Vízminőség

Vízminőségi osztályok

1. 1. (kiváló víz): a vízi közösséget és élőhelyeiket értékelve enyhe vagy nem kimutatható emberi hatás. A biota természete (összetétele és diverzitása) és státusza (produktivítás) azt tükrözi, hogy természetes társulásról van szó és az élőhely érintetlen. Gyakorlatilag a természetes állapot.
2. 2. Vízminőségi osztály (jó minőségű víz): a közösség és élőhelyén kimutatható de enyhe zavaró hatás, a biota a zavarás hatásait mutatja, de a vizes élőhely természetes regenerációs képességét nem veszítette el, így a közösség és az élőhely csak enyhe módosulást mutat a természetes állapotokhoz képest. Biológiailag hasznosítható tápanyagokkal és külső szennyező forrásokkal kismértékben terhelt víz.
3. 3. Vízminőségi osztály (türhető minőségű víz): a közösség és élőhelyén kimutatható, de enyhe a zavaró hatás, a biota a zavarás hatásait mutatja, de a vizes élőhely természetes regenerációs képességét nem veszítette el, így a közösség és az élőhely csak enyhe módosulást mutat a természetes állapotokhoz képest. Mérsékelten szennyezett, eutrofizálódást eredményezhető mértékben tartalmaz szerves és szervetlen tápanzagokat.
4. 4. Vízminőségi osztály (szennyezett víz): a közösség és élőhely súlyos módosulást mutat, a közösség elég nagy módosulást mutat a zavarás mentes várható természetes közösségekhez képest. Nagy mennyiségben tartalmaz szennyezőanyagot és szennyvízbaktériumokat.
5. 5. Vízminőségi osztály (erősen szennyezett víz): csak néhány stressz hatást szélsőségese elviselő szervezetet lehet kimutatni, vagy az illető vizes élőhelyen kimutatható élúő szervezet nincs. Erősen terhelt, esetenként toxikus jellegű víz. 

Vízszennyezés

1. Vízszennyezésnek nevezzük azt a környezetszennyező folyamatot, melynek során a víz emberi tevékenységből kifolyóan rosszabb minőségűvé válik. 
2. A vízszennyezés a vízi állatokat és növényeket károsítja, vagy pusztítja el. 

Az állatokat akár fizikai módon is rongálhatja. (Például mikor a hulladékba belegabalyodnak).

 víz szennyeződése több módon is történhet:

1. Egyik lehetőség a mezőgazdaságban használatos szerek (növényvédőszerek- gyomirtók és rovarirtók) túlzott mértékű adagolása. Ilyen esetekben főleg a talajban található víz szennyeződik. Ezen kívül a táplálékláncba is bekerülnek a káros anyagok. Ez a tápláléklánc egyre magasabb szintjein felhalmozódik, a csúcsragadozók szervezetébe már jelentős mennyiségű is bejuthat.
2. Az esővíz szennyeződhet a különböző káros anyagok nitrogén-oxidok (nitrogén-monoxid és nitrogén-dioxid), kén-dioxid levegőbe jutásával. Ezen anyagok bejutnak az esővízbe, csapadékként lehullanak, és bekerülnek a talajba, folyókba, tengerekbe.
3. A vizek jelentős szennyezői a gyárak. Ezek legfőképp úgy rontják a vízminőséget, hogy a korábban folyókból felhasznált vízbe termékek gyártása során szennyező anyagokat juttatnak, és azokat megtisztítás nélkül juttatják vissza a folyókba, tavakba.
4. Szennyeződhet a víz a háztartási hulladékok vízbe öntésével.
5. Nagyon jelentős károkat okozhat az olajszennyezés. Itt kőolaj, és kőolajszármazékok kerülnek vízbe, általában hajókból, melyek valamilyen módon megsérülnek. Az olaj a víz felszínén úszik, így elzárja a napfényt és gátolja a vízben élő élőlények gázcseréjét. Továbbá a madarak tollai szennyezettek lehetnek.
6. Mérgező fémvegyületek is vízbe juthatnak, és ezzel komoly károsodást okozhatnak.
7. Algásodáshoz, illetve egyéb károsodásokhoz vezethet a túl sok tápanyag vízbe kerülése

Csavarkötés

Oldható kötések fogalma

1. az alkatrészek sérülése nélkül megbonthatók
2. Roncsolás nélkül
3. Az oldható kötőelemek közé tartoznak a csavarmenetes alkatrészek, a csavarok, csavarorsók és csavaranyák, illetve a hozzájuk tartozó alátétek, biztosító elemek stb. Tengelyek és a tengelyre szerelt agyak között az ékek és reteszek különböző fajtái alkalmazhatók oldható kötések létrehozására.

csavarkötés

Csavarkötés az előírt szilárdságot biztosító kötőelemekkel (csavarorsó és csavaranya)

megvalósított oldható kötés, amelynél az alkatrészeket az összecsavarozás következtében fellépő erőhatás köti össze.

Menetek fajtái

1. csavarok készítésére különböző szabványosított menetprofilokat használnak: 
2. éles menetet (metrikus vagy Whitworth menetet)
3. trapéz
4. fűrész
5. zsinór menetet.
6. A kötőcsavarok  rendszerint metrikus normál vagy finommenettel készülnek  
7. Trapéz és fűrészmenetet elsősorban mozgató csavarorsókon alakítanak ki, fűrészmenetet akkor használunk, ha jelentős egy oldalról ható erőkkel kell számolni.
8. A zsinór menet elsősorban erősen szennyezett környezetben működő csavarokon előnyös.
9. Az alkalmazott menetprofil fajtáját tehát a felhasználási cél, a menet funkciója határozza meg.
10. Kötőcsavarokhoz a nagyobb súrlódás miatt az egyenlőszárú, háromszög profilú éles menetek felelnek meg.

Csavarkötések csoportosítása

1. Menetprofil alapján
2. Alkalmazási cél alapján
3. Elhelyezés alapján
4. Forgásirány alapján
5. Bekezdések száma alapján

Csavarfajták

1. Hatlapfejű csavar
2. A legelterjedtebb és legolcsóbb csavartípus. Jellemzője, hogy a csavarfejhez kívülről kell hozzáférni, ezért alapvetően olyan helyeken alkalmazzák, ahol erre lehetőség van. 
3. Hengeresfejű belső kulcsnyílású típus
4. Elsősorban szűk, nehezen hozzáférhető helyeken alkalmazzák, mert szerelésnél nem kell kívülről hozzáférni a fejhez, például gépekben, járművekben, motorburkolatok összeszerelésénél. Szereléshez „L” alakú, csavarhúzó formájú, illetve apró behajtószerszámok, ún. bitek használhatók. Létezik tövig- és részmenetes változatuk. 
5. Fej nélküli csavarok
6. Ilyenek elsősorban a menetes rudak, amelyek 1, 2 és 3 méteres csavarszárak, fej nélkül, valamint a tőcsavarok (ászokcsavarok) és a csővezetéki karimák kötéséhez használatos szegcsavarok. A szereléshez, csakúgy, mint az eddig felsorolt csavartípusok esetén, alátéteket és anyákat alkalmaznak. A különbség az, hogy a menetes rúd fejét valamivel helyettesíteni kell ahhoz, hogy a másik végére ráhajtott anyával és alátéttel valamit szorosan rögzíteni tudjunk. 
7. A fejnélküli csavarok egy másik fajtája a hernyócsavar. 
8. A hernyócsavarokat általában valamilyen mozgatható alkatrész pozicionálására használják, például az ajtókilincs párok rögzítésére.
9. Süllyesztettfejű és D fejű csavarok
10. Süllyesztettfejű csavarokat ott használnak, ahol a csavarfejnek nem szabad egy sík felületből kiállnia, míg a D fejű csavarokat ott, ahol a csavarfejnek teljesen fel kell feküdnie a sík felületre. Ezen csavarokból létezik egyeneshornyú, kereszthornyos és belsőkulcsnyílású változat is.

A csavarkötések szerelése

A csavarkötés a fémipari gyártmányok összeszerelésekor leggyakrabban alkalmazott módszer. A csavarkötés szerelésének célja, hogy az egyes alkatrészeket, szerkezeti elemeket úgy kössük egymáshoz, hogy a gép vagy szerkezet zavartalan működését biztosítsák, de a szétszerelés roncsolás nélkül elvégezhető legyen.

Erőrendszerek

Az erő és jellemzői

1. Az erő nem más, mint az a hatás, amely a test mozgásállapotát irány vagy nagyság szerint megváltoztatja.
2. Az erő jellemzésére meg kell adnunk az erő nagyságát, melynek mértékegysége Newton (N)
3. vagy Kilonewton (KN), az erő hatásvonalát, amely az erő támadáspontján áthaladó egyenes, és az erő irányát.
4.  Az erő irányát egyetlen szöggel is meg lehet adni úgy, hogy egy koordináta-rendszer valamely tengellyel bezárt szögét adjuk meg. 

egyenértékű erőrendszer

Két erőrendszer akkor egyenértékű, ha ugyanazt a hatást fejtik ki a testre, szerkezetre, gépalkatrészre

Reteszkötés

1. Sugárirányú játék
2. Szabványos elemek
3. Nyírásra és nyomásra történő
4. méretezés
5. Nem megoldott a tárcsa

tengelyirányú megtámasztása