1. Kommunikáció:
- tájékoztatás, információk közlése, cseréje
- legalább két résztvevő valamilyen jelrendszer segítségével egymással közöl valamit
2.Kommunikációs tényezők:
- Résztvevők:
- feladó: különböző jelek segítségével üzenetet küld a címzettnek
- címzett: az üzenetet felfogja, értelmezi, ha módja van rá, válaszol
- Üzenet
- Kód:
- az üzenetet kifejező összefüggő jelek
- lehet nyelvi és nem nyelvi
- a komm. csak akkor hatékony, ha a kódot mindkét fél egyaránt ismeri→közös nyelvet beszélnek
- Csatorna: közvetítő közeg, az infó továbbításának eszköze
Hallható (telefon)
Látható (levél)
Érezhető (tapintás)
Egyszerre többféle (beszélgetés)
- Közös valóság és közös előismeret: mindkét félnek ismernie kell a világot ahhoz, hogy megértsék egymást; megfelelő ismeretek arról, amiről beszélgetnek
- Közös előzmények, élmények: megkönnyítik a komm.-t, hiszen olyan dolgokról beszélnek, melyeket együtt éltek át
- Beszédhelyzet:
- a komm.-s közeg, melyben az üzenet megkapja teljes jelentését
- ebben a jelentésben benne foglaltatik a helyzet belső és külső körülménye, a partnerek viselkedése – a köztük lévő nyelvi kapcsolat, a nyelvi és nem nyelvi jele
8) Zaj: azok a tényezők, melyek a komm.-s folyamatot megzavarják, vagy az üzenetet torzítják, eljutásukat a fogadóhoz gátolják
Csatorna(üzenet, kód) Feladó ↔ címzett <<<> Kapcsolat
3. A kommunikáció funkciói (beszédhelyzettől, üzenettől függően más-más célja lehet)
- tájékoztató:
- a feladó valamit közölni akar v. tájékoztatni vmiről
- kijelentő mondatok
- kifejező szerep:
- a feladó érzelmeit, hangulatát, érzéseit kívánja közölni
- óhajtó v. felkiáltó mondatok
- felhívó:
- cselekvésre szeretné késztetni a címzettet
- elszólítások, felkiáltások
- kapcsolatteremtő: beszélgetés, komm. megnyitása
- kapcsolatfenntartó: megkérdezzünk partnerünket, érti-e, amit mondunk, figyel-e
- kapcsolatzáró: komm. lezárása, elköszönés
- esztétikai: az üzenetnek a közlés mellett a gyönyörködtetés a célja
- értelmező=metanyelvi funkció: magáról a nyelvről a nyelv segítségével beszélünk; metanyelvi szerepet tölthetnek be a nem nyelvi jelek is
4. A kommunikáció típusai
irányultsága szerint:
- egyirányú (a hallgató nem töltheti be a feladó szerepét, pl. TV, előadás)
kétirányú (a beszélő és a hallgató szerepet cserél, pl. Beszélgetés, vita)
kommunikációs partnerek helyzete szerint:
- közvetlen (a feladó és a címzett egy helyen egy időben van)
közvetett (a komm. nem egy térben v. időben zajlik)
(mindig nyelvi és nem nyelvi jelek segítségével történik)
a tömegkommunikáció – széles befogadó rétegnek közvetett és egyirányú módon információkat közvetít nyelvi és nem nyelvi jelek segítségével