A kőzetlemezek felépítése, a lemezmozgások típusai, következményei

• A kőzetburok nem merev, mozdulatlan héj, hanem egymáshoz képest elmozduló kőzetlemezekből áll

• A föld felszínét hét nagy kőzetlemezre osztjuk (lásd atlasz): Észak-amerikai,, Dél-amerikai, Eurázsiai, Afrikai, Indo-ausztráliai, Pacifikus, Antarktiszi. Ezeken kívül számos kisebb lemez is van, ilyen például a Dél-Amerika nyugati partjainál található Nazca-lemez.

• Néhány csak óceáni területen, többségük viszont részben óceáni, részben szárazföldi területen találhatóak

• A kőzetlemezek határai óceáni hátságok (melyek tengelyében hasadékvölgy húzódik), mélytengeri árkok, hegyvidékek (jellemzően gyűrthegységek)

• A kőzetlemezek felépítése értelemszerűen megegyezik a kőzetburokéval:

• szárazföldi kéreg: átlagosan 35-40 km vastag, de hegységek alatt ennél jelentősen vastagabb is lehet, ezzel ellentétben az óceáni kéreg vastagsága mindössze 7-11 km

• Az óceáni hátságok mentén a kőzetlemezek távolodnak egymástól (távolodó lemezszegélyek). Az árkon keresztül folyamatosan tör fel magma, melyből gabbró, párnaláva keletkezik, gyakran hozzáforrva a lemez felszínéhez. Felszínre kerülve így keletkezik a bazalt (pajzsvulkánok, bazaltfennsíkok)

• a mélytengeri árkok vonalában a lemezek egymáshoz közeledve ütköznek, a vékonyabb óceáni lemez a szárazföldi lemez alá bukik (alábukó, pusztuló lemezszegélyek). Több típusát különbözhetjük meg:

1. óceáni és kontinentális: az óceáni lemez a kontinentális lemez alá bukva beolvad az asztenoszférába, ezzel mélytengeri árkot és gyűrthegységet (pl. Pacifikus-hegységrendszer) létrehozva, ezen régiókban a vulkanizmus is igen gyakori

2. óceáni és óceáni: az idősebbik a fiatalabb alá bukik, vulkáni szigetívet és mélytengeri árkot létrehozva; így keletkeztek a Japán-szigetek

3. kontinentális és kontinentális: ilyen volt az Eurázsiai és Afrikai lemezek az Eurázsiai-hegységrendszert létrehozó ütközése

• néhány helyen a lemezek egymáshoz érintkezve elcsúsznak egymás mellett, erre láthatunk példát az Észak-amerikai-lemez szegélyén, a Szent András-törésvonal mentén, vagy Kis-Ázsia peremén, Isztambul térségében

• a kőzetlemezek mozgását az asztenoszféra izzó, képlékeny anyagának folyamatos áramlásai, azaz a magmaáramlások tartják mozgásban, az egyes kőzetlemezek eltérő sebességgel mozognak

• Mivel a mélytengeri árkok mentén a lemez állandóan pusztul, az óceáni hátságok mentén pedig állandóan keletkezik, a kőzetlemezek kiterjedése folyamatosan változik

• A vulkanizmuson és a hegységképződésen kívül a földrengések kialakulása is többnyire lemezhatárokhoz kötődik