két erő hatásvonala közös, nagysága azonos, iránya ellentétes.
Három erő akkor és csak akkor lehet egyensúlyban, ha hatásvonaluk közös pontban metsződik, vektoraikból pedig zárt, nyílfolytonos vektorháromszög szerkeszthető.
Második alaptétel:
Három, különböző hatásvonalon működő erő csak akkor lehet egyensúlyban, ha a hatásvonalaik egy közös pontban metszik egymást és vektoraikból zárt háromszög szerkeszthető úgy, hogy a vektorok nyilai folyamatos irányt mutatnak.
Harmadik alaptétel:
Merev testre ható erőrendszer hatása nem változik, ha az erőrendszerhez egyensúlyban levő erőket adunk hozzá, vagy az erőrendszerből ilyeneket eltávolítunk.
Negyedik alaptétel:
Minden erőhatás (akció) ellenhatást (reakciót) hoz létre, s e párosával jelentkező két ellentétes erőhatás közös hatásvonalon működik és egymással egyenlő.
Oldható és nem oldható kötések
Kötések célja
- A gépek és berendezések legkisebb szerkezeti egységei, amelyek a legtöbb gép- és berendezésnél azonos vagy hasonló kivitelben találhatók.
- A különböző gépek működésének megértéséhez elsősorban ezeknek az általános elemeknek kialakítását, szerepét, felhasználhatóságát kell megismerni.
- Ilyen gépelemek a csavarok, fogaskerekek, csővezetékek, szíj-, lánchajtások stb.
- A gépelemek leggyakrabban alkalmazott egységei a kötőgépelemek.
- Gépalkatrészek és szerkezetek összekötésére alkalmas gépelemeket kötőgépelemeknek, az általuk létrehozott kapcsolatot kötésnek nevezzük.
Oldható kötések
Azokat a kötéseket, amelyek az alkatrészek sérülése (roncsolás) nélkül megbonthatók, oldható kötéseknek nevezzük
- csavarmenetes alkatrészek
- csavarok
- csavarorsók
- csavaranyák, illetve a hozzájuk tartozó alátétek
- zsugorkötések
Nem oldható kötések
Azokat a kötéseket, amelyek csak a kötés valamelyik alkatrészének roncsolásával bonthatók, nem oldható kötésnek nevezzük.
- szegecs-kötés
- hegesztés
- forrasztás
- a ragasztás
csavarkötés
Csavarkötés az előírt szilárdságot biztosító kötőelemekkel (csavarorsó és csavaranya)
megvalósított oldható kötés, amelynél az alkatrészeket az összecsavarozás következtében fellépő erőhatás köti össze.
Menetek fajtái
- csavarok készítésére különböző szabványosított menetprofilokat használnak:
- éles menetet (metrikus vagy Whitworth menetet)
- trapéz
- fűrész
- zsinór menetet.
- A kötőcsavarok rendszerint metrikus normál vagy finommenettel készülnek
- Trapéz és fűrészmenetet elsősorban mozgató csavarorsókon alakítanak ki, fűrészmenetet akkor használunk, ha jelentős egy oldalról ható erőkkel kell számolni.
- A zsinór menet elsősorban erősen szennyezett környezetben működő csavarokon előnyös.
- Az alkalmazott menetprofil fajtáját tehát a felhasználási cél, a menet funkciója határozza meg.
- Kötőcsavarokhoz a nagyobb súrlódás miatt az egyenlőszárú, háromszög profilú éles menetek felelnek meg.